Az EU rosszabb állapotban van, mint az kívülről látszik. Kelet-nyugat irányban a szuverenitásvita feszíti, minket, kelet-közép-európaiakat nem tudnak pénzügyi oldalról fogni, mint a déleiket, ezért erőltetik a „jogállamiságinak” nevezett politikai zsarolási mechanizmust. Észak-dél irányban egy legalább ekkora konfliktust okoz az euró befejezése, ami most egy félkész termék.
Hivatalosan felvette politikai céljai közé Németország európai uniós (EU-) tagságának megszüntetését vasárnap véget ért drezdai kongresszusán a német szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, az Alternatíva Németországnak (AfD). Kiszelly Zoltán politológust, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatóját kérdezte a Gondola.
AfD – wikipedia
– Igazgató úr, idehaza senki nem meri megpendíteni sem a kilépés gondolatát, a brexit zavarossága miatt ez érthető is. Németországban ellenben egy nagy parlamenti párt foglalta programjába. Miért?
– Az AfD hétvégi kongresszusán a radikális szárny kerekedett felül, így a párt a föderális mainstreammel szemben több fontos területen valóban alternatívát mutat fel. Az idei német „szuper” választási évben ettől a proteszt felerősödését és feléjük indulását remélik. A kilépés valójában Nyugat- és Dél-Európában népszerű gondolat, nem véletlen, hogy a britek léptek ki elsőként. A nettó befizetés terheit az állampolgárok és a kkv-szektor viselik, míg az egységes piac előnyeit a multi cégek és nemzetközi spekulánsok fölözik le. Ez széles körű életszínvonal-romláshoz vezet, ezt a hangulatot lovagolja meg most az AfD.
– AfD elengedhetetlennek tarja Németország EU-tagságának felszámolását, és „egy új európai gazdasági-, és érdekközösség” megalapítását. Jól sejtjük-e, hogy ha Németország kiválna az EU-ból, az fölidézne egy 1991-es mozzanatot, egy másik, korábbi nagy unió szétesését
– Az EU rosszabb állapotban van, mint az kívülről látszik. Kelet-nyugat irányban a szuverenitásvita feszíti, minket, kelet-közép-európaiakat nem tudnak pénzügyi oldalról fogni, mint a déleiket, ezért erőltetik a „jogállamiságinak” nevezett politikai zsarolási mechanizmust. Észak-dél irányban egy legalább ekkora konfliktust okoz az euró befejezése, ami most egy félkész termék. A befejezéshez szanálni kéne a déli bankok kétes kintlevőségeit, harmonizálni kéne az adókat és szociális juttatásokat, és az eurózónán belül egységes fiskális politikát kéne folytatni. Ehhez délen komoly megszorításokra lenne szükség, például a nyugdíjkorhatár 67 évre emelésére, ingatlanadóra, vagy az állami alkalmazottak létszámának csökkentésére. Görögország példáján láttuk, hogy egy tízmilliós ország mennyit szenvedett emiatt, akkor mi lenne Francia- vagy Olaszország “szanálása” esetén?
Az északi országok körében népszerű gondolat egy „északi eurózóna” létrehozása, ám Franciaország nélkül erre nincsen esély. Macron elnök éppen csak elkezdte a szükséges reformokat, majd az ellenállást látva, meghátrált. A déliek kilépése sem opció, mert az erre leginkább esélyes Olaszország nélkül nincsen euró, euró nélkül pedig nincsen EU.
A németek már így is ezermilliárd eurónál többet égetnek délen, hogy víz fölött tartsák saját „házi” exportpiacukat. Mivel az átlagnémet ennek már alig látja előnyét, egy új „márkaövezet” megalakítása az ő érdekükben állna. A visszaállított D-márka akár 30 százalékkal erősebb lenne, mint ma az euró, és ez visszaadná a német gazdaság innovációs erejét és lendületét. Ahogy a márka idejében, úgy a prémium minőségű termékeik most is versenyképesek lennének.
