A legnépszerűbb sci-fi művek hozzáállása rendkívül eltérő.
Szinte teljesen az a helyzet, hogy az alkotó a saját nézetét helyezi az elképzelt jövőbe.
Példaként vettem néhány nagyon népszerű alkotást, melyeknek jelentős a kulturális hatása:
- Alapítvány,
- Babylon 5,
- Csillagkapu,
- Star Trek,
- Star Wars.
A totál ateista Asimovnál a társadalom szekuláris, csak apró, bizarr valami a vallás, ami egyébként teljesen elvesztette jelentőségét.
A buddhista George Lucas az ellenkező véglet. Ott egyenesen a társadalom elitje a papság, ők védik meg a jót.
A Star Trek és a Babylon 5 alkotói agnosztikusak, Roddenberry inkább az ateizmusba hajolva, míg Straczynski inkább a vallás felé irányultan. A Star Trekben van vallás, de szinte kizárólag az idegen társadalmakban, miközben az emberiségben alig van nyoma. A Babylon 5-ben már vannak hívő emberek – sőt, az egyik főszereplő gyakorló zsidó -, de itt is az emberiség zöme szekuláris, az idegen civilizációkvan viszont nagyon elterjedt a vallás.
A Csillagkapu agresszívan ateista. Az egyik alapmotívum, hogy a vallás átverés, de legalábbis álcája valami másnak. Van benne jó vallás is, de az is átverés, csak jó cél érdekében.
A sci-fivel rokon fantasy műfaj egyszerűbb: ott a kvázivallások dominálnak. A legjobb példa a Harry Potter progresszívista miszticizmusa. Mivel a fantasyt utálom, nem is írnék róla többet.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
