Nemrég arról kérdeztek, befolyásolhatja-e a Covid-helyzet a fiatalok és az idősek viszonyát, ugyanis egy amerikai felmérésben a fiatalok úgy vélekedtek, hogy az idősek kevésbé tartják be az óvintézkedéseket, ráadásul jellemzőbb rájuk, hogy élelmiszert halmoznak fel.
A felmérés részleteit nem ismerem, így nem is kommentálhatom, s azt sem tudom, hogy a megkérdezett fiatalok véleménye mennyiben tükrözi a valóságot. Mindenesetre volt egy olyan érzésem – persze ez sem kell, hogy a valóságot tükrözze –, mintha az amerikai társadalomnak még nem lenne elég konfliktusa, ezért kell kreálni egy nemzedékek közötti konfliktust is. Mert ha igaz lenne, hogy az idősek nemtörődömsége miatt terjed a vírus, vagy ha ez nem is lenne igaz, de a vélemények alapján rájuk lehetne fogni, hogy így van, az bizony komoly konfliktust szülhetne. Egyébként néhány hónapja nálunk is megjelent egy ilyen fuvallat, amikor Matovič arra hivatkozva akarta megszüntetni a nyugdíjasok ingyen menetjegyét, hogy sokat utaznak, mire kommentelő oszlopos hívei közül sokan egyből kardélre hányták volna a „felelőtlen” nyugdíjasokat.
Szerintem a felelőtlenül viselkedőket pénzbüntetésben kellene részesíteni. Mégpedig nemcsak kortól függetlenül – tehát úgy a fiatalokat, mint a középkorúakat és az időseket –, hanem társadalmi rétegtől és párthovatartozástól függetlenül. Az utóbbi esetben pedig függetlenül attól, hogy kormánypártról, illetve ellenzéki pártról van-e szó, s az illető milyen pozícióban van.
Nemzedéki ellentétnek azonban nálunk biztosan nincs helye, ugyanis nem az idősek vagy a fiatalok nem tartják be az óvintézkedéseket, hanem az olyan személyek, akik minden helyzetben királynak, azaz (egészségi szempontból is) érinthetetlennek képzelik magukat, másokat meg semmibe vesznek. S ilyen emberek sajnos minden korcsoportban léteznek. Persze még mindig fennáll annak lehetősége, hogy valamelyik korcsoportban többen vannak, mint a másikban. A hazai tudományos akadémia felmérése is igazolja, hogy az óvintézkedések betartása nagymértékben függ attól, hogy mennyire érezzük magunkat veszélyeztetettnek. S bár a veszélyeztetettség érzése nem változott, tavaly tavaszhoz képest az év végén 72 százalékról 66-ra csökkent az óvintézkedések betartóinak aránya. Az óvintézkedések ignorálása a férfiakra, a fiatalokra és az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezőkre jellemzőbb. Viszont a szeniorok annak ellenére, hogy ma kevésbé érzik magukat veszélyeztetettnek, mint az első hullám idején, a többieknél fokozottabban ügyelnek az óvintézkedések betartására.
Ha már nemzedékekről beszélünk, az utóbbi egy év történései szerintem inkább az egymásra találásról szólnak. Ott, ahol együttműködnek a különböző korú családtagok, sokkal könnyebb elviselni a terheket. S ha valaki – fiatal vagy idős – bespájzol, azt többnyire nem csak magára gondolva teszi.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
