Sólymos Budajról: teljesen alkalmatlan volt, csodálom, hogy nem perelték még be őt a vereknyei hulladéktároló miatt is Kacsinecz Krisztián2025. 05. 14., sze – 15:24
Mint kiderült Ján Budaj volt környezetvédelmi miniszter ellen azért indult eljárás, mert a tárcája a hivatali ideje alatt nem fizette ki a hulladékgazdálkodási információs rendszer fejlesztéséért kiállított milliós számlákat, az államnak pedig emiatt végül több százezres büntetést kellett fizetnie. Budaj azzal védekezik, hogy a kifizetetlen számlákat az elődjétől örökölte, Sólymos ezt az Új Szónak cáfolta.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárást indított a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal nyomozója Ján Budaj volt környezetvédelmi miniszter ellen.
A rendőrségi közlemény szerint a környezetvédelmi minisztérium költségvetési forrásainak nem hatékony, gazdaságtalan és célszerűtlen felhasználásának gyanúja áll fenn, amivel a gyanúsított összesen csaknem 570 ezer euró kárt okozhatott.
Budaj ellen még tavaly januárban tett feljelentést a jelenlegi környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt), azt állítva, hogy a minisztersége idején nem fizették ki a hulladékgazdálkodási információs rendszert (ISOH) fejlesztő IT-cégek által kiállított számlákat, ezzel pedig csaknem 570 ezer eurós kárt okozott az államnak.
Taraba emlékeztetett, hogy Budaj hivatali ideje alatt írták alá a szoftverre vonatkozó átvételi jegyzőkönyvet, és akkor nem emeltek kifogást a munka minőségével kapcsolatban. A teljesített munkát azonban a minisztérium ezt követően sem fizette ki.
A számlákat végül csak két év után térítették, miután a konzorcium beperelte a minisztériumot, és a Pozsony I. Járásbíróság ez utóbbi javára döntött. Az elmaradáson túl a késedelmi kamatot is ki kellett fizetni, ami csaknem 570 ezer eurót tett ki.
A rendszer máig is csak részlegesen működik
2017-ben a Tempest és Softip cégek konzorciuma nyerte a hulladékgazdálkodási információs rendszer létrehozására kiírt versenypályázatot. A megrendelés költségvetése meghaladta a 15 millió eurót.
A rendszer lényege, hogy nyomon követhető legyen, ki, honnan, mennyi hulladékot vett át, és hogyan kezelte azt. Az uniós előírások szerint az ISOH rendszerbe minden megjelölt termék gyártójának regisztrálnia kell még a termék piacra hozatala előtt.
Az IT-közbeszerzésekkel foglalkozó Slovensko.Digital platform már 2018-ban is bírálta a projektet, rámutatva, hogy a rendszer túlárazott és kezdettől fogva rosszul volt beállítva.
Az ISOH 2018 szeptemberétől működik, de csak részlegesen, a mai napig nem elérhető az összes funkció, ami továbbra is teret ad a hulladék kezelésével kapcsolatos visszaéléseknek.
A környezetvédelmi minisztérium tavaly év végén új közbeszerzést írt ki az ISOH üzemeltetésére, karbantartására és fejlesztésére, csaknem 8 millió euró értékben.
Budaj a Sólymostól örökölt rendszert rémálomnak nevezte
Ján Budaj kedden a közösségi oldalán reagált a büntetőeljárásra. Azt állította, az ügyben ő „tisztességesen védte a közérdeket”, ezért bízik benne, hogy a büntetőeljárás megalapozatlannak fog bizonyulni.
Az exminiszter azt írta, a kormány, amelynek tagja volt, az állam túszul ejtésének időszaka után kezdte meg a munkáját. Hozzátette: az egyes minisztériumoknál a korrupciós sémák és az uniós pénzekkel való visszaélések örökségével szembesültek, a zöldtárcának azonban sikerült megszüntetni több ilyen gyakorlatot.
Ránk maradtak például jóváhagyott, de ki nem fizetett számlák az ISOH informatikai projekttel kapcsolatban, amelyeket elődeink ismeretlen okokból nem térítettek. Később a szakértők figyelmeztettek, hogy az átadott munka nem volt teljes, így nem is működőképes. Ez több mint tízmillió eurós kárral fenyegetett
– közölte.
