Ahogyan arról számos hírforrás már beszámolt, különösen kegyetlen gyermekgyilkosság történt a minap: egy Olaszországba szökött magyar anya brutális módon kivégezte saját kétéves kisfiát, mert nem bírta elviselni, hogy a bíróság az apánál helyezte el a gyermeket. A borzalmas tragédia történetét riportok és „Az Apák az Igazságért” apajogi civilszervezet egyik elnökségi tagjának nyilatkozata nyomán részletesen felgöngyölíthetjük.
A szülők gyermekelhelyezés kapcsán támadt vitáját már korábban is nyomon követte a média, az RTL Fókusz című műsora már egy évvel ezelőtt bemutatta az anyát, mint az apával szemben a “gyermekéért küzdő nőt”. A nő pedofil vádakkal is illette gyermeke apját és távoltartási végzést kért ellene, amit a bíróság visszautasított. Az apa már régen állítja, hogy valójában a kiszámíthatatlan és zavart anyától kell megóvni a gyermeket, aki már hosszú ideje pokollá akarta tenni az ő és rokonai életét, sőt már korábban is fenyegetődzött a közös gyermek meggyilkolásával. Az apa segítségért egyebek mellett az Apák az Igazságért Egyesülethez fordult, ahol tanácsadással és képviselettel működtek közre ügyében. Kalmár László az egyesület elnökségének egyik tagja nyújtott számára szaktanácsadást illetve próbált közvetíteni a perben-haragban álló szülők között.
¨
Az ügy akkor vett drámai fordulatot, amikor a bíróság az anya viselkedését és életvitelét elemezve úgy döntött, hogy egy azonnal végrehajtandó ideiglenes intézkedéssel az apa felügyelete alá helyezi a gyermeket és felszólította az anyát, hogy adja át a gyermeket. Az anya azonban ahelyett, hogy végrehajtotta volna a bírósági ítéletet, Olaszországba távozott a gyermekkel együtt. Az apa ezt követően azonnal a rendőrséghez fordult, de ott intézkedés helyett több ízben is eltanácsolták, mondván hogy nem történt bűncselekmény. Mindeközben Kalmár László, aki mindkét szülővel tartotta a kapcsolatot, messengeren beszélt az anyával, hogy hajtsa végre a bíróság intézkedését. Megkeresésére válaszul később kép illetve videóüzenet kapott a nőtől:
“Senkié se lett” – Ezzel a képel és szöveggel üzente meg az anya, hogy inkább lemészárolta a gyermeket, minthogy átadja az apának
“Egy állatot szoktak így megölni” – nyilatkozta később az apa megtörten zokogva a sajtónak. Kiderült, az anya a fotók és videók elkészítése után egy szupermarketbe ment, ahol a kasszánál a futószalagra helyezte a gyermeket. Döbbenet és pánik söpört végig az üzleten, többen sikoltozni kezdtek. A kisfiún először a pénztárosok, vásárlók, majd a kihívott mentők próbáltak segíteni, de az újraélesztési kísérletek kudarcot vallottak. Később az olasz rendőrség is a helyszínre érkezett. Az anya táskájában egy véres kést találtak, amelynek a jegyzőkönyvek szerint csonka a pengéje, jelenleg vizsgálják, hogy a szúrások erejétől törhetett-e el. A kicsit kilenc szúrás érte, több a mellkasán és a nyakán. Az olasz rendőrség térfigyelő kamerák felvételeinek elemzésével próbálja percről percre nyomon követi életének utolsó óráit, perceit. Az anya tagadja a bűncselekmény elkövetését, azt állítja, hogy kis időre magára hagyta a gyermeket és valaki ezalatt szurkálta össze. A brutális gyermekgyilkosságról és a szülők közötti magánháborúról számos sajtóhír jelent meg, ezek közül néhányat a következő hivatkozásokra kattintva lehet elolvasni: BorsOnline, Budapestkörnyéke, BorsOnline, 24.hu, RTL híradó.
