Megkezdte működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az NVVH. Ha az új szervezet valóban egyesíteni tudja a korábban szétszórt jogosítványokat, felgyorsítja az adatgyűjtést, a nyomozást és a vagyon biztosítását, akkor fontos hiányt pótolhat. Ezt a munkát nem kívülről támadni, hanem a nyilvánosság eszközeivel segíteni szeretnénk.

Ezért összegyűjtjük, rendszerezzük és egymás után az NVVH asztalára tesszük azokat a közvagyonügyeket, amelyekben már készültek ÁSZ-jelentések, megszülettek feljelentések, elindultak nyomozások, vagy nyilvánosan hozzáférhető döntési okmányok állnak rendelkezésre. Nem bűnösöket akarunk kijelölni, és nem szeretnénk összemosni egymástól eltérő súlyú ügyeket. A célunk az, hogy megmutassuk: hol található már most olyan érdemi kiindulópont, amelyre a hivatal építhet.

Erre azért van szükség, mert Magyarországon hosszú évek óta nem az tájékoztatás teljes hiánya a legnagyobb akadály. Sokszor inkább az, hogy mi történik azután, amikor egy ügyet már feltártak. A közvélemény hónapokon vagy éveken át vár arra, hogy kiderüljön: ki felel egy döntésért, sikerült-e időben biztosítani a vagyont, és visszakerült-e bármi abból, ami az államot, vagyis végső soron a magyar embereket illeti.

Segíteni szeretnénk az NVVH munkáját: a már dokumentált ügyeket összegyűjtjük, és egyenként az asztalára tesszük.

A Neumann-alapítvány

Elsőként a Neumann János Egyetemért Alapítvány 127,5 milliárd forintos ügyét ajánljuk az NVVH kiemelt figyelmébe. Nem azért, mert előre tudni véljük a büntetőjogi felelősséget, hanem azért, mert ez az egyik legjobban dokumentált és legnagyobb értékű közvagyonügy. Az alapítvány 2020-ban 44,4 milliárd, 2021-ben pedig további 100 milliárd forint állami vagyoni juttatást kapott, elsősorban infrastruktúra- és egyetemfejlesztési célokra. Ebből összesen 127,5 milliárd forintot helyeztek el az Optima Befektetési Zrt. tízéves, biztos 2,5 százalékos kötvényeiben.

Az Állami Számvevőszék vizsgálata nem általános kételyeket fogalmazott meg, hanem nagyon konkrét problémákat tárt fel. A vagyont lényegében egyetlen kibocsátó egyetlen befektetésébe koncentrálták. A döntéshez nem vontak be megfelelő független befektetési szakértőt, az előkészítő elemzést az ÁSZ szakmailag elégtelennek ítélte, és nem vizsgálták kellő mélységben az Optima visszafizetési képességét, a vállalati kötvény kockázatát vagy az alternatív befektetési lehetőségeket.

Az alapítvány a befektetést likvidnek tekintette, miközben a mögöttes vagyon jelentős része hosszú távú, nehezen értékesíthető eszközökbe került. Az ÁSZ személyi összefonódásokra is rámutatott a pénzt elhelyező és a pénzt fogadó szervezeti kör vezetésében. Ráadásul 2022-ben már rendelkezésre állt olyan független szakértői vélemény, amely a kötvények visszaváltását és a vagyon diverzifikálását javasolta, ezt azonban nem követték.

Miközben az Optima-kötvény 2,5 százalékos hozamot fizetett, később kockázatmentes állampapírokkal jóval magasabb hozamot lehetett volna elérni. Az ÁSZ egy adott összevetésben akár 15,4 milliárd forint elmaradt hozam lehetőségét is azonosította. A számvevőszék intézkedési tervet kért, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, és büntetőfeljelentést tett a közvagyon nem megfelelő kezelésének gyanúja miatt.

Vagyis ezt az ügyet nem kell nulláról megtalálni. Létezik ÁSZ-jelentés, feljelentés, nyomozás, döntési dokumentáció és ismert személyi struktúra. Ezzel egy kész kiindulócsomagot teszünk az NVVH asztalára. A hivatal megvizsgálhatja, mely megállapítások használhatók fel közvetlenül, milyen bizonyítékok hiányoznak még, és hol állnak fenn a vagyonbiztosítás törvényi feltételei.

A segítség része az is, hogy nem mosunk össze minden ügyet

Az NVVH munkáját csak pontos megkülönböztetésekkel lehet érdemben segíteni. Nem minden ÁSZ által feltárt szabálytalanság korrupció, és nem minden gazdálkodási hiba indokol büntetőeljárást. A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórháznál például az ÁSZ követeléskezelési, számviteli és belső kontrollproblémákat talált, de a nyilvános anyagok alapján nem tett büntetőfeljelentést; intézkedéseket írt elő a szabályozás rendbetételére.

A Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft. ellenőrzésénél az ÁSZ azt állapította meg, hogy a vizsgált támogatásokat a támogatási célnak megfelelően használták fel. A probléma az elkülönített számviteli nyilvántartás és a beszámoló megfelelő bontásának hiánya volt. Ezt sem lenne korrekt a Neumann-alapítvány ügyével egy szintre helyezni.

