SCIO: erős lenne, de problémás a magyarokat is összefogó konzervatív nagykoalíció Tokár Géza2026. 08. 14., p – 10:00
A SCIO intézet felmérése szerint egy konzervatív nagykoalíció tizenhárom százalékos támogatottságot szerezve a harmadik legerősebb politikai erővé válna Szlovákiában, viszont az egyes pártok szavazókat veszíthetnek a megalakulása miatt – például a KDH.
A keresztény-konzervatív értékekre építő nagykoalíció megalakításának gondolata a pozsonyi Hanus-napokon merült fel egy beszélgetés során (melyben Gubík László, a Magyar Szövetség pártelnöke is részt vett). A tömörülés azokat a pártokat érintené, amelyek egyébként is a kereszténydemokráciára vagy a jobboldaliságra építik a mondanivalójukat – ez a KDH, a Szlovákia mozgalom, a Magyar Szövetség, az Emberekért (Za Ľudí), valamint a Keresztény Unió (KÚ) pártokat takarja, legalábbis elvben. Azt nem látni, hogy van-e valós politikai akarat egy hasonló összefogásra, az érintettek tartózkodóan, vagy mérsékelt optimizmussal kommentálták a felvetést.
A SCIO felmérése ezért arra a problémára összpontosított, vajon akadna-e elegendő választó egy hasonló mozgalom parlamentbe juttatásához. A felmérés szerint a megvizsgált pártok szimpatizánsainak kétharmada lenne hajlandó szavazni egy ilyen koalícióra – ami 13 százalékos eredményre lenne elég, ez a PS és a Smer mögött a harmadik legerősebb frakcióvá tenné a kereszténydemokrata koalíciót.
A választók ugyanakkor nem lelkesek: csak a harmaduk – 30 százalék – gondolja jó ötletnek a szövetkezést, különösen a KDH szimpatizánsai idegenkednek a gondolattól. További 32 százalék inkább elutasítja az ötletet, de szavazna egy hasonló koalícióra és 20 százalék zárja ki előzetesen egy szövetség támogatását – 18 százalék még nem tudja, mit gondoljon az alapötletről.
A SCIO számításai szerint ezzel a pártszövetség mintegy 13 százalékos támogatottságot tudna felmutatni a következő választáson. Az intézet felmérései szerint a Szlovákia mozgalom 9, a KDH 5,7, a Magyar Szövetség 3,4, az Emberekért 2,3, a KÚ pedig 0,8 százalékon áll, ha önállóan mérettetik meg magukat.
Martin Klus, a SCIO elemzője szerint az eredmények mutatják, hogy a közös koalícióban vannak lehetőségek, de kockázatok is. A szakember szerint az eredmények ellenére nem lehet automatikusan feltételezni, hogy a választók kétharmadának fenntartások nélküli támogatása már adott, ráadásul az sem világos, hol kötnének ki az elszivárgó szavazók. Klus szerint látható különbségek is akadnak a pártok között.
Kiemelte, hogy a leginkább a Magyar Szövetség választói pártolják a szövetségkötést – a megkérdezettek 46 százaléka nem ellenkezne egy koalíció kapcsán és összességében a párt a szavazóinak 69 százalékát valószínűleg megtartaná. A Szlovákia mozgalom és a KDH esetében ez a szám 58 százalék körül mozog, a kereszténydemokraták választói közül jelezték viszont a legtöbben, hogy ebben az esetben inkább másra szavaznának. A Magyar Szövetség kapcsán a biztosan elszivárgók 15 százalékot tesznek ki.
Klus rámutatott, hogy az eredmények is jelzik, milyen dilemma előtt áll a KDH: a választói idegenkednek az együttműködéstől és ebből kifolyólag a legnagyobb politikai rizikót az érintettek közül ez a párt vállalná egy esetleges koalícióval.
A felmérés megállapította, hogy a férfiak jellemzően elnézőbbek a közös indulással, mint a női szimpatizánsok: a férfi válaszadók 73, a nők 50 százaléka állna egy koalíció mögé, igaz, a nők körében hét helyett 29 százalék a határozatlanok aránya. A fiatalok és középkorúak jobban szeretnék az együttműködést, mint az idősek. A felmérést 1028 fős mintán végezték, július 8. és 13. között, viszont ez a teljes minta az összes választóra vonatkozott – a koalíciókötésre vonatkozó megállapítások az öt párt 164 szavazójának válaszaira alapoztak.