Budaj szerint uniós forrásból sikerült befejezni a rendszert, és végül az Európai Unió sem szabott ki szankciókat, holott fennállt ennek a veszélye.
Egy 2021-es interjúban az akkori miniszter az ISOH-rendszert „örökölt rémálomnak” nevezte. Állításaira akkor reagáltak a kivitelezők is.
A konzorcium rendben teljesíti a vállalt munkát és eleget tesz a szerződésből eredő kötelezettségeinek, ami azonban nem mondható el a minisztériumról. Az több hónapos késésben van számos, jelentős összegű számla kifizetésével. Az egyik ilyen késedelem már közel két éve húzódik
– állt a nyilatkozatukban.
Sólymos: a cég minden kötelezettséget teljesített, a számlákat téríteni kellett volna
Michal Kiča, Budaj egykori államtitkára, aki jelenleg a Demokraták pártban politizál, szintén megszólalt az ügyben. Kifogásolta, hogy Budaj két elődjét, Sólymos Lászlót és Érsek Árpádot nem vonják felelősségre, „pedig ők sem vállalták a hulladékgazdálkodási információs rendszer rendkívül problémás, milliós projektje keretében kiállított számlák kifizetését”. Érsek nem egész két hónapig állt csupán a tárca élén, 2020 januárja és márciusa között.
Az ügyben megkerestük Sólymos Lászlót, a Híd volt környezetvédelmi miniszterét, aki 2016 és 2020 között töltötte be a funkciót. Elmondása szerint 2017-ben a vonatkozó jogszabállyal összhangban írták ki a versenypályázatot a hulladékgazdálkodási információs rendszerre, amelynek a fejlesztése végül túlnyúlt a választási cikluson.
Vélekedése szerint azonban Budaj ezt az örökölt projektet is el akarta kaszálni, ahogy tette azt sok más esetben. Meghiúsította például a vereknyei hulladéktárolóra kidolgozott megoldást is.
Csodálom, hogy ebben az ügyben még nem perelték be őt, hiszen itt nem csak pénzügyi vagy környezetvédelmi károkról van szó, az emberek élete és egészsége is veszélyben van
– tette hozzá.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter leállította a vereknyei veszélyeshulladék-tároló leszigetelését, a 121 ezer köbméter méreg tovább szivárog a csallóközi ivóvízbe. A tárcavezető szerint az ún. enkapszuláció csak átmeneti megoldás lett volna és azt ígéri, két hónapon belül előáll a lerakó végleges felszámolásának pontos tervével. A Magyar Szövetség, de a korábbi környezetvédelmi miniszter, Sólymos László is élesen bírálta Tarabát a szigetelés leállítása miatt.
Taraba még április 24-én terjesztette a kormány elé a vereknyei veszélyeshulladék-tároló leszigetelését célzó projekt leállítását, amit a kabinet jóvá is hagyott. A döntésnek a kormány honlapján is elérhető indoklásában a miniszter elsősorban azt kifogásolja, hogy a tároló körbeszigetelése nem a probléma végleges megoldását jelenti. Rámutat, a 121 ezer köbméter vegyipari mérgező hulladék továbbra is a helyszínen marad, így azt folyamatosan monitorozni kell, a szigetelés pedig karbantartást igényelne. Problémásnak tartja, hogy az esetleges szigetelés által mintegy szarkofágba, kapszulába zárt veszélyes hulladék közé még ezt követően is szivárogna víz, amit onnan ki kell szivattyúzni, és a szabadba való kieresztés előtt jelentősen tisztítani kell. De megemlíti, hogy a külföldi hasonló projektek is nehézségekbe ütköztek. Ugyancsak kifogásolja, hogy a vereknyei tároló területének egyik tulajdonosától az államnak nem sikerült időben kompenzációért cserébe kisajátítania a kérdéses telket, ami a projekt nem megfelelő vezetésével együtt szerinte veszélyezteti az egész kivitelezést. Gondok között említi, hogy az egész kezdeményezés időben elhúzódott, ami a költségeket is megnövelte, ráadásul pluszmunkálatokra is sor kerülhet, ami tovább drágítaná a projektet. Taraba szerint mindezért az is fenyeget, hogy az uniós támogatást, amit erre a célra fordítanának, végül részben vissza kellene fizetni.
