A közép-szlovákiai városok törökellenes rendszerében egykor a Losonci járásban található Divény vára jelentős szerepet töltött be. A 17. században Balassa Imre volt a vár ura, aki megtámadta és kirabolta a környező településeket. A vár maradványai között a Balassa és a Zichy család történetével is megismerkedhetünk.
Puntigán József helytörténész vezet körbe az építményben, amely a füleki vár mellett az egyik legszebb a környéken. A község közepén magasló várromból pompás kilátás nyílik a rózsaszállási (Ružina) víztározóra és a Tugári-karszt lankáira.
A vár története
A vár első említése 1329-ből származik, eredetileg a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt, majd a Tomaj nembeli II. Dénes tárnokmester tulajdonába került. Az ő unokája volt I. Tamás, a Losonczy család őse.
A Csák Máté és Károly Róbert közötti belháború során a trencséni főúr hadai ostrommal foglalták el a várat a királyhű Losonczyaktól. Rövid időre a husziták kezébe kerül, majd 1462-ben ismét a Losonczyaké, akik ugyan megerősítették, de 1575-ben mégsem tudott ellenállni a török hódításnak. A 15 éves háború kezdetén, 1593-ban, a gróf Bárdy Miklós vezette hadjárat során Balassi Bálint parancsnoksága alatt a királyi csapatok visszaszerzik Divény várát
– avatott be a helytörténész.
A füleki vár visszafoglalása után Divény is felszabadult a török megszállás alól és nemes nógrádi családok birtokolták, köztük a Zichyek és a Balassák. A korabeli források szerint a Balassák nemcsak áldást jelentettek a vidéknek, hanem sokszor nehézséget is okoztak a környékbelieknek.
– Balassa III. Imre volt az, aki rablóhadjárataival kivívta a környékbeli családok és a király ellenszenvét. I. Lipót császár megelégelte a Balassa Imrére érkező panaszokat és megfosztotta a vártól. Engedélyezte azonban neki, hogy a vár alatt felépítse kastélyát, amely 1670-re el is készült és a mai napig teljes épségben áll. Balassa Imrének ez mégsem volt elég, és vissza akarta foglalni a várat.
A történet szerint leitatta a várban állomásozó helyőrséget, és megszállta a fellegvárat, ám Wesselényi Ferenc nádor csapatai nem sokkal ez után ismét elvették Balassától a várat, és 1679-ben a levegőbe repítették. Azóta már csak rom Divény vára
– magyarázta Puntigán József helytörténész.
Az 1688-tól birtokossá vált Zichy család éppen ezért már a falubeli kastélyt használta. A vár területén 2011 óta folynak régészeti ásatások és felújítások. Az utóbbiak főleg azoknak a várfalaknak a megerősítését jelentették, amelyek veszélyeztették a turisták testi épségét is. A várból gyönyörű kilátás nyílik a környékre, és a hely érdekes történetével lebilincseli a látogatókat.
A várkastély története
A Zichy-kastélyként jegyzett és ma Divény község történeti múzeumának helyet adó épületet a helyi önkormányzat az eltelt tíz évben európai uniós forrásokból újíttatta fel és gyönyörű kiállítást rendezett benne.
– A 15. században a kastély területén állt egy kisebb kúria. A Balassák idején ezt bővítették úgy, hogy létrejött a mai kétszintes palota keleti szárnya, és egy alápincézett rész, amelyet a Zichyek időszakában egy másik épületszárnnyal toldottak meg. Az épület alsó szintjén a régészeti leletek kaptak helyet, illetve a Balassa és Zichy család történetével ismerkedhetünk meg. Az emeleti teremben a 17. század végétől egészen a második világháborúig folytatódik a Zichy családnak, mint a divényi várkastély tulajdonosának a története. A kastély egyik sarokbástyájában egy bányászati kiállítást láthatunk – részletezte a helytörténész.
Az állandó kiállításon a helyi Mindenszentek-templom, a környékbeli iparosok, céhek, manufaktúrák múltjával, a régió ásvány- és nemesérc kincseivel, valamint élővilágával ismerkedhetünk meg. A magyar vendégeket az audio guide alkalmazással magyar nyelvű idegenvezetéssel fogadják.
A vár alatt található a község temetője, benne a búcsújáró helyként ismert Szent Anna-kápolnával. A temetőben nyugszik Giller János, a két világháború közötti szlovákiai magyar párt kiemelkedő képviselője.
Barlangok a vár alatt
A helyi művelődési központ egykori igazgatója, František Radinger, vérbeli barlangászként meg volt győződve arról, hogy a vár alatt egy barlang található, hiszen a várhegy a Tugári-karszthoz tartozik.
– Az alsóvár területén tűnt fel neki egy árok, amelyet 2012-ben kezdtek megtisztítani. A körülbelül 7 méteres járat alján láthatóvá vált egy nyílás, amely egy 9×9 m nagyságú, cseppkövekkel díszített karsztos terembe vezetett. Ezt édesapjáról Radinger-teremnek nevezte el. De nem ez az igazi látványosság!
A teremből visszatérve észrevett egy aprócska rést, amelyet kibővítve bejutottak egy 7 méteres szakadékba, majd onnan egy közel 100 m hosszú, cseppkövekkel díszített barlang tárult eléjük. Az egyik cseppkőcsoport a divényi várra emlékeztet, s erről is nevezték el
– tette hozzá Puntigán József, aki maga is lemerészkedett a barlangba.
Eddig összesen három barlangot azonosítottak, de sok töredezett cseppkövet találtak, amelyek feltehetően a vár felrobbantásakor, 1679-ben rongálódhattak meg. A barlang a Losonci járás legnagyobb, de a nagyközönség által nem látogatható cseppkőbarlangja.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/11. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