Kapcsolódó cikkünk
Vajon miként viselkednek a Szlovákiában élő magyar anyanyelvű romák a választáson, illetve milyenek a preferenciáik? – kereste a választ a kérdésre két elemző-kutató, Kapitány Balázs és Rákóczi Krisztián.
A szerzők leszögezik, hogy a közösség létszámáról, jellemzőiről nagyon kevés megbízható adat áll rendelkezésre, politikai aktivitásukról, pártreferenciáikról eddig egyáltalán nem készültek kutatások. Ugyanakkor fontosnak tartják a romák választási viselkedésének felmérését, mivel ezekre a szavazókra a Magyar Szövetségnek elengedhetetlenül szüksége van a parlamenti képviselethez.
Mit kell tudni a romákról?
A tanulmány a Mérce projekt névre hallgató, négy különböző témát lefedő kutatásra épít. Ez 2026 tavaszán és nyarán zajlott Szlovákia magyarok lakta régióiban. A kutatás során kiemelt figyelmet szenteltek annak, hogy a reprezentatív minta leképezze a romák által lakott községeket, és hogy következtetni lehessen a választási viselkedésre is. Az eredményeket később, a népszámlálás függvényében súlyozták. A 4171 megkérdezettből a kutatás során 529-en voltak romák.
A Roma Közösségek Atlasza (Atlas rómskych komunít) 2019-ben mintegy 406 ezer romát azonosított Szlovákiában, közülük 58 ezer beszél magyarul – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar anyanyelvű szlovákiai polgárok 12–13 százalékát teszi ki a csoport.
A kutatók becslései szerint egyébként ez az arány még nagyobb is – valószínűsítik, hogy a magyarul beszélő romák száma valójában a 74 ezret is meghaladja, és a kedvezőbb korfa miatt még tovább növekszik majd az arányuk a jövőben. Kétharmaduk Kassa és Besztercebánya megyében él, valamint még a magyar nyelvű közösség átlagánál is nagyobb arányban laknak községekben. A legjelentősebb eltérés azonban az iskolai végzettség kapcsán figyelhető meg: a romák 60 százaléka csak alapiskolai végzettségű – miközben a nem romák körében 14 százalék ez az arány. A magyar anyanyelvű romák között az érettségizettek aránya igen alacsony (7%), a diplomások aránya pedig szinte elhanyagolható – mutat rá a kutatás.
Alacsony választókedv, gyenge magyar kötődés
A kutatás rámutatott, hogy a magyar anyanyelvű roma választók politikai aktivitása is eltér a nem roma származásúaktól. Míg a nem romáknak 58%-a, addig a romáknak csak 40%-a ígérte biztosra a részvételét egy most hétvégi választáson. Ez ugyan részben betudható a társadalmi háttérnek – az alacsonyabb végzettségű állampolgárok választási kedve jellemzően alacsonyabb –, de a különbség így is nagyobb mértékű, a kialakított kontrollcsoporthoz képest.
Miközben a szavazni eljáró, magyar anyanyelvű nem romák 41%-a tekinthető elkötelezett etnikai törzsszavazónak, aki magyar pártra szavaz, a romák esetében ez az arány csupán 24 százalék. A magyar anyanyelvű romák körében a leggyakoribb válasz a „többnyire szlovák pártra szavazok, de nem zárom, ki a magyar párt választását” volt.
A kutatók szerint ezek a válaszadók jellemzően olyan szavazók, akik korábban szavaztak etnikai pártra (sok esetben a Hídra), de jelenleg a Matovič-féle Szlovákia mozgalom szimpatizánsai. Emellett a magyar anyanyelvű romák körében nem elhanyagolható (csaknem 15%) azon választók aránya sem, akik következetesen elutasítják a magyar etnikai pártra való szavazást, ami a nem roma magyarok körében ritka jelenség – mutatják a felmérések.
Matovič erős vetélytárs
A pártot megnevezni tudó szlovákiai magyar anyanyelvű roma szavazók körében a Magyar Szövetség népszerűségét (47%) csaknem beérte a Szlovákia Mozgalom (40%) támogatottsága – állítja a kutatás. A többi párt támogatottsága a SMER-en kívül (8%) elhanyagolható a romák körében. „Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy a Szlovákia Mozgalom a keleti magyarlakta területeken egyfajta fordított etnikai pártnak tekinthető: míg igen népszerű a romák között, szinte egyáltalán nem tudja megszólítani a régióban élő nem roma származású magyarokat, társadalmi helyzettől függetlenül” – állítja a kutatás.
