Nem valószínű, hogy ezt az eredményt akarták elérni az európai liberálisok, mikor a parlamenten – több trükköt is bevetve – a Sargentini-jelentést és a Magyarország elleni, 7. cikkely szerinti eljárást. Olaszország, ahol Brüsszel szerint szintén „populista” kormány van hatalmon már besorolt Magyarország mögé, és bírálta az EU-t.
Matteo Salvini, olasz belügyminiszter, és az olasz kormánypárt, a Liga elnöke egyenesen kijelentette, hogy
Mindezt aznap, mikor a szintén radikálisnak és szélsőjobboldalnak titulált FPÖ, vagyis az osztrák Szabadságpárt elnökével találkozott. Heizn-Christian Strache ráadásul nyugati szomszédunk alkancellárja. Mindketten az Európai Parlamentet bírálták szerdai döntéséért.
A sor ezzel azonban még nem zárult be. Bulgáriában egy kormányzópárt és egy ellenzéki mozgalokm követeli Bojko Boriszov kormányfőtől, hogy álljon ki Magyarország mellett. Őket is „radikális és populista” pártokként emlegeti a mainstream.
Mérséklet szlovák és cseh álláspont
A lengyelek – akik ellen már korábban elindították a hetes cikkely szerinti eljárást, azzal a különbséggel, hogy akkor az Európai Bizottság volt a kezdeményező, nem az Európai Parlament.
Egyelőre nem látványosan, de a szlovákiai kormánypártok részéről is megjelentek a Budapestet támogató hangok. Jaroslav Paška, az SNS alelnöke elítélte a Sargentini-jelentés elfogadását, és keményen bírálta az EP-t. A dolog valószínűleg nagyobb súllyal esne latba, ha a kormánypártok relevánsabb szereplői – Andrej Danko, Pellegrini, Fico – állnának ki nyjltan visegrádi szövetségesük mellett. Hogy Szlovákia viszonylag hallgatag a témában, annak is bizonyítéka, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok nem olyan idilliek a gyakorlatban, mint a tévékamerák előtt retorikában.
Andrej Babiš cseh kormányfő ugyanakkor – legalábbis szóban – szintén támogatja Magyarországot. A cseheknél épp a szlovákiai helyzet fordítottja igaz: Babiš Orbánnal mutatott szolidaritást, miközben pártja EP-képviselői csaknem kivétel nélkül megszavazták a Sargentini-jelentést.
Későn érte utol a gerinc az EP elnökét
A liberálisok azonban úgy tűnik, vérszemet kaptak, és addig ütik a vasat, míg az melet. Szlovákiába és Máltára delegációt küld a Sargentini-jelentés bölcsőjeként ismert LIBE bizottság. A jogállamiságot és az újságírók biztonságát fogják figyelni.
A háttérben kemény harcok folynak a politikai pontszerzésért, ugyanis szerdán gyakorlatilag elrajtolt az EP-választások kampányidénye. Az EP Magyarországot elég gyakran bíráló elnöke, Antonio Tajani például tartózkodott, majd a jelentés sikere után kijelentette, hogy Máltán és Szlovákiában rosszabb a helyzet, mint Magyarországon. Sőt, Tajani pártja, a Forza Italia képviselői azt hangoztatták, hogy Szlovákiában, Máltán és Romániában sokkal rosszabb jogállami viszonyok uralkodnak „ránézésre”, mint Magyarországon.
Tajani egy rádióbeszélgetés alkalmával elmondta:
Tajani egyenessége kissé megkésett. A szavazáson ugyanis – többek között az ő közbenjárására – a tartózkodások az igeneket erősítették, és ő is csak tartózkodott. A mostani megkésett álláspont azonban egyértelműen a választási kampány része: mindhárom említett országban baloldali kormány van hatalmon, amelyeket korrupciós botrányok sora tépázott meg.
Ami a LIBE-delegációt illeti, annak egyik tagja Sargenti nagy szövetségese, az ALDE frakció tagja, Sophia in ‘t Veld, aki a delegáció vezetője lesz. A kérdés már csak az, hogy mi célból és miért csak most.
Körkép.sk
Nyitókép: infostart.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
