Megszavazta az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, azonban egy bonyolult eljárásról van szó, így a tényleges következménye még várat magára. Ha eddig nem értette a Sargentini-jelentést, azt, hogy miről szavaznak, mik lehetnek a következmények, most segítünk és lépésről-lépésre elmagyarázzuk.
Kedd délután megvitatta, szerdán pedig megszavazta az Európai Parlament (EP) az állampolgári jogi és igazságügyi bizottság (LIBE) korábban már nagy többséggel jóváhagyott jelentését, amelynek értelmében elindíthatják a hetes cikkes szankciós eljárást Magyarország ellen az unió alapértékeinek megsértése miatt.
Az erről szóló jelentést a holland zöldpárti Judith Sargentini készítette el, a jelentését pedig pártok feletti konszenzussal elfogadták:
összesen 693 képviselő részvételével, közülük 448-an igennel (115 néppárti szavazattal), 197-en nemmel szavaztak, illetve 48-an tartózkodtak a szavazástól.
Az Európai Parlament közleménye szerint a következőket állapították meg:
A Sargentini az általa benyújtott jelentésről azt mondta, hogy olyan nemzetközi szervezetek értékelésein és bíróságok ítéletein alapul, melyeknek senki nem kérdőjelezheti meg a függetlenségét. A magyar kormány szerint azonban a szöveg
ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat, hazugságokat tartalmaz.
Orbán Viktor miniszterelnök a plenáris ülésen azt mondta, hogy
a 37 súlyos ténybeli tévedést tartalmazó jelentés bevallja, hogy elmulasztottak hivatalos delegációt küldeni Magyarországra.
Hozzátette, hogy ő maga is kötött megállapodásokat, kompromisszumokat az Európai Bizottsággal a médiatörvényről, az igazságszolgáltatási rendszerről, még az alkotmány egyes passzusairól is. A mostani jelentés azonban véleménye szerint felrúgja a korábban megkötött megállapodásokat.
A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – akár
az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.
Lengyelország ellen a tavalyi év vége óta folyik a hetes cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást – amelyet atomfegyverként is emlegetnek – abban az esetben lehet elindítani, amikor fennáll a 2. cikkben foglalt alapértékek (többek között a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete) megsértésének súlyos veszélye. Mint azt a jelentéstervezetben írták, az EU alapjogi chartájában is lefektetett alapértékek megsértésének kockázata más tagállamokra és a tagállamok közötti kölcsönös bizalomra is hatással van.
A képviselők szerint a magyar helyzet kedvezőtlen irányban befolyásolja az EU-ról kialakult képet, és világszerte hitelteleníti az alapjogok, az emberi jogok és a demokrácia melletti európai kiállást.
A Sargentini-jelentéshez a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lett volna szükség, így a 448 igen szavazattal bőven megvolt a jelentés melletti többség.
A jelentés elfogadása után a külügyminiszterekből álló Európai Unió Tanácsa szavaz arról, hogy fennáll „az értékek megsértésének az egyértelmű veszélye” Magyarországon. Lengyelországgal szemben tavaly december óta folyamatban van a hetes cikkelyes eljárás, de a Tanács még nem jutott el a szavazásig.
A döntést a miniszterek négyötödös többségének kell elfogadnia, az érintett tagállamok (Lengyelország vagy Magyarország) pedig nem szavazhatnak.
Az eljárásnak van egy harmadik szakasza is:
az Európa Tanács – Európai Unió állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő intézmény – meghallgatja a magyar kormányt és ajánlásokat tesz, hogy mely területeken kell a nemzeti kormánynak változtatnia.
Továbbá ahhoz, hogy megállapítsák, fennáll-e annak a veszélye, hogy az „unió értékeit veszélyezteti” egy tagállam arról a többi tagállam négyötödének (22 országnak) kell közösen döntenie. Ezután meg kell állapítani, hogy a veszély valóban fenn áll, és az Európai Tanácsban csak ennek az eljárásnak a végén dönthetnek arról minősített többséggel, hogy felfüggesszék Magyarország szavazati jogát a testületben.
Mindenesetre a mostani szavazás felgyorsíthatja a pártok és frakciók átrendeződését,és minden bizonnyal hatással lesz a jövő évi európai parlamenti választások kimenetelére is.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