A felmérés alapján így arra következtetnek, hogy Igor Matovič pártja az elmúlt időszakban stabilizálta és erősítette szavazói bázisát a kelet-szlovákiai magyar-roma településeken.
„Jelenleg a szlovákiai magyar romák a nem romáknál egyértelműen alacsonyabb arányban kapcsolódnak a magyar etnikai politizáláshoz, a szavazni járók magyar romák alig negyede tekinthető jelenleg elkötelezett magyar etnikai szavazónak. A magyar párt elsősorban – a Kelet-Szlovákia roma lakta régióiban bizonyos tekintetben szinte már roma etnikai pártként működő – Szlovákia Mozgalommal áll versenyben ezekért a szavazókért” – jut konklúzióra a felmérés.
A kutatók szerint a magyar romák politikai aktivitásának növekedése a fenti jelenség miatt nem jár feltétlenül együtt az etnikai magyar párt támogatottságának felledülésével, amennyiben pedig a politikai képviseletnek nem sikerül megoldást találnia a problémára, akkor a demográfiai viszonyok miatt idővel csak nehezebbé válik a Magyar Szövetség helyzete.
Kapcsolódó cikkünk
Elemzést jelentetett meg a DenníkN portál a szlovákiai választók viselkedéséről. A szakemberek szerint az elmúlt három évben leginkább a Hlas szavazói szivárogtak át a politikai árkok másik oldalára.
Az elemzés emlékeztet rá, a klasszikus liberális-jobboldali pártokként elkönyvelt PS, az Sas és a Demokraták annak ellenére találták magukat ellenzékben a 2023-as parlamenti választás után, hogy az első kettő párt több szavazatot kapott, mint a Smer.
A Fico-kormány elmúlt két és fél éve megviselte a koalíciós pártok támogatottságát is: az Ipsos legújabb felmérése szerint a PS-SaS-Demokraták trió már a szavazatok 34 százalékát söpörné be, a KDH-val és a Szlovákia mozgalommal együtt pedig kormányt alakíthatna. Ezzel szemben a jelenlegi kormánypártoknak a szélsőséges Republikával együtt sincs meg a kellő többségük mindehhez.
Az Ipsos korábbi kimutatásai szerint a szavazatok változásához 120-130 ezer választó átáramlásához volt szükség. Ezek a szimpatizánsok nem a blokkon belül változtatták meg a véleményüket, a kölcsönös vetélkedés nem gyengíti meg egyik pártot sem – vélekednek a szakemberek. Fontos adalék, hogy az adatok két éves viszonylatban vizsgálják a fejleményeket, nem pedig az elmúlt egy-fél év tendenciáit követik le.
Az Ipsos adatai alapján a PS 2023-tól két százalékot erősödött, mintegy 70-100 ezer új választót megszólítva. Ennél csak a parlamenten kívüli Republika növekedett jobban. A Progresszív Szlovákiára átszavazó választók száma nagyjából megegyezik a más pártokhoz szivárgó szavazókéval. A PS és az SaS egymás között mintegy 50-50 ezer választót cserélt ki, miközben a célcsoportjuk nagyjából ugyanaz maradt. A kiegyenlítődés azonban viszonylag új jelenség – emlékeztet rá az elemzés – ugyanis télen még a PS felé billent a mérleg: 2025. végéig hatvanezer választó érkezett az SaS-tól, negyvenezer pedig Gröhling pártjához távozott. Roman Pudmarčík, az Ipsos elemzője szerint az SaS az elmúlt időszakban viszonylag hatékony kampányt folytat, mivel nyolc százalék fölé emelte a támogatottságát.
A jelenlegi ellenzék azonban a legjobban a Hlas szavazóival járt: a jelenlegi kormánypárt minden hatodik választóját elveszítette az ellenzék kárára, miközben egyáltalán nem szerzett új szimpatizánsokat az ellenzéki pártoktól. A Hlas szavazóinak száma a felére esett, mivel más választók a Smerhez és a Republikához pártoltak át.
Érdekesség, hogy a PS választói között mérhető számban megjelentek az SNS és a Magyar Szövetség egykori szavazói is, ők a becslések szerint tíz-tízezren vannak.
A Demokraták negyvenezer választót szereztek a PS-től és csak húszezren távoztak tőlük Šimečka pártjához, de Jaroslav Naď a Szlovákia mozgalomtól és az SaS-tól is szerzett szavazókat. Az Ipsos szerint a KDH és a Szlovákia mozgalom támogatottsága is stagnált vagy enyhén esett két és fél év alatt.