Pengeváltás Sólymossal
A 3. Fico-kormány környezetvédelmi minisztere, Sólymos László, aki akkor a Híd színeiben politizált, élesen bírálta Tarabát a veszélyeshulladék-tároló leszigetelésének leállításáért. „Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter ott folytatja, ahol Ján Budaj abbahagyta, tovább veszélyezteti a csallóközi ivóvízkészletet” – írja közleményében a korábbi tárcavezető, arra utalva, hogy a Matovič- és Heger-kormány környezetvédelmi minisztere, Budaj (akkor OĽaNO), szintén felfüggesztette a projekt kivitelezését. Sólymos szerint Budaj egyszerűen inkompetens volt, de Taraba motivációi egyelőre nem ismertek. A korábbi hidas miniszter lapunknak úgy nyilatkozott, a projekt felfüggesztésével, majd leállításával végleg elveszik a 35 millió euró uniós támogatást, amelyet a szigetelésre lehetett volna költeni. „A geológusok, a technológusok és a természetvédelmi szakemberek mind egyetértettek abban, hogy jelenleg az enkapszuláció, vagyis a leszigetelés a lehető legjobb megoldás” – közölte Sólymos. Hozzátette, a projekthez már minden készen állt, az építési engedély is megvolt már, a minisztériumnak minimális energiájába került volna a kivitelezés, és akár idén kész lehetett volna a betonszarkofág. „Az egyik legnagyobb környezeti teher felszámolására irányuló többéves munka a kukába került. A pénzt nem használták fel, a szanáció nem kezdődött meg, és a vereknyei mérgező örökség tovább veszélyezteti a Csallóköz víztartalékait” – közölte a korábbi hidas miniszter.
Taraba a TASR állami hírügynökségnek azzal reagált Sólymosra, az enkapszuláció már az elejétől fogva egy hibás projekt volt. „Az előttünk lévők az ingatlanok rendezetlen tulajdonviszonyait, a szerződésben pedig egy megkérdőjelezhető záradékot hagytak ránk, ami annak az előfeltételét teremti meg, hogy az uniós támogatások merítése során jelentős forrásoktól essünk el” – nyilatkozta Taraba. Hozzátette, a vereknyei projekt kapcsán jelenleg a hatóságok számára gyűjtik a megfelelő dokumentumokat, amelyek az ügyben már eljárást indítottak. Az ügynökségnek arról is beszélt, hogy két hónapon belül előáll a tároló végleges felszámolásának pontos tervével.
Égetőt építenének?
„Ezek gyermeteg kifogások, annak a fényében, hogy a projekt leállítása miatt az emberek százezreinek az egészségét, az ivóvízkészletüket veszélyeztető méreganyag-szivárgást nem állítják le” – nyilatkozta lapunknak Sólymos Taraba kifogásaival kapcsolatban. A korábbi hidas miniszter szerint az előkészített projekt rendben volt, többszöri szakértői véleményezésen is átment. Hozzátette, az ugyan igaz, hogy a veszélyes hulladék nem tűnt volna el, de az enkapszuláció után nem szennyezte volna tovább az ivóvizet. Arról is beszélt, hogy a projektet kidolgozó szakemberek szerint a szigetelés 100 évig jelentett volna átmeneti megoldást. „Száz évünk lett volna arra, hogy megtaláljuk a felszámolásra alkalmas technológiát” – tette hozzá. A végleges megoldással kapcsolatban jelenleg problémát jelent, hogy a föld alatt lévő tározót megnyitni is veszélyes, hiszen a levegőbe kerülhetnek a méreganyagok. A szállításról már nem is beszélve. Illetve ezeknek a hulladékoknak az elégetése sem egyszerű, mivel rendkívül sokféle vegyi anyag található itt. Sólymos szerint a Taraba által előrejelzett megoldás az lehet, hogy a közeli Slovnaft olajfinomító területén építenének fel egy hulladékégetőt, ahol ezeket a veszélyes anyagokat elégetnék. „Nem tudom, mit fognak szólni a környező lakosok egy ilyen vegyihulladék-égető felépítéséhez” – mutatott rá Sólymos azzal, azt sem tudni, ez mennyibe kerülne. Szerinte ezen problémák miatt valódi előrelépés nem fog történni, a méreganyagok tovább szennyezik majd a Csallóköz ivóvizét.
