Soros megint arrogáns, anti-demokratikus és nyíltan beszél politikai befolyásolási szándékairól. „Személy szerint a nyílt társadalom megtestesülésének tartom az EU-t.” „Orbán a saját értelmezése szerinti keresztény Európa védelmezőjeként tetszeleg.” Európáról és bajairól írt az elmúlt napokban Soros György.
Soros véleménycikke minden sztereotípiát visszaigazol: pénzügytechnikai okoskodások, gazdasági bevándorlók beengedése, társadalmi mérnökösködés. Soros szerint az EU bajainak okozói a 2008-as gazdasági válság, a 2015-ös migrációs válság, valamint a Brexit-népszavazás. A megoldás pedig végső soron az, ha Európa eladósodik, legalizáljuk az illegális bevándorlókat, a brexit népszavazásra pedig fittyet hányunk. Nagy meglepetést nem okozott az írás, mégis érdemes foglalkozni vele, persze nem azzal, ami benne van, hanem azzal, ami nincs. Soros érvelése már kezdettől fogva téves, hiszen összekeveri az ok-okozati összefüggéseket : a 2008-as és a 2015-ös válság, továbbá a Brexit nem az EU válságának okozói, hanem válságtünetek, évtizedes társadalmi, gazdasági és kulturális modellek következményei. Soros megoldási javaslata pedig nem más, mint azon politikák folytatása, amelyek sok év alatt a válságokhoz és a brexit-népszavazáshoz vezettek. Nézzük tételesen:
A 2008-as gazdasági válság
A 2008-as válság egy hitelválság, adósságválság volt. Az amerikai és a nyugati világ polgárai a 80-as évek óta stagnáló reálbérek miatt egyre nagyobb arányban adósságból fedezték nem csak nagyobb vásárlásaikat (lakás, autó), hanem napi kiadásaikat is. Eközben a globalizáció és az infokommunikációs szektor felfutása révén a pénzügyi szektor és a multinacionális vállalatok fölözték le a profitot. A pénzügyi szektor az országok fejére nőtt, és amikor a fizetésképtelen adósok száma elérték egy kritikus tömeget, beszakadt a világgazdaság. És mi Soros György javaslata? Fel kell hagyni a megszorításokkal, káros, hogy a tagállamok között adós-hitelező viszony alakult ki, költekezni (értsd: eladósodni) kell, akárcsak a válság előtt. Bónusz: Soros elismeri, hogy eddig az ellenkezőjét mondta.
A 2015-ös migrációs válság
A második világháború utáni gazdasági fellendüléskor jelentkező munkaerőhiányra válaszul sok nyugati ország csoportos betelepítések mellett döntött. Először Európa szegényebb részeiről (pl. Szicília, Portugália), majd Jugoszláviából, végül Törökországból és volt gyarmataikról hoztak munkásokat. Ahogy a betelepített munkaerő kultúrájában egyre távolabb állt a befogadó államétól, annál kevésbé működött az integráció, és egyre növekedtek a társadalmi feszültségek. 2015-ben a néhány millió bevándorló csak kisebb részben volt felelős az EU-válságáért és a radikális pártok megerősödéséért. A migrációs válságra adott politikai válasz volt felháborító: az évtizedes sikertelen integrációs tapasztalat ellenére a nyugati döntéshozók minden korábbinál nagyobb embertömeg feltétel nélküli befogadását szorgalmazták – minden létező nemzeti és nemzetközi jogi előírást megszegve. A növekvő társadalmi feszültség és népharag ellenére Soros György arról beszél, hogy se a menekülőket, se a gazdasági bevándorlókat nem szabad visszautasítani. Bónusz: az EU vállaljon fel évi 30 milliárd eurós hitelt Afrika fejlesztésére.
Brexit és az EU jövője
A britek az EU elődjéhez, az Európai Közösségekhez csak évtizedekkel annak létrejötte után, akkor is jelentős fenntartásokkal csatlakoztak. Nettó befizetők voltak, amelynek mértéke miatt Margareth Thatcher miniszterelnök már pár évvel csatlakozásuk után komoly vitába került az uniós intézményekkel és számos tagállam vezetőivel. A 90-es és kétezres években pedig Európa szerte erodálódott az EU demokratikus legitimitása. Az európai integráció mélyülését elutasító tagállami népszavazásokat rendszeresen figyelmen kívül hagyták Brüsszelben, legyen szó Írországról, Franciaországról vagy Hollandiáról. Az amerikai spekuláns ebben a helyzetben nyíltan vállalja, hogy ugyanezt a gyakorlatot folytatná a brexit esetében is – annak visszacsinálásán dolgozik, és támogatja azon NGO-kat és mozgalmakat, amelyek majd felveszik a küzdelmet a többségi véleménnyel szemben. Szerinte ez így már civil, alulról jövő kezdeményezés. Bónusz: támogatja Macron-t, mert ő kész félre tenni a nemzeti érdekeket.
Forrás:spiler.blog.hu
Tovább a cikkre »
