Sok gyerek nálunk marad

Sok gyerek nálunk marad

Nem igaz, hogy valamennyi, hazánkba kísérő nélkül érkező migráns gyermek továbbutazik Nyugat-Európába – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Magyar Nemzet közérdekűadat-igényléssel kényszerített ki az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A gyerekek két százaléka itt marad, és menekültstátust kap Magyarországon. Jelenleg hazánkban hetven olyan migráns gyermek él, akit tartósan nevelésbe vett a magyar állam. Bár minden kísérő nélkül érkező gyereket gyermekvédelmi intézményben kellene elhelyezni, csupán harmaduk kerül valóban gyermekotthonba.

Jelenleg 104 kísérő nélküli migráns gyermeket helyeztek el ideiglenes hatállyal hazai gyermekotthonokban, vagyis a kerítés ellenére – ha korábbinál kisebb számban is, de – folyamatosan érkeznek hazánkba a szüleik nélkül útnak induló bevándorló kiskorúak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától hosszú ideje kért, végül közérdekűadat-igényléssel kikényszerített adatokból kiderül: 2015. január 1. és 2016. április 8. között 3883 migráns gyermeket helyeztek el a hazai gyermekvédelmi szakellátásban ideiglenes hatállyal. Ha egy migráns gyermek bekerül egy hazai gyermekotthonba, automatikusan eljárás indul a tartós nevelésbe vétele iránt.

A szaktárca szerint a gyerekek 98 százaléka nem várja meg az eljárás végét, hanem már annak lezárulta előtt engedély nélkül elhagyja a gyermekotthont, és tovább utazik Nyugat-Európa felé. A közérdekű adatokból ugyanakkor jól látható, hogy a gyerekek két százaléka nem megy el, ők hazánkban kérnek oltalmazotti, illetve menekültstátust, és Magyarországon kerülnek tartós nevelésbe. Az Emmi elárulta: a gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett, hazánkban menekült- vagy oltalmazott státust kapott, tartósan nevelésbe vett kísérő nélküli kiskorúak, illetve a korábban kísérő nélküli kiskorúként hazánkba érkezett, azóta nagykorúvá váló, nemzetközi védelemben részesülő fiatal felnőttek együttes száma jelenleg mintegy hetven.

Nincs realitása a nevelőszülői elhelyezésnek

Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy a tartósan hazánkban maradó migráns gyerekek nevelőszülőhöz kerülhetnek-e a sikeresebb integráció érdekében, vagy kizárólag gyermekotthonban nevelkedhetnek. Kérdésünkre a szaktárca elismerte, a törvény lehetőséget adna arra, hogy a tartósan nevelésbe vett migráns gyermekek nevelőszülőhöz kerüljenek, ám szerintük az érintettek „magas bekerülési életkorából, speciális helyzetükből, sajátos ellátási igényeikből, és nyelvi akadályaikból adódóan jelenleg nincs realitása nevelőszülői elhelyezésüknek”. Róluk kimondottan az erre a feladatra specializálódott, illetve az ilyen feladatot ellátó gyermekotthonok gondoskodnak – szögezték le.

Az Emmi által közölt adatokból ugyanakkor kiderül, hogy bár a törvény szerint minden kísérő nélküli migráns gyermeket el kellene helyezni a gyermekvédelmi szakellátásban, megfelelő körülményeket, így szállást, ételt és italt biztosítva nekik, csupán az érintett gyermekek harmada kerül a szakellátásba. 2015. január 1. és 2016. március 31. között ugyanis 8980 kísérő nélküli menedékkérő kiskorút regisztráltak hazánkban, közülük azonban csupán 3883 gyermek került gyermekotthonba.

Tartósan nálunk maradnak

Érdeklődtünk arról is, előfordult-e már, hogy egy szülővel érkező gyermek szakellátásba került volna veszélyeztettsége miatt. A szaktárca ezzel kapcsolatban azt közölte, nincs tudomásuk arról, hogy egyetlen családjával érkező gyermek is gyermekvédelmi intézménybe került volna. Gyermekes családok együttes elhelyezésére is van példa, ráadásul közülük többen tartósan nálunk maradnak: jelenleg a családok átmeneti otthonaiban 101 nem magyar állampolgár él, közülük 61-en menekült-, 40 ember pedig oltalmazott státusú.

A jelenleg hatályos jogszabály szerint a menedékjog feljogosítja az azt élvező külföldit arra, hogy Magyarország területén tartózkodjon, valamint védelmet biztosít számára a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. Menekültként az a személy ismerhető el, akit faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, vagy politikai meggyőződése miatt üldöznek a hazájában. Oltalmazotti státust az kaphat, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy hazájába visszatérve súlyos sérelem érné. Az oltalmazotti státus feltételeinek fennállását ötévente felülvizsgálja a hatóság. A menekültek és oltalmazottak a magyar állampolgárokkal megegyező feltételek mellett jogosultak valamennyi szociális támogatásra és ellátásra.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 28.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »