Bajban lehetnek egyes szakok indításával az egyetemi és főiskolai tanszékek, ha a felvételizők nem hajtanak rá a nyelvtanulásra. Az át nem vett diplomák száma elsősorban a kommunikáció és médiatudomány, valamint a szociális munka szakokon magas.
Az Oktatási Hivatal felsőoktatási elemzési jelentései alapján a Magyar Nemzet arról ír, hogy néhány területen kiugróan magas a nyelvvizsga nélkül jelentkezők aránya. Sok ezer végzett hallgató toporog a diplomaszerzés kapujában is nyelvtudás nélkül: a Tomori Pál Főiskolán például a társadalomtudományi diplomák majdnem hatvan százaléka beragadt 2018-ban. A felvételizők nyelvvizsga-statisztikái az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem változtak.
Jelenleg az első évfolyamra bekerülő alapszakosok mintegy felének van középfokú nyelvvizsgája, ez az arány már 2007-ben is körülbelül ennyi, 47 százalékos volt.
Az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elemzési főosztályának adatai szerint egyes képzéseken a végzés idejére sem sokkal jobb a helyzet, néhol a diplomák 50-60 százaléka is beragad a nyelvi hiányosságok miatt. A bölcsészek viszonylag jól állnak: átlagosan 80 százalékuknak van középfokú nyelvvizsgája már a felvételikor.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóinak például biztosan nem lesz gondja a felvételi szigorítással, itt ugyanis 2-3 százalék között mozog a ki nem adott bölcsészdiplomák aránya – írja a lap. Ezzel szemben a Gál Ferenc Főiskolán több mint 35 százalékos a beragadó oklevelek aránya.
Általánosságban elmondható, hogy a levelezőn tanuló diákok között rosszabbak a statisztikák, mint a nappalis hallgatók között,
de a társadalomtudományi képzések esetén kirívóan nagyok a regionális különbségek is: míg a közép-magyarországi régióban a levelezős diákoknak is csaknem háromnegyede nyelvvizsgázott, addig a dél-dunántúliak körében csak a felvételizők 23,7 százaléka mondhatja el ezt magáról.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
