A brazil futballban sok minden megtörtént már – az még soha, hogy egy csapat huszonnégy óra alatt megnyerje a Libertadores-kupát és a brazil bajnokságot. Egészen mostanáig.
Még az esztendő elején is csak a Flamengo legelvakultabb hívei reménykedtek abban, hogy a piros-feketék, a rubro-negrók ilyen fantasztikus sikereket érnek el 2019-ben. Olyan diadalokat aratnak, amely az eddig a klubtörténet legjobbjaként tisztelt, 1981-es gárda sikereit is megközelíti – még az is lehet, hogy túl is szárnyalja.
A Raúl – Leandro, Marinho, Mozer, Júnior – Andrade, Adilio, Zico – Tita, Nunes, Lico összetételű gárda 1981-ben megnyerte a Libertadores-kupát, majd néhány héttel később, Tokióban, az akkor Toyota Világkupának nevezett serleget, mégpedig a Liverpool FC legyőzésével. A Fla december 17-től szerepel majd a klubvilágbajnokságon, ahol legnagyobb ellenfele minden bizonnyal a Liverpool lesz.
Történjen majd bármi is Dohában, a klubvilágbajnokságon, a mostani esztendő így is a klubtörténet legsikeresebbje, pedig eddig sem szűkölködött titulusokban a Flamengo története. (A klub nyert Világkupát, Libertadores-kupát, hét bajnoki címet, három Brazil Kupát és 35 (!) riói bajnoki címet…)
A Fla idén megnyerte a riói bajnoki címet (campeonato carioca), majd, szenzációs mérkőzésen, szombat este elhódította a Libertadores-kupát is. Története során másodszor. A nagy ellenfél, a hasonlóan veretes múltú River Plate
a 89. percben még 1–0-ra vezetett
a limai döntőben, amikor Gabigol, Gabriel Barbosa kiegyenlített. De még nem volt vége a meccsnek, az európai karrierje során az Internazionaléban és a Benficában is szerepelt, olimpiai bajnok futballista a szokásos hosszabbításban a győztes gólt is megszerezte.
A Flamengo Dél-Amerika bajnoka lett. Játékosai közül Rafinha egy néhány tagot számláló elitklubhoz csatlakozott: mindössze tíz futballista (hét brazil és három argentin) mondhatja el magáról, hogy a Bajnokok Ligája és a Libertadores-kupa győztese is volt. Olyan futballistákhoz csatlakozott, mint Dida, Cafu, Ronaldinho, Tévez és Neymar.
A Fla spanyol védője, Pablo Marí, aki 2016-tól három éven át a Manchester City játékosa volt, de az angol klubbba nem fért be, ezért mindig kölcsönadták, mindössze a harmadik olyan európai játékos, aki a Libertadores-kupa győztese lett. A másik kettő sem sokkal ismertebb, az olasz Dante Miccoli az Independientével nyert 1972-ben, a cseh Christian Rudzki pedig az Estudiantesszel 1969-ben és 1970-ben. Mindketten gyerekként kerültek Argentínába, meg is kapták ott az állampolgárságot, ebből következően Marí az első „igazi” európai légiós, aki megnyerte Dél-Amerika legtekintélyesebb klubserlegét.
A Flamengo sok új futballistát szerződtetett idén, köztük Gabigolt, Pablo Marít, Rafinhát vagy éppen a korábbi Atlético Madrid-játékost, Filipe Luíst, de legalább ilyen fontos szerepe van a sikerekben a mostani brazil élvonal egyetlen külföldi edzőjének, Jorge Jesusnak. A 65 éves portugál 2009 és 2015 között a Benfica élén állt, az volt eddigi pályafutása csúcspontja. Utána három évig a Sporting CP-t vezette, majd egy évet Szaúd-Arábiában dolgozott. Júniusban került a Flamengóhoz, s már-már olyan magasságokban emlegetik a klubtörténet jó ismerősei, mint a külföldi edzők közül csak talán a magyar Kürschner Izidort.
Jorge Jesus csupán a második európai edző, aki megnyerte a Libertadores-kupát, a horvát Mirko Jozić után.
Talán még ennél is nagyobb szó, hogy lemásolta a hajdanán Pelé Santosát dirigáló legendás edző, Lula sikerét: 1963 óta ő az első edző (s a Flamengo az első csapat), amelyik azonos naptári évben meg tudta nyerni a Libertadores-kupát és a brazil bajnokságot.
Vasárnap dőlt el matematikailag is, hogy a brazil Serie A-ban nagy fölénnyel vezető Flamengóé a 2019-es bajnoki cím, miután az egyetlen csapat, amely még befoghatta volna, a Palmeiras kikapott a Grêmiótól.
A Flamengo huszonnégy óra alatt megnyerte a Brazíliában legtöbbet számító két titulust. Nem is hagyták abba a játékosok az ünneplést…
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