Kapcsolódó cikkünk
Ha július közepén parlamenti választásokat tartottak volna Szlovákiában, a Progresszív Szlovákia (PS) szerezte volna meg a legtöbb szavazatot, 20,8 százalékos támogatottsággal. A második helyen a Smer végzett volna 17,3 százalékkal. Az AKO közvélemény-kutatása szerint a Magyar Szövetség ezúttal is az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt maradt volna.
Az AKO ügynökség 2026. július 8. és 14. között ezerfős, reprezentatív mintán végzett telefonos közvélemény-kutatást a JOJ 24 televízió megbízásából. A minta életkor, nem, iskolai végzettség, régió és nemzetiség szerint tükrözte Szlovákia lakosságának összetételét.
A felmérés idején a megkérdezettek 23 százaléka még nem tudta, melyik pártra szavazna. További 9,9 százalék azt válaszolta, hogy nem venne részt a választáson, míg 1,8 százalék megtagadta a válaszadást. A biztos pártválasztók aránya így 65,3 százalékot tett ki.
A biztos szavazók körében a Progresszív Szlovákia 20,8 százalékos eredménnyel végzett az első helyen. A Smer 17,3 százalékos támogatottságot ért el, míg a harmadik helyen a Republika állna 9,7 százalékkal.
A negyedik legerősebb párt a Szabadság és Szolidaritás (SaS) lenne 8,8 százalékkal, közvetlenül mögötte pedig a Hlas következne 8,5 százalékos eredménnyel. A Szlovákia Mozgalom támogatottsága 8 százalék, a KDH-é pedig 7,7 százalék lenne.
A parlamentbe még a Demokraták is bejutnának, amelyeket a biztos pártválasztók 5,8 százaléka támogatna. Az SNS viszont 4,8 százalékos eredményével a parlamenti küszöb alatt maradna, akárcsak a Magyar Szövetség, amelyre a válaszadók 2,8 százaléka szavazna.
Kapcsolódó cikkünk
A lakosság túlnyomó többsége szerint Tibor Gašparnak (Smer) távoznia kellene a parlament vezetéséből, mert bűnszervezet létrehozásával vádolják.
Az AKO ügynökség reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a lakosság csaknem 60 százaléka úgy véli, hogy Tibor Gašparnak le kellene mondania a parlament alelnöki posztjáról. Gašpar vádlottként szerepel a Tisztítótűz-ügyben, a vád szerint még országos rendőrfőkapitányként a rendőrséget irányító maffiaszervezetet hozott létre Norbert Bödör Smer-közeli oligarchával. Az ügy bírósági tárgyalása jelenleg is folyik.
A felmérést a Joj 24 televízió számára készítették június 10. és 18. között.
A válaszadók 59,9 százaléka gondolja úgy, hogy le kellene mondania: 45 százalék szerint „mindenképpen le kellene mondania”, 14,9 százalék szerint pedig „inkább le kellene mondania”.
Gašpart csak a megkérdezettek 19,2 százaléka tartaná meg tisztségében: 10,9 százalék szerint „semmiképpen sem kellene lemondania”, 8,3 százalék szerint pedig „inkább nem kellene lemondania”. A válaszadók 18,4 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre, 2,5 százalékuk pedig megtagadta a válaszadást.
Csak a Smer választói tartanák meg tisztségében
Az ellenzéki pártok szavazói körében szinte teljes az egyetértés abban, hogy Gašparnak távoznia kell: a Progresszív Szlovákia (PS) támogatóinak 90 százaléka, a Demokraták párt szavazóinak pedig 94 százaléka vélekedik így –, a koalíciós táborban természetesen más a helyzet.
Az egyetlen párt, amelynek szavazói többségükben védelmükbe veszik Gašpart, a saját pártja, a Smer.
A lemondását 42 százalékuk „határozottan”, 15 százalékuk pedig „inkább” ellenzi. Ennek ellenére még ebben a csoportban is a támogatók 32 százaléka, vagyis csaknem harmada gondolja úgy, hogy a parlamenti alelnöknek távoznia kellene tisztségéből.
A koalíciós partner Hlas szavazói körében kiegyenlített a helyzet: egyaránt 27 százalékuk „határozottan támogatja”, illetve „határozottan ellenzi” Gašpar távozását.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
