Semmi következménye nincs az Alaptörvény-ellenes jogalkotásnak

Semmi következménye nincs az Alaptörvény-ellenes jogalkotásnak

Jelenleg tizennégy Alaptörvény-ellenes jogszabály korrekciójával adós az Országgyűlés, amiből tizenkettőnek már lejárt a határideje, a legrégebbinek tíz éve.

Az Alkotmánybíróság jelenleg tizennégy teljesítetlen jogalkotói mulasztást tart nyilván, amelyek közül tizenháromnak az Országgyűlés, míg egynek a közlekedésért felelős miniszter a címzettje – adta hírül az Index. A tizennégy megállapított mulasztásból tizenkettőnek már lejárt a határideje, két jogalkotói mulasztást viszont még határidőn belül orvosolhat a parlament.

Ha az Alkotmánybíróság eljárása során a jogalkotó általi mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenességet állapít meg,

akkor határidő megjelölésével a mulasztást elkövető szervet felhívja feladatának teljesítésére.

Az alkotmánybírósági törvény szerint a jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha:

  • Hírdetés

    nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása valósul meg,

  • kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sor a jogszabály megalkotására,

  • vagy a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos.
  • Mindennek az alkotmánybírósági hatáskörnek az az elvi alapja, hogy a jogalkotói mulasztás miatti alaptörvénysértő helyzet megszüntetése nem az Alkotmánybíróság, hanem a jogalkotó feladata, tehát az alkotmánybírák nem vehetik át a törvényhozó felelősségét. Viszont a jogalkotó mérlegelés nélkül köteles (lenne) a mulasztást megállapító határozatban megjelölt határidőben olyan normát alkotni, amely megszünteti az alkotmányellenes helyzetet. Csakhogy a mulasztásnak nincs semmiféle jogi szankciója – foglalja össze a portál a tudnivalókat.

    A tizennégy, Országgyűlésre, illetve a közlekedésért felelős miniszterre vonatkozó mulasztást az Alkotmánybíróság a weboldalán tette közzé.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »