Kiszabadult a Boko Haram dzsihadista szervezet fogságából március 21-én, szerdán a február 19-én elrabolt 110 iskolás lány többsége az északkelet-nigériai Dapchi településen. Iskolába azonban nem járhatnak.
Szemtanúk szerint az emberrablók hajnali két óra körül kilenc gépkocsival érkeztek Dapchiba, és a városközpontba vitték a lányokat. Szabadon engedték őket, de feltételt szabtak: a szélsőségesek azt kiabálták, hogy ez figyelmeztetés mindnyájuknak: „Soha többé ne vigyétek a lányaitokat iskolába!” Az üzenet egyértelmű: most életben hagyták őket, legközelebb azonban bármi megtörténhet. A Boko Haram szerint a lányoknak nem kell tanulniuk, tudatlannak, alávetettnek kell maradniuk. A tanuláshoz való jog helyett bűntettnek tartják a tanulást.
A nevükben is benne van ez az ideológia: Boko Haram azt jelenti, „a nyugati oktatás bűn”. A terrorszervezettel vívott harcokban az elmúlt nyolc évben több mint 20 ezren vesztették életüket, és mintegy 2,5 millióan kényszerültek elmenekülni otthonaikból a térségben. Az északkelet-nigériai Borno államban, ahol 2009 óta rettegésben tartják a lakosságot, az iskolák fele már bezárt, 2300 tanárt meggyilkoltak, 19 ezret pedig elűztek lakóhelyükről.
Vajon a több mint száz kamaszlányból hányan térnek vissza az iskolába, miután megfélemlítették őket, szemtanúi voltak néhány társuk halálának? Az ország egy nagy területén a lakosság nem képes megszabadulni a terrortól, nem tudja megvédeni gyermekeit, nem tud gondoskodni a jövőjükről.
Nigéria Afrika egyik leggazdagabb országa, mégis 10 millió gyermek számára nem biztosított a tanuláshoz való jog. Ötből egy gyermek, aki nem járhat iskolába, nigériai. A földön a legnagyobb százalékban ebben az országban nem járhatnak iskolába a lányok, és ennek oka nem csupán a nyomor.
Milyen jövő vár arra az országra, amely nem tudja megmenteni gyermekeit, főleg a lányokat a tudatlanságtól, és kénytelen hagyni, hogy megvalósuljanak a terroristák legfőbb céljai: az alárendeltség, az emancipáció hiánya, a kényszerített házasságok, a kivándorlás olyan országokba, ahol más módon zsákmányolják ki őket. Az iskolák biztonságának megteremtése létfontosságú kérdés Nigéria számára.
Malala, a tálibok által súlyosan megsebesített, Nobel-békedíjas pakisztáni születésű emberjogi aktivista tavaly nyáron járt Nigériában, és „húgainak” nevezte a Boko Haram által elrabolt lányokat. Rájuk is igaz, amit a Nobel-békedíj átvételekor mondott: „Egy lány, egy tanár, egy toll és egy könyv megváltoztathatják a világot.”
Magyar Kurír, Avvenire
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