– Az AfD-nek a menedékjoggal rendelkezők családegyesítésének megtiltását is fel kell vennie a választási programba. A vitában egy hozzászóló rámutatott, hogy e tiltás jogilag nem megvalósítható, mire a kezdeményezők részéről Björn Höcke, a türingiai tartományi pártszervezet vezetője kifejtette, hogy nem jogi, hanem politikai természetű ügyről van szó.
Björn Höcke – twitter
A javaslatot végül megszavazták. Ez a történés azt sejteti, hogy az AfD-be „kripto-AfD-sek” vannak beépítve, ám egyelőre kevesen. Várható-e, hogy a „tégla” tagok előbb-utóbb szétzilálják a pártot, miként ez nálunk egykoron a szociáldemokratákkal történt?
– Az Alkotmányvédelemnek nevezett német politikai rendőrség csak keresi az alkalmat, hogy a szeptemberi parlamenti választás előtt megfigyelhesse az AfD-t, és akár provokátorokat is küldjön rájuk. Ugyanakkor az AfD-n belüli szélsőséges szárnynak valóban vannak olyan javaslatai, amelyek feszegetik a politikai berendezkedés határait. Persze a Zöldeknek is van ilyen javaslata, például a hús- és tejfogyasztás vagy az autóhasználat radikális korlátozása, csak őket a mainstream nem tekinti szélsőségesnek.
A családegyesítés korlátozása nem ilyen szélsőséges javaslat, a nagykoalíció CSU-s javaslatra már havi ezer főben korlátozta a keretet. A szocdemek és Zöldek nem korlátoznák ezt, így egy újabb kiskapu nyílna. Ez a követelés a migráció kérdésének tematizálása, hiszen Brüsszelben gőzerővel zajlik az öt éve kötött EU-török migránsegyezmény újratárgyalása és az asztalon van a tavalyi német elnökség javaslata, amely „migrációs vészhelyzetben” kötelező kvótákat léptetne életbe.
Kiszelly Zoltán – MTVA
– Az AfD-t 2013-ban alapították. Tevékenységének első szakaszában mindenekelőtt az euróövezeti pénzügyi-, és államadósság-válság kezelésének bírálatára összpontosított. Mivel az euró egyre hangosabban „ketyeg” és egy adósságunióvá akarják alakítani, újra aktuális. A németeket is elérte a „westalgia”; ahogy a franciák és olaszok, most már ők is azt gondolják, hogy a D-márkával jobban élnének. Az AfD-nek azonban nincs nyilvánossághálózata, csak a liberális szélsőség által birtokolt sajtón keresztül juthat el az emberekhez. Hogyan tud kialakítani saját médiastruktúrát
– Az AfD valóban euróellenes pártként alakult, és idővel bevándorlás-ellenes párttá vált. Az euró félkész voltáról már beszéltünk. A délen népszerűtlen megszorítások helyett a jövő évi francia és olasz választások előtt most pénznyomtatással próbálkoznak. Mivel az Európai Központi Bank már ellőtte a puskaporát, most az EU következik hitelfelvevőként. Az EU így egy olyan adósságunióvá alakulna, amelyben indirekt módón már az eurózónán kívüli országok is felelnének az eurózóna országainak adósságáért. Brüsszel és Berlin tehát előre menekül, még több adósságot akar, hogy már ne legyen visszaút. Mi, magyarok és a lengyelek, no meg a hollandok és osztrákok ezért hangsúlyozzuk, hogy egyszeri hitelfelvételt támogatunk, amely átsegít minket a járvány gazdasági hatásán.
Nyugaton azonban sokan inkább visszatérnének az euró előtti valutákhoz, amitől azt remélik, hogy azzal visszatér az a jólét is. Sajnos nem tér vissza. Ezt hívják „westalgiának”. A magyar és lengyel kormány patrióta gazdaságpolitikája lenne a megoldás, amit nyugaton elhallgatnak, vagy éppen diszkreditálnak. Az AfD kiépítette ugyan második nyilvánosságát, ám Petry Zsolt esete is azt mutatja, hogy aki az ott zajló vitát és véleményeket kiviszi a hivatalos nyilvánosságba, az miként jár.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
