Tudjuk, a díjakat sokszor nem azok kapják, akik leginkább megérdemelnék, és ebben nekünk, magyaroknak többször is részünk volt, noha más nemzetekhez viszonyítva nem állunk olyan rosszul a statisztikában.
Selye Jánost többször is felterjesztették a stresszelmélet kidolgozásáért, ám az illetékes bizottság konkrét eredményeket és nem elméleteket szokott díjazni. Pedig, ha az előterjesztők Selyének azokra a felfedezéseire hivatkoztak volna, amelyek a mellékvesekéreg általa elsőként tanulmányozott hormonjaival voltak kapcsolatosak, talán nagyobb sikerrel jártak volna. Ezért aztán olyanok aratták le a babérokat, akik Selye után 8-10 évvel kezdtek el foglalkozni a kérdéssel. A kötet, amelyben erről hosszabban is értekeznek, bemutatja a kiemelkedő tudós életét is, az egyik szerzője pedig Selye talán utolsó magyar tanítványa, a vajdasági gyökerű dr. Szabó Sándor.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