Éppen ez a különbségtétel teszi hitelessé a segítséget. A Neumann-ügy azért kerülhet az első helyre, mert ott 127,5 milliárd forint állami eredetű vagyonról, súlyos számvevőszéki megállapításokról, dokumentált személyi összefonódásokról és büntetőfeljelentésről van szó. Az NVVH-nak objektív súlyossági sorrendre van szüksége, nem politikai címkékre.

A hivatal munkáját pontos felelősségi térképpel lehet segíteni

A Neumann-ügy különösen érzékeny azért is, mert az alapítvány döntési és ellenőrzési rendszerében több, az akkori kormányhoz vagy a Fideszhez kapcsolódó személy töltött be szerepet. Ez önmagában természetesen nem bizonyít bűncselekményt. A politikai kapcsolat, a tisztség vagy akár egy vitatható döntés támogatása sem azonos a büntetőjogi bűnösséggel. Arra azonban elegendő okot ad, hogy a közvélemény pontos és személyre szabott válaszokat várjon.

Csizmadia Norbert egyszerre volt a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és a pénzt fogadó Optima tulajdonosi köréhez tartozó PADME kuratóriumi elnöke. A befektetést támogatta, de az összeférhetetlenség miatt nem szavazott. A másik oldalon ugyanakkor ő írt alá olyan kötelezettségvállalást, amely az Optima esetleges fizetésképtelensége esetére szolgált volna biztosítékként.

Bánkuty Tamás szintén mindkét oldalon jelen volt: a Neumann-alapítvány kurátora és a PADME igazgatója volt, miközben az Optima-befektetés mellett érvelt. Lezsák Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője és az Országgyűlés alelnöke közvetlenül tagja volt annak a kuratóriumnak, amely a 100 milliárd forintos kötvényvásárlást jóváhagyta. Gaál József kecskeméti alpolgármester ugyancsak kuratóriumi tagként vett részt a döntésben.

Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes polgármestere nem a kuratóriumban, hanem a felügyelőbizottságban ült. Az ő esetében ezért nem közvetlen befektetési döntésről, hanem felügyeleti felelősségről lehet kérdezni. Az alapítvány létrehozásakor az államot Palkovics László miniszter képviselte, és a vezetés kijelölésének kormányzati láncában is szerepet kapott. Jelenleg azonban nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy Palkovics személyesen döntött volna a 127,5 milliárdos befektetésről. Ugyanez a pontosság szükséges Matolcsy György esetében is: az ügy tágabb MNB-s intézményi környezetének meghatározó alakja volt, de nem ismert olyan nyilvános bizonyíték, amely szerint személyesen utasította volna a Neumann-alapítványt a kötvényvásárlásra.

A kérdés tehát nem az, hogy politikai alapon előre ki kell mondani bárki bűnösségét. Éppen ellenkezőleg: azt kell megkövetelni, hogy a hatóságok külön-külön vizsgálják meg, ki készítette elő a döntést, ki érvelt mellette, ki szavazta meg, ki írta alá, kinek kellett volna ellenőriznie, és ki húzott belőle tényleges hasznot. Az általános felelősség ugyanis többnyire azt jelenti, hogy végül senki sem felel.

Egy korábbi tapasztalat, amely segíthet a mérce felállításában

A közvélemény bizalmatlanságát erősíti az ÁSZ korábbi, Jobbikkal szembeni eljárása. A számvevőszék 331,66 millió forint tiltott, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást állapított meg a párt plakátszerződései miatt. A pártfinanszírozási törvény speciális szabályai alapján ennek kétszeres pénzügyi hatása lett: a befizetési kötelezettség és az állami támogatás azonos összegű csökkentése együtt körülbelül 663,3 millió forintot jelentett. Innen származik a „közel 700 milliós ÁSZ-büntetés” megfogalmazás.

A konkrét megállapítástól a végleges jelentésig alig több mint egy hónap telt el. A két ügy jogilag nem azonos. A Jobbiknál alkalmazott automatikus pénzügyi következmény a pártfinanszírozási törvényből fakadt, ez a Neumann-alapítványra nem vonatkozott. Nem lenne tehát pontos azt állítani, hogy az ÁSZ a 127,5 milliárdos ügyben semmit sem tett: feljelentést tett, és megtette a rendelkezésére álló intézkedéseket.

A politikai és erkölcsi kontraszt azonban ettől még jogos. Ha egy ellenzéki pártnál néhány százmilliós megállapításnak heteken belül csaknem 663 millió forintos kézzelfogható következménye lehetett, akkor miért kell éveken át várni arra, hogy egy 127,5 milliárd forint állami eredetű vagyont érintő ügyben legalább a személyes felelősség gyanúja konkrét formát öltsön?

A különböző jogszabályok megmagyarázzák az eltérő eljárást, de az NVVH feladata éppen az lehet, hogy a nagy értékű közvagyonügyekben is legyen látható és mérhető következmény.

