Tánccal, énekkel és dudaszóval űzték ki a telet a településekről. A dőrejárás végét korcsolyázással koronázták meg.
Sőrék, dőrék és álarcos figurák lepték el Nagyabony, majd Nemeshodos utcáit. A hangoskodók és tréfálkodók énekszóval és ricsajjal űzték ki a telet, a bajt és a betegséget a községekből, a házaktól.
A hagyományos módon megtartott dőrejárás nagy sikernek örvend. A lakosok közül többen is fogadással várják a dőréket. A jelige a terülj, terülj asztalkám, hogy bú ne érje a vigadozót.
A nászmenetben nagy vigadozás volt. A dőrék bekopogtak a házakhoz, nehogy valahol bú, bánat marad. Ám, jaj volt annak, aki nem nyitott ajtót. A dőrék beláncolták a kapuját, mondván majd tanul a hibájából…
A farsangi eseményről az ínyencségek és sós sütemények sem hiányoztak. Közkedvelt volt a hájas sütemény, a bejgli, valamint a pizzás tekercs. Mindezt természetesen nedűvel és jó magyar pálinkával csúsztatták le.
Idén nemcsak a dőrejárat közlekedett, hanem dőrés pápamobil is. Az ezen utazó nemeshodosi atya adta össze a farsangi szerelmes párokat. A dőréket útjukon egy apáca is kísérte.
Nevetésből nem volt hiány. Bemutatták a világ lecsúnyább és legszőrösebb menyasszonyát, akinek ráadásul nagy szája is volt. Nem kímélt senkit! Még az atyának is beszólt, hogy ne siettesse az időt, mert az úgy beszélt, mintha jövőre már nem jönne a dőrejárásra.
“A vírus nagy, a vírus megy, a szeretet és a szerelem vírusa itt marad közöttünk!”
– hangzott a dőrejárás zárszava az atya szájából:
Szöveg, fotó és videó: Laky Erzsébet
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
