A liberális nyugati sajtó félelmei ugyan nem teljesültek be, de a radikális euroszkeptikus pártok így is kiemelkedő eredményeket értek el az idei EP-választáson. Az első és második helyen végző Európai Néppárt (EPP) és az Európai Szocialisták (S&D) ugyan megőrizték vezető pozíciójukat, de elvesztették hegemóniájukat.
Az EPP és a S&D is más saját csúcsjelöltjét látja az Európai Bizottság elnöki székében, de elveszették évtizedeken át birtokolt többségüket az EP-ben. A mostani választások tehát
egy rendkívül megosztott Európai Parlamentet, kemény kompromisszumkényszerrel fenntartható többséget eredményezett, amelyben a mérleg nyelvét valószínűleg a liberálisok és a zöldek fogják játszani.
A legutolsó becslések szerint az EPP 180 mandátumot szerzett a 751 tagú EP-ben, ami 37-te kevesebb, mint legutóbb. A szocialista S&D korábbi 187 mandátumából 41-et elveszített, így már csak 146 képviselővel bír az uniós törvényhozásban. A két frakciónak együtt így csak 326 képviselője van a többséghez szükséges 376 helyett.
Mivel Manfred Weber néppárti és Frans Timmermans szocialista csúcsjelölt is kizárta az általuk szélsőségesként számon tartott nemzeti-konzervatív pártcsalódokkal való együttműködést, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a standard pártok a többség megszerzése érdekében a macronista-liberális oldallal lépnek szövetségre.
EP-választások: Látványos korrekciónak vagyunk tanúi a felvidéki magyar politikában (Körkép-elemzés)
Helyzetbe kerülhetnek a balliberálisok
Ők pedig idén 41 hellyel többet szereztek az új választási ciklusban, így 109 mandátumuk van. A liberális ALDE frakcióvezetője, a Magyarországot és a magyarokat előszeretettel bíráló Guy Verhofstadt olyan új pártcsalád létrehozását vetítette előre, amely az ALDE-ból, a macronista Renaissenceból és a román USR-ből áll.
Az idei választások másik nagy győztesei kétségkívül a Zöldek, akik 18-cal növelve mandátumaik számát 70 képviselőt küldhetnek Brüsszelbe.
Az elmúlt választási ciklus harmadik legerősebb európai parlamenti frakciója az Európai Konzervatívok és Reformerek (ennek tagja a szlovák ellenzéki SaS is) 18 képviselői helyet veszített, és már csak 58 mandátummal rendelkezik.
A választás nagy vesztesei közé tartozik az Egyesült Baloldal is (GUE/NGL), amely 52 helyett már csak 38 képviselőt küldhet az EP-be.
Az MKP több szavazatot kapott, mint öt éve, ez mégsem volt elég a sikerhez. Mutatjuk, miért
Salviniék nem váltották valóra a mainstream rémálmát
A radikális euroszkeptikus, nemzeti-konzervatív jobboldal nagy sikert ért el, ám a liberálisok rémálmát nem tudták valóra váltani. Az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) 54 mandátumot szerzett, a Matteo Salvini nevével fémjelzett Nemzetek és Szabadság Európája 58 mandátumot könyvelhetett el. Mindkettő sikerrel növelte képviselőinek számát, ám így is „csak” 112 hellyel rendelkeznek. Ha hozzájuk soroljuk a frakción kívüli képviselőket, akik 37-en vannak, a kapott 149 mandátum még a húsz százalékot sem éri el. A hetes cikkely szerinti, tagállamok elleni eljárás leállításához, és bizony más kulcsfontosságú döntések blokkolásához szükséges „blokkoló kisebbséget” pedig a képviselői helyek harmadával érhetnék csak el.
A fentiekből egyértelműen látszik, hogy egy nagyon ingatag, alkukényszerek sorából összeálló EP alakul a választások után. Frans Timmermans szocialista csúcsjelölt a választások után már figyelmeztette is versenytársát, Manfred Webert, hogy a S&D Verhofstadtékkal, a Zöldekkel és a szélsőbaloldali Egyesült Baloldallal szövetségre lépve az EPP nélkül is többséget szerezne. A jelenlegi állás azonban arról tanúskodik, hogy a négy frakció együtt csak 363 széket tudna megszerezni. Az EPP tehát egyelőre megkerülhetetlennek látszik.
Az Európai Parlament többségének variációit mindenki maga is összeállíthatja az EP hivatalos oldalán interaktív infografika segítségével, amely a legfrissebb adatokkal dolgozik.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