Konkrét javaslat az NVVH első munkanapjaira

Az NVVH valóban rendelkezhet olyan többletjogosítványokkal, amelyek korábban több intézmény között oszlottak meg. Már bűncselekmény konkrét gyanúja nélkül is indíthat közvagyonvédelmi vizsgálatot, széles körben férhet hozzá iratokhoz és pénzügyi adatokhoz, vagyonvédelmi intézkedéseket kezdeményezhet, bizonyos ügyeket magához vonhat, nyomozhat, és vádat is képviselhet. Ezek nem jelentéktelen eszközök.

Éppen ezért a hivatal nem hivatkozhat majd arra, hogy nincs elegendő információ vagy nincs megfelelő hatásköre. Az első napon az asztalára kell kerülniük a már elkészült ÁSZ-jelentéseknek, feljelentéseknek, rendőrségi, ügyészségi és NAV-anyagoknak. Elsőbbséget kell adni azoknak az ügyeknek, amelyekben nagy értékű közvagyon van veszélyben, és amelyekben a döntési lánc jelentős része már dokumentált.

A hivatalnak nyilvános teljesítménymutatókat is vállalnia kellene. Nem elegendő majd azt közölni, hány vizsgálat indult. A társadalomnak azt is tudnia kell, mekkora vagyont biztosítottak, mennyit szereztek vissza, hány ügyben történt vádemelés, és milyen okból zártak le egy eljárást eredmény nélkül. Ha egy ügyben nincs jogi lehetőség a továbblépésre, annak indokát is közérthetően és ellenőrizhetően kell bemutatni.

Kérdések, amelyek egyben kapaszkodót is adhatnak

Mely, már dokumentált közvagyonügyeket veszi elő elsőként az NVVH? Milyen határidőt vállal a Neumann-alapítvány teljes aktarevíziójára? Hogyan akadályozza meg, hogy ugyanazt vizsgálja újra, amit más állami szerv már feltárt? Mikor kezdeményez vagyonbiztosítást, mielőtt az érintett vagyon eltűnik, átalakul vagy új tulajdonoshoz kerül? És ami talán a legfontosabb: hogyan garantálható, hogy a kormányzati vagy kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező személyek ügyében ugyanolyan gyorsan és következetesen jár el, mint bárki más esetében?

Ezeket nem támadásként, hanem nyilvános munkaterv-javaslatként fogalmazzuk meg. A válaszok nemcsak a közbizalmat erősítenék, hanem előre láthatóvá és számonkérhetővé tennék a hivatal működését is.

Segítő szándék, világos elvárások

A közvélemény nem várhat éveket olyan ügyekben, amelyek dokumentumai már most is rendelkezésre állnak. Természetesen minden eljárásnak tiszteletben kell tartania a jogállami garanciákat, az ártatlanság vélelmét és a bizonyítás szabályait. A gyorsaság nem jelenthet politikai ítélkezést. De a jogi alaposság sem válhat a tétlenség kényelmes magyarázatává.

Az NVVH létjogosultságát végül nem a törvényben felsorolt hatáskörök, a vezetői nyilatkozatok vagy a hivatal létszáma fogja eldönteni. Hanem az, hogy sikerül-e megakadályoznia a közvagyon további eltűnését, képes-e személyre szabott felelősséget feltárni, és vissza tud-e szerezni abból, ami jogellenesen kikerült az állam kezéből.

A Neumann János Egyetemért Alapítvány ügye ezért nem csupán egy a sok vizsgálat közül. Ez lehet az új hivatal egyik első komoly ügye. Az iratok jelentős részben megvannak, a döntéshozók és a felügyeleti szereplők ismertek, a számvevőszéki megállapítások nyilvánosak, a feljelentés megtörtént. Mi ezzel a cikkel ezt az ügyet az NVVH asztalára tesszük, és készek vagyunk ugyanilyen pontossággal további, már dokumentált közvagyonügyeket is összegyűjteni.

A segítség azonban nem jelent feltétel nélküli bizalmat vagy hallgatást. Figyelemmel fogjuk kísérni, mely ügyeket veszi át a hivatal, milyen gyorsan cselekszik, mekkora vagyont biztosít, és milyen eredményt ér el. Az együttműködő szándék és a következetes számonkérés nem ellentétei egymásnak: mindkettő a közvagyon védelmét szolgálja.

Mi az ügyeket tesszük az asztalra. Az NVVH feladata, hogy törvényesen, pártatlanul és eredményesen végigvigye őket.

Források

• Állami Számvevőszék: a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése

• Legfőbb Ügyészség: az MNB-t érintő nyomozás ügyészségi hatáskörbe vonása

• Telex: a kecskeméti alapítványi döntések és összefonódások

• Kormányzati tájékoztatás az NVVH létrehozásáról

• ÁSZ: a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház ellenőrzési jelentése

• ÁSZ: a Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft. ellenőrzési jelentése

• ÁSZ: tájékoztatás a Jobbik ellenőrzéséről

Jogi megjegyzés: a cikkben szereplő személyek tisztsége, intézményi érintettsége vagy politikai kapcsolata nem jelent büntetőjogi bűnösséget. Bűnösséget kizárólag jogerős bírósági ítélet állapíthat meg. A folyamatban lévő eljárások állása változhat.

Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »