A kormány egymilliárd forintot biztosít a mostani tanévben is a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programra – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten. A program újdonsága, hogy kibővül a szakképzésben tanuló diákokkal és határon túli helyszínekkel.
A miniszterelnök-helyettes a nemzeti megmaradás szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által kezdeményezett programot, amely nemzeti identitást ad és az emlékezet kultúráját építi fel. A történelemtudás szempontjából is rendkívül fontos, hiszen egészen más, ha valaki helyszínen éli át azt, amit megtanul – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Ismertette: az előző tanévben a tervezett nyolcvanezer helyett 134 ezer diákot sikerült elérni, 7400 iskolai csoporttal, 47 emlékhelyen.
Kitért arra is, hogy rendkívül pozitív volt a pedagógusok és a diákok visszajelzése a programról, ötfokú skálán 4,4 – 4,7 között értékelték.
Kiemelte, hogy egy létszámában kis ország számára – főleg Európa közepén – mindennapos küzdelem a megmaradás, amiért minden generációnak meg kell küzdenie. Az, hogy eltűnjön Dosztojevszkij, Shakespeare vagy Goethe nyelve nem reális veszély, de az igen, hogy Arany János és Ady Endre nyelve eltűnjön. Ezért a megmaradás mindennapi küldetésünk.
Egy létszámában kis nemzetnek akkor van esélye a megmaradásra, ha minden tagjában benne él a tudat és büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni és az egész emlékezetpedagógia ezért van – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár kiemelte: az elmúlt időszakban – főként a múzeumi területen – olyan innovációk születtek, amelyek első lépései között szerepelt a múzeumpedagógia bevezetése. Ennek kiteljesedése ez a program – húzta alá, jelezve: az elkövetkező időszakban további helyszínek bevonását tervezik.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár arról beszélt, hogy Nyugat-Európa számos országában a történelem oktatása visszaszorulóban van. A magyar kormány más utat jár, a nemzeti alaptanterv továbbra is markáns tárgyként kezeli a történelmet – hangsúlyozta, hozzátéve: a nemzet múltjának ismerete olyan sarokkő és identitást képző elem, ami feladata a magyar köznevelésnek. A program nagyban hozzájárulhat a történelemoktatás hatékonyságához – jelezte.
Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke arról beszélt, a testület feladata, hogy felkutassa és megnevezze a hazai emlékhelyeket, amelyeket aztán a NÖRI gondoz, de rendkívül fontos a helyiek közreműködése is. A gyerekek szempontjából az élményszerűséget emelte ki és megköszönte a NÖRI kezdeményezését.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója köszönetét fejezte ki a kormányzati támogatásért és rámutatott: történelemtudatot és nemzeti identitást nem lehet teljes egészében örökölni, ahhoz, hogy ez a sajátunk legyen, át kell élnünk. Jelezte: igazítottak a módszertanon, amit az egyes helyszínekhez kapcsolódva kidolgoztak, illetve akkreditált tanártovábbképzési programok is indulnak és felveszik a kapcsolatot a határon túli intézményekkel.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
