Ha nem akarunk vakon járni a nagyvilágban és a nagyvilág dolgaiban, olykor érdemes pillantást vetni arra, miként hazudnak rólunk a magukat tényszerűnek hazudó külföldi fősodratú médiumok. Így Olaszországban, ahol a vezető olasz lapban, a Corriere della Serában annak ismert publicistája, Federico Fubini tollából jelent meg a fenti címmel a cikk.
Az írásnak már az illusztrációja is hazugság, ugyanis míg az az új Soros-tervre vonatkozó nemzeti konzultációról ír, addig az a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” feliratú plakátot mutatja.
A cikk azzal kezdi beszámolóját, hogy – a fősodratú médiumoknak kötelező módon – az égig magasztalja a jó, filantróp George Sorost, majd elsírja, mivel vádolják szegényt világszerte. Például azzal, hogy igyekezett aláásni a macedón kormányt és Oroszországban is ugyanarra törekszik. Valamint azzal, hogy nem létező támadást talált ki a Szíriában lévő vegyi fegyverek ellen. Hogy ezzel ki vádolta, nem tudjuk. Főként azért nem, mert a szíriai állam egy erre vonatkozó egyezményt követően az erre odautazó nemzetközi szervezetnek adta át az összes vegyi fegyverét, és vegyi fegyverek ott csak az amerikaiak és arab barátaik által támogatott dzsihadisták kezén voltak, illetve vannak.
De Soros, írja Fubini, a tökéletes ellenség: gazdag, internacionalista és a nyílt társadalom támogatója, segíti a menekülteket, ráadásul még zsidó is. Orbán így „eltökélten” gyűlöli. Fubini, akárcsak az ezt a vádat kötelezően hangoztató médiumok ezrei, a világért sem „akarják” megérteni azt a tényt, hogy ha Soros vuduista lenne és ugyanígy viselkedne, pontosan ennyire lenne közellenség Malajziától Macedónián át Magyarországig.
Aki beüti Federico Fubini nevét a Google keresőbe, az első cikk, amit talál, az az olasz La Stampából való. Miután hetilapunk, szemben a nyugati fősodratú médiumokkal a tényeket kedveli, akkor ismertetjük azt. Persze tudjuk, ez is szörnyű bűntett.
A La Stampa különösen helyen van a magyar jobboldal szívében. Hiszen ez volt az a lap, amely 1993 őszén címoldalán sikította bele Göncz Árpád – mint SZDSZ-eshez illett és illik – külföldre szánt jajkiáltását ezzel szalagcímmel: „EURÓPA, SEGÍTS!”. És a cikkben olyan mondatok szerepeltek Göncztől, hogy „Az információ rab, mint a kommunista időkben” . Ugye emlékszünk? Ezek voltak az idők, amikor a közszolgálatban dupla híradó futhatott Balóval, hogy meglegyen az ellensúly. Ami nagyjából annyit jelentene, mintha a német ARD közszolgálati tévében lenne egy tárgyilagos híradó, amely nem ugyanúgy értelmezné a világot, mint Fubini és több száz újságíró társa.
Nos, ez a La Stampa cikk ezzel a címmel jelent meg: „Fubini, a közgazdász nagybácsi a Wall Street és a holokauszt között”. Ebből kiderül, hogy a neves közgazdász, Renzo Fubini, Federico Fubini dédnagybácsija volt.
Folytatás:
http://demokrata.hu/hir/kulfold/soros-kozellenseg-magyarorszagon-orban-boszorkanyuldozese
Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »
