Segítsünk a fecskéknek fészket építeni!

Segítsünk a fecskéknek fészket építeni!

A cím az első pillanatban talán meglepőnek tűnhet, továbbolvasva azonban már nem az. Még csak nem is arra gondoltam, hogy ne verjük le a fecskefészkeket a házunk eresze alól azzal a felkiáltással, hogy piszkítanak, hanem, hogy segítsünk ezeknek a rendkívül hasznos kis madarainknak a ház körül fészket építeni, mert itthoni költésükhöz a feltételek megteremtése mindinkább emberi gondoskodást is igényel.

Emlékszem, gyermekkoromban izgatottan figyeltük, mikor érkezik meg az első fecskepár, a nyár, a szünidő ígéretét hozva, augusztus végén pedig szomorúan néztük a villanydrótokon nagy számban gyülekező, útra készülő fecskerajokat, melyek figyelmeztettek bennünket a megmásíthatatlan tényre, hogy a gondtalan nyaralásunknak hamarosan vége szakad, ismét elfoglalhatjuk a helyünket iskolapadokban.

A fecskék szervesen hozzátartoztak a nyárhoz, s főleg a vidéki portákhoz. Akkoriban az a mondás járta, hogy nem is igazi falusi porta az, ahol az eresz alatt nincs fecskefészek. Ezt nemcsak a kedves kis madár és annak csivitelése mondatta az emberekkel, hanem annak a felismerése is, hogy ahol fecske van, ott nincs esélyük a rovaroknak. Majd ahogy teltek az évek, nem is tudom, mikor történt, de egyszerre azt vettük észre, hogy mind kevesebb a fecske. Megdöbbentő felismerés volt és sajnos a helyzet azóta is egyre rosszabbodik.

Az éghajlatváltozás kísérőjelenségeként ugyanis olyan, eddig a trópusokon és a mediterrán égövön honos kártevő rovarok jelennek meg a Kárpát-medencében, amelyek az emberre is veszélyt jelenthetnek. Az ornitológusok szerint a fecske nem mellesleg az egyik leghasznosabb ingyenes szúnyogirtó, ezért is célszerű a környezetünkben élő fecskék kiszolgálása műfészkekkel, nem utolsósorban pedig sárszigetecskékkel.

Hírdetés

Különösen a városi belterületekre is bemerészkedő molnárfecskék költését nehezíti meg, hogy nem találnak kellő mennyiségű és minőségű sarat a fészeképítéshez.
Ezért fontos, hogy sárgyűjtő helyek létesítésével is segítsük őket. A múltban, a települések aszfaltozatlan utcáin, háztáji baromfiudvarain, a jószágok itatóvályúinál mind a füsti, mind a molnárfecskék megtalálhatták a fészeképítéshez szükséges sarat, még aszályos időkben is.

A klímaváltozás miatt mind szárazabbá, csapadékínségessé váló tavaszokon és nyarakon az egyre nagyobb mértékben burkolattal fedett településeken a leginkább városiasodott molnárfecskék alig találnak kellő mennyiségben sarat. Sajnos ez a falusi környezetben élő füsti fecskéket is egyre inkább érinti, mivel a legelőállat-állomány csökkenésével, a baromfiudvarok kiüresedésével sok helyen eltűntek az itatók és a mellettük a folyamatosan hozzáférhető nedves talaj. Ezért is különösen fontos, hogy a különböző típusú sárgyűjtő helyek valamelyikét minél többen, minél több helyen alkalmazzuk.

A füsti és molnárfecskék első fészeképítési időszaka április végétől május második feléig tart, majd június-júliusban, a második költés kezdetén megismétlődik. A későn érkező, későn párt találó vagy a tojásos, fiókás fészek megsemmisülése miatt április végétől augusztusig találkozhatunk fészeképítő fecskékkel. Mivel a csillogó sár vonzza az átrepülő, fészkelőhelyet kereső fecskéket, a sárgyűjtőket érdemes április közepétől működtetni, majd ettől kezdve a földet folyamatosan nedvesen tartani július közepéig-végéig.

Erre alkalmas a kertben, udvaron egy kis sárvályút kialakítani, akár közvetlenül a földben, vagy például egy kiszolgált lavórba földet helyezve, melyet aztán folyamatosan öntözünk, nedvesen tartunk. Igazán nem nagy munka, s nagyon jó szolgálatot tehetünk vele nemcsak a fecskéknek, hanem magunknak is.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »