Sok szlovákiai háztartásban gondot okoz az energiaköltségek kifizetése Mészáros Richárd2023. 07. 02., v – 19:26
Szlovákiában a háztartások minimum 8%-át fenyegeti az energiaszegénység. A leginkább veszélyeztetett háztartásoknak az egyszülős családok számítanak, regionális szempontból pedig a keletebbre fekvő magyarlakta járások vannak nehéz helyzetben – derül ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) legújabb elemzéséből.
A Szlovák Tudományos Akadémia keretén belül működő Társadalomtudományi és Pszichológiai Központ prognosztikai intézetének a szakemberei készítették el azt az elemzést, amelynek eredményeként javaslatot tettek az energiaszegénység ajánlott definíciójára. Az elemzés a legnagyobb szlovákiai áram- és gázszolgáltatók adatain alapul. Az SAV szakemberei szerint energiaszegénységről akkor beszélhetünk, ha a háztartás nem rendelkezik az energiaköltségek fedezéséhez szükséges eszközökkel, vagy a háztartás jövedelme nem fedezi kellőképpen az energiaköltségeket.
Magas költségek
„Európán belül Szlovákiában a legmagasabb az energiaköltségek aránya a rendelkezésre álló jövedelemhez képest, noha az energiaárak az EU-ban a legalacsonyabbak közé tartoznak. Ennek az egyik oka a szlovákiai háztartások alacsony jövedelmi szintje”
– figyelmeztet az SAV munkatársa, Dušana Dokupilová, az elemzés egyik kidolgozója. Dokupilová szerint azonban súlyos gondok vannak a lakások energiahatékonyságával is, a szlovákiai háztartások ugyanis nagyrészt régebbi, felújítás nélküli, vagy nem eléggé felújított házakban, lakásokban élnek, amelyek így eleve magas energiaigényűek.
„A leginkább veszélyeztetett háztartásoknak az egyszülős családok számítanak, közülük minden hatodik küzd ezzel a problémával. Az energiaszegénység azonban regionálisan is erősen differenciált, a legtöbb ilyen család Közép- és Kelet-Szlovákia déli, délkeleti járásaiban él”
– tette hozzá Dokupilová.
Rejtett szegénység
Az SAV szakemberei szerint az energiaszegénység nem mindig a magas energiaköltségekben nyilvánul meg, a rejtett energiaszegénység is jelentős probléma.
„Általában olyan emberek szenvednek tőle, akiknek alacsonyabb a jövedelmük, és ezért az energiára fordított kiadásaikat is kénytelenek visszafogni, a kiadások minimalizálása miatt pedig gyakran fűtetlen lakásokban élnek. Ennek számos közvetlen (az alacsony hőmérséklet okozta lakhatási problémák) és közvetett (az egészségre, a pszichológiai jólétre, az életminőségre stb. vonatkozó) következménye lehet”
– mondta el Dokupilová.
Szerinte az energiaszegénységhez kapcsolódik az otthonok nem megfelelő tüzelőanyagokkal (például szénnel, nedves fával, hulladékkal) történő fűtésének a problémája is, amely szintén súlyos társadalmi és környezeti hatásokkal jár. A teljes elemzés, beleértve egy rövid összefoglalót is, nyilvánosan elérhető IDE kattintva.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
