Megérkeztek ők hárman, akik a melegért felelősek a magyar néphit szerint.
A népi mondás szerint „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát – teszik hozzá a Muravidéken.
Régi megfigyelések során azt tapasztalták az emberek, hogy e napokon érkezik meg a jó idő. Sándor a tavasz kapunyitója, a természeti tavasz 19-én, József napján köszönt be, de a csillagászati tavasz 21-én, Benedek napján áll be.
A népi időjóslás szerint, ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem, akkor hosszú, lucskos ősz lesz.
A zsák meleg a vágyakozást jelenti, hiszen József napján éppen nem szűnik meg a szél, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”.
A népi megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában tapasztalható folyamatos, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek.
Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, az sem jó, mert az gyenge termést jelez előre.
Weöres Sándor Tavaszköszöntő című versének első versszaka utal a néphagyományok időjárási regulájára, miszerint „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”.
A versben ez így hangzik:
Sándor napján megszakad a tél, József napján eltünik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog aki él.”
A Sándor név a görög Alexanderből ered, jelentése férfiakat vagy férfiaktól oltalmazó, megvédő. Az első meleghozó nap, a zab és az árpavetés ideje.
A József név héber eredetű, jelentése: Jahve gyarapítson illetve Isten tegyen a most született gyermekekhez.
A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal.
Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie.
Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba.
Magyarország bizonyos vidékein élő hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”.
József napja a méhek kasból való kieresztésének meghatározott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket:
Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!”
A népi megfigyelések szerint Szent József napjára megjönnek a fecskék és a gólyák.
Róluk is van egy hiedelem: ha piszkos a tolluk, jó lesz a termés, ha szép fehér, akkor viszont szűk esztendő várható.
Ilyenkor mondogatják a gyermekek:
Fecskét látok, szeplőt hányok.“
Ha József napján derül, a hőség hozzánk beül – tartja a népi megfigyelés.
Göcsejben, ha az időjárás még nem kedvezett, akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. Másutt általában Szent György-nap volt a hagyományosan megszabott ideje.
Ezen a napon úgy tartották, hogy ha kisüt a nap, akkor bátran meg lehet kezdeni a tavaszi vetéseket. A szemtermeléssel foglalkozó gazdáknak ilyenkor már vetniük kellett a tavaszi árpát.
Ezen a napon kell elkezdeni a szántást, mert akkor egész évben jó termés várható.
A József-nap a hagymatermelőknek különösen jeles napnak számított.
Úgy tartják, a tavaszi fokhagymát József-nap előtt el kell duggatni, mert különben nem lesz gerezdes. A hagyományos hagymatermelők számára a dughagyma rácsról való leszedésének időpontja József-nap utánra esett.
Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.
Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér.
A Mura-vidéken úgy mondják: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor.”
Nemcsak időjárás- és termésjóslás fűződik ehhez a naphoz, hanem haláljóslás is. A József-napi rossz idő sok halottat ígér arra az esztendőre.
A Benedek férfinév a latin benedictus szóból származik, amelynek jelentése: áldott. Benedek napja a bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe.
Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak.
A Benedek napján vetett fokhagyma pedig közismerten gonoszűző szer. Ezt a lábodiak szerint Benedek napján reggel 9 óra előtt kell ültetni.
Ha abból egy gerezddel keresztben meghúzza az ajtót. az ágyat, a tyúkok ajtaját,…, akkor oda nem mehet a boszorkány.“
Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták. Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
Időjárásjóslásra is van adat
A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.
Ha a szarka száll magában, rossz idő lesz a határban. De ha párja szálldos vele, megjön hamar a nap fénye, ereje.”
– tartja a népi bölcsesség.
A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket.
Ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
