A 20. század hajnalán, amikor a nők előtt csak lassan kezdtek megnyílni a karrierlehetőségek, Sofía Casanova már úttörőként tudósított a világ legnagyobb konfliktusairól. Író, költő, színésznő és haditudósító volt – több mint 1200 cikket publikált, és saját bőrén tapasztalta meg a történelem legviharosabb eseményeit. Élete és munkássága nem csupán példamutató, hanem méltán emlékezetes.
Úttörő nő a frontvonalban
A századfordulótól kezdve az emancipációnak köszönhetően egyre több lehetőség nyílt meg a nők előtt. A haditudósítás azonban még mindig rendkívül szokatlan pályának számított – Sofía Casanova és Carmen de Burgos azok közé tartozott, akik elsőként törtek ki ebből a keretből. Casanova volt az első spanyol nő, aki hosszabb időt töltött a fronton tudósítóként.
Fényes kezdetek és írói elhivatottság
Sofía Casanova 1861-ben született jómódú családban. Már fiatalon kiemelkedett műveltségével és irodalmi tehetségével, verseket, novellákat, regényeket és színdarabokat írt, első publikációja mindössze 15 éves korában jelent meg. A színpad világa is vonzotta – többször fellépett, és hamar ismertté vált nemcsak mint író, hanem mint színésznő is.
1887-ben férjhez ment Wincenty Lutosławski lengyel arisztokratához és filozófushoz. A pár Lengyelországban telepedett le, de minden nyáron visszatértek Casanova szülőhazájába. Négy gyermekük született, ám a házasság boldogtalanná vált, végül válással végződött. Casanova ezután is fejlesztette tudását – összesen hat nyelven beszélt, ami írói munkásságát is gazdagította. 1906-ban a Galíciai Királyi Akadémia tagjai közé választották.
A háború árnyékában
Az első világháború kitörését Lengyelországban élve tapasztalta meg. Azonnal csatlakozott a Vöröskereszthez, ahol ápolónőként dolgozott. Egyik első újságcikkében a front borzalmairól írt, ami akkora hatással volt, hogy felkérték: legyen kelet-európai tudósítója egy spanyol napilapnak. Így indult haditudósítói pályája.
Casanova több mint 1200 cikket publikált, nemcsak spanyol, hanem nemzetközi lapokban is – például a The New York Times-ban. A német támadás elől családjával az orosz birodalomba menekült. Tudósított Raszputyin haláláról és az 1917-es bolsevik forradalomról is. Egy utcai lövöldözés során véletlenül szemen találták, ami maradandó látáskárosodást okozott.
Politikai elköteleződés és kényszerű hallgatás
A bolsevik hatalomátvétel után kiábrándult a kommunista eszméből, és családjával együtt visszaköltözött a függetlenné vált Lengyelországba. Amikor 1919-ben hazatért Spanyolországba, hősként ünnepelték, és Nobel-díjra is jelölték.
A spanyol polgárháború idején Francisco Francót támogatta antikommunista meggyőződése miatt, és személyesen is találkozott vele. 1939-ben, a második világháború kitörésekor Varsóban tartózkodott, és tudósítást küldött az ABC című spanyol lapnak Németország lengyelországi megszállásáról. A cikkben Hitler-ellenes álláspontját fejtette ki, ám az újság végül nem közölte írását – mondván, nem publikálnak semmit, ami a németek ellen szól.
A rendíthetetlen író öröksége
A második világháború során számos kézirata megsemmisült, élete végére pedig teljesen megvakult. Mindezek ellenére Sofía Casanova élete és munkássága örökre beírta nevét a történelemkönyvekbe. 1958-ban hunyt el – az asszony, aki nemcsak írásaival, de bátorságával is megelőzte a korát.
A muyinteresante.com cikke alapján.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