Kalmár László, akit az Apák az Igazságért Egyesületben végzett munkája mellett “Kroko tanár úr” néven video-bloggerként is ismerhet a YouTube közönsége, az anyától kapott kép illetve videoüzenet után nem sokkal egy döbbent, feldúlt videoposztot adott közre, amelyben részletesen elmesélte az ügy általa ismert részleteit. Ezt a felvételt ezen a webcímen lehet megtekinteni. Majd egy későbbi videoposztban bejelentette, hazudik a magyar rendőrség az ügyről, hogy mulasztását eltusolja és a gyámhatóságok mellett őket is felelősség terheli a tragédia bekövetkeztében. Később a Férfihang.hu riportere is készített vele egy interjút. Kalmár László videoposztjaiban felháborodott, éles kritikával illeti a rendőrség és a gyámhatóság munkáját:
Ha az adott esetben eljáró hatóságok felelősségén túl azokat a társadalmi körülményeket szemléljük, amelyek mentén az ilyen borzalmas családi drámák kibomolhatnak, akkor azt láthatjuk, hogy túl nagy nyomás nehezedik a szülőkre a gyermekelhelyezés problémájával kapcsolatban. A jelenlegi joggyakorlat azzal fenyegeti a szülőket, hogy egyiküket kinevezi felelős szülővé, míg a másikukat olyan jogfosztott szerepbe helyezi, amelyben korlátozottan, tulajdonképpen a másik fél kényének-kedvének kiszolgáltatva tarthat csak kapcsolatot a gyermekkel. A párkapcsolatuk felbomlása miatt egyébként is pattanásiig feszült idegzetű szülőket a végsőkig stresszelheti az a hatalmas téttel bíró játszma, hogy “kié lesz a gyermek”. Az újra és újra előforduló tragikus esetek arra kellene hogy felhívják figyelmünket, hogy valami alapjaiban rosszul működik társadalmi gyakorlatainkkal, jogrendszerünkkel kapcsolatban.
Érdemes észrevennünk, hogy egy olyan társadalomban, ahol a társadalmi képzetek, a jogrendszer és családtámogatási rendszer egyaránt azt kommunikálja a nők felé, hogy a gyermeknevelés csakis női felségterület lehet, ott fokozott elvárásként élhetik meg a nők, hogy nehogy könnyűnek találtassanak egy ilyen megmérettetésben. Így aztán tulajdonképpen annyira nem is csodálkozhatunk, hogy a legszélsőségesebb módszereket; pedofil és zaklatási vádakat és egyéb intrikák széles tárházát vetik be a gyerekhez fűződő “kizárólagos jogaik” érvényre juttatása érdekében. De észre kell vennünk, hogy gyakran a férfiak számára is “végső létkérdés’” lehet, hogy milyen jövőt remélhetnek a gyermekeikkel történő kapcsolattartástól.
A drámai kimenetelű, szörnyű ügy apropóján kérdeztem meg dr. Kiss Csabát, az Apaszív Egyesület elnökét, jogászt a gyermekelhelyezési ügyek körül kibomló problémákról, aki a következőképp foglalta össze főleg a jogfejlődés szükségességére rávilágító véleményét:
Sokan emlékezhetnek arra, amikor egy hasonló tragédia kapcsán feminista szervezetek fordultak Varga Judit igazságügyi miniszterhez, felvetve a kormányzat illetve az igazságügyi minisztérium felelősségét az ilyen végső családi drámák kialakulásának lehetőségében. Erről lásd cikkünket itt. Varga Judit a feminista szervezetek vádaskodó, férfigyűlölő hangütése ellenére is meghallotta és megválaszolta megkeresésüket. Csak reménykedhetünk abban, hogy az apaszervezetek, férfiszervezetek irányából érkező javaslatokra is éppen annyira nyitottnak mutatkozik majd.
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
