Régi megfigyelések során azt tapasztalták az emberek, hogy e napokon érkezik meg a jó idő. Sándor a tavasz kapunyitója, a természeti tavasz 19-én, József napján köszönt be, míg a csillagászati tavasz 21-én, Benedek napján áll be.
Sándor, József és Benedek, a három szent
Sándor a III. században élt nagy tudású férfiú volt, Kappadókia püspöke. Keresztény hite miatt börtönbe zárták. Szabadulása után Jeruzsálem püspökének választották. Közel 4 évtizedes püspöki szolgálat után ismét börtönbe vettették. Magas korával nem törődve a rómaiak válogatott kínzásokkal gyötörték. 251. március 18-án ima közben halt meg.
József nem más, mint Jézus Krisztus nevelőapja, Szűz Mária jegyese és hitvese.
Benedek pedig a nyugati szerzetesség alapítójaként tisztelt Nursiai Szent Benedek, a bencés rend alapítója, Európa védőszentje.
Népi mondások
Az ismert népi mondás szerint
Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.”
Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát – teszik hozzá a Muravidéken.
Olyan változata is elterjedt, mely szerint
Sándor, József, Benedek, zsákkal hozza a meleget, szekérrel a hideget”
Vannak vidékek ahol kifejezetten Benedek-npajához társították a tavasz érkezését:
Benedek, jönnek a jó melegek.”
„Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható“ – tartja a népi mondás. „Sándor napja ma vagyon, átbillegtem a fagyon“- hirdeti egy másik kis rigmus.
Népi megfigyelések
A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év (közép-európai idő szerint), amikor március 21-én következett be a csillagászati tavasz. 2022-ben ez az időpont március 20., közép-európai idő szerint 16:34.
Az újabb tankönyvekben már március 20-a szerepel a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka nem változik, így zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget.
Weöres Sándor Tavaszköszöntő című versének első versszaka utal a néphagyományok időjárási regulájára, miszerint „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”.
A népi megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában tapasztalható folyamatos, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek.
A zsák meleg a vágyakozást jelenti, hiszen József napján éppen nem szűnik meg a szél, hanem ekkor fújnak a „böjti szelek”.
Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék. Ha nem fúj szél, az sem jó, mert az gyenge termést jelez előre.
Sándor napja – március 18.
A Sándor név a görög Alexanderből ered, jelentése férfiakat vagy férfiaktól oltalmazó, megvédő. Az első meleghozó nap.
Kezdik a takarmánynövények, a zab és az árpa vetését.
Sándor-napi névnapköszöntő Kopácsról:
Engedje az isten, hogy sok Sándor napját Megérjünk erőben, egészségben.
József napja – március 19.
A József héber eredetű. Jelentése: Jahve gyarapítson illetve Isten tegyen a most született gyermekekhez.
A három jeles nap közül kiemelkedik József napja szokásokban, hiedelmekben.
A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie.
Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba.
A hagyomány szerint ezen a napon megszólalnak a madarak, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”.
József napja a méhek kasból való kieresztésének meghatározott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket:
Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!”
A néphit szerint. ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas, vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz.
A népi megfigyelések szerint Szent József napjára megjönnek a fecskék és a gólyák.
Róluk is van egy hiedelem: ha piszkos a tolluk, jó lesz a termés, ha szép fehér, akkor viszont szűk esztendő várható.
Ilyenkor mondogatták a gyermekek:
Fecskét látok, szeplőt hányok.“
Úgy tartották, ha József napján derül, a hőség hozzánk beül.
Ezen a napon úgy tartották, hogy ha kisüt a nap, akkor bátran meg lehet kezdeni a tavaszi vetéseket.
A szemtermeléssel foglalkozó gazdáknak ilyenkor már vetniük kellett a tavaszi árpát.
Ezen a napon kell elkezdeni a szántást, mert akkor egész évben jó termés várható.
A József-nap a hagymatermelőknek különösen jeles napnak számított.
Úgy tartják, a tavaszi fokhagymát József-nap előtt el kell duggatni, mert különben nem lesz gerezdes. A hagyományos hagymatermelők számára a dughagyma rácsról való leszedésének időpontja József-nap utánra esett.
Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.
Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér.
Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.
A Mura-vidéken úgy mondják:
amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor.”
Nemcsak időjárás- és termésjóslás fűződik ehhez a naphoz, hanem haláljóslás is. A József-napi rossz idő sok halottat ígér arra az esztendőre.
József-napi köszöntő rövid változata Várdarócról:
József a neved napján a boroskancsót érd el, Amig a halál a torkodra nem térdel!
Benedek napja – március 21.
A Benedek férfinév a latin benedictus szóból származik, amelynek jelentése: áldott.
Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták.
Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
A Benedek napján vetett fokhagyma pedig közismerten gonoszűző szer. Ezt a lábodiak szerint Benedek napján reggel 9 óra előtt kell ültetni. „Ha abból egy gerezddel keresztben meghúzza az ajtót. az ágyat, a tyúkok ajtaját,…, akkor oda nem mehet a boszorkány.“
A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.
Úgy tartották,
ha a szarka száll magában, rossz idő lesz a határban. De ha párja szálldos vele, megjön hamar a nap fénye, ereje.”
Eleink úgy tartották, hogy ezeken a napokon nemcsak a meleg érkezik meg az emberekhez, de a későbbi időjárásra is lehet következtetni abból, hogy milyen az idő Sándor, József és Benedek napján.
A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.
A jó idő mellett még mi lehetne Sándor, József, Benedek zsákjában?
Régen úgy tartották, hogy Sándor, József és Benedek napja erőt és egészséget hoz a férfiaknak, egyben biztonságot és védettséget nyújt a nők számára.
Bízzunk benne, hogy ők hárman 2022-ben is elhozzák nekünk a meleget. Reménykedjünk, hogy a jó idő mellett a zsákjukban ott lapul a béke is. Most erre lenne a legnagyobb szükségünk, s akkor újra a fő problémánk az lehetne e napon, hogy süt a nap, fúj a szél, avagy esik az eső.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