A Szövetség is lépne
A Magyar Szövetség alelnöke, Orosz Örs még a párt keddi sajtótájékoztatóján beszélt arról, 5-6 évvel ezelőtt ő is elkezdett a vereknyei hulladéklerakó témájával foglalkozni. Ő is úgy látja, az enkapszuláció megakasztásáért a felelősség Ján Budajt terheli, szerinte miatta esett el az ország a projektre szánt 35 millió eurós uniós támogatástól. Ugyanakkor szerinte is a szigetelés megépítése jelenthet egy elérhető megoldást. „Ebben az esetben is szeretnék minden eszközt bevetni, hogy a vereknyei hulladéklerakó kérdése mihamarabb megoldódjon” – válaszolta Orosz arra a kérdésünkre, hogy kommunikálják-e ezt az álláspontot a hivatalban lévő környezetvédelmi miniszter felé. A Magyar Szövetség alelnöke is rámutatott, a méreganyagok alkotta szennyezés a talajvízben olyan mértékű, hogy az annak irányába eső három, észak-csallóközi településen a talajvízzel már a kerti locsolás is tilos.
Csallóközi Csernobil
A vereknyei veszélyeshulladék-tároló az ország egyik leghírhedtebb és talán egyik legveszélyesebb környezetszennyezési problémája, amely ráadásul a főváros sűrűn beépített külvárosának kellős közepén található. Egy már régen kiszáradt Kis-Duna-ágról van szó, amelyet a Pozsonyban működő vegyipar közel egy évszázadon át hulladékkezelésre használt. Már a 1800-as évek végén a városban lévő Dynamit Nobel Vegyiművek ide engedte a szennyvizét. 1966-tól 1979-ig pedig a Georgi Dimitrov nevére átkeresztelt vegyi üzem is ide helyezte el a veszélyes hulladékot, majd egy-két méter földet hordtak rá. A 4,65 hektáros területen összesen 120 950 köbméter erősen mérgező anyagot raktak így le hordókban. Ezt elsősorban peszticidek, azaz növényvédő szerek, herbicidek, vagyis gyomirtók és halogénezett szénhidrogének gyártásából fennmaradt hulladék alkotja. Az elmúlt években végzett kutatás során 443 vegyi anyagot, nagyrészt erősen mérgező vegyületet találtak, így például arzént, PCB-anyagokat, klór-benzolt, diklór-benzolt. A környezetvédelmi minisztérium szakmai anyagából kitűnik, hogy ezek nagy része rákkeltő, közvetlen veszélyt jelent az is, ha például a talajvízzel való zuhanyzás esetén az emberek bőrére kerül. A környéken termelt zöldség fogyasztása ennél is fokozottabb veszélyt jelent, főleg a gyerekekre.
A folyóág alját egy viszonylag vízzáró agyagréteg alkotja, valószínűleg ezért döntöttek egykor úgy, hogy itt helyezik el a veszélyes hulladékot. A bősi vízerőmű miatt ugyanakkor nagyjából egy méterrel megemelkedett a talajvíz szintje, így az elkezdte kimosni a hordókból szivárgó vegyi anyagokat. A talajvízben lévő „méregfelhő” mára több tíz kilométer hosszan nyúlik el az Észak-Csallóközben és lassan halad Somorja felé. Az ún. enkapszuláció megoldása lényegében egy betonszarkofágba zárná a méreganyagok forrását. Az egész lerakat, vagyis a Kis-Duna-ág körül speciális markolókkal keskeny, de mély gödröt ásnának, amelyet vízhatlan betonnal töltenének fel. A felülről érkező esővíz elől fóliával szigetelnék el a tárolót.
Sólymos cáfolta azt az állítást, hogy a tárcája kifizetetlen számlákat hagyott volna hátra. “Amíg én voltam a miniszter, addig ez a folyamat ment, ahogy kell, a kivitelezők számláztak az egyes etapok után, mi ezeket a számlákat fizettük, és ellenőriztük a projektet, minden az ütemterv szerint haladt” – nyilatkozta a volt miniszter. Hozzátette: a konzorcium teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, a minisztériumnak tehát térítenie kellett volna a további számlákat is.
Hogy ez nem történt meg, és emiatt felgyülemlett 570 ezer eurónyi késedelmi díj, teljes mértékben Budaj sara és felelőssége
– fogalmazott Sólymos, aki teljesen alkalmatlannak nevezte az utódját. Érdeklődésünkre elmondta, hogy eddig nem kereste őt ebben az ügyben a rendőrség, egyelőre tanúként sem hallgatták ki.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
