Saková Besztercebánya megyét, Gyimesi a Magyar Szövetséget bírálja az atomtemető miatt – a párt szerint Gyimesi nem a magyar közösség érdekeit tartja szem előtt Vataščin Péter2025. 02. 07., p – 13:23 Pozsony/Besztercebánya |
Február 6-án egymást követték a mélységi atomhulladék-tároló kapcsán tett állásfoglalások. A gazdasági minisztérium és Denisa Saková főleg Besztercebánya megyét, Gyimesi György pedig a Magyar Szövetség helyi tisztviselőit bírálta. Ezt követően Ondrej Lunter megyefőnök dokumentummal bizonyította az igazát, a Magyar Szövetség (MSZ) pedig úgy nyilatkozott, Gyimesi „nem a magyar közösség érdekeit tartja szem előtt“.
Mint közismert, január eleje óta folyamatosan köztémának számít az a mélységi atomhulladék-tároló, amelyet az állam 2030 környékéig építene meg. Az eddigi hírek szerint ez a közép-szlovákiai régiókban épülne meg, a lehetséges helyszínek többsége Besztercebánya megye területén található. A hivatalos papírokban szereplő adatok szerint a Losonci és a Rimaszombati járás is érintett lehet, köztük magyaroklakta falvak is.
Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |
Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.
Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.
A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.
Több magyar település is érintett
Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.
Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.
Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.
Kihagyták az önkormányzatokat?
Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat.
„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“
– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.
A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.
Minden rendben?
Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.
„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“
– olvasható a tárca válaszában.
A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.
‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“
– közölte az Új Szóval a minisztérium.
Most lehet hozzászólni
Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.
„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?«
– fogalmazott Agócs.
Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.
„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.
„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“
– mondta Agócs.
A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.
Januárban Besztercebánya megye vezetése mellett a Magyar Szövetség megyei képviselői és helyi polgármesterek is kifogásolták, hogy az állam nem vonta be az önkormányzatokat a vonatkozó dokumentum Stratégiai Környezeti Vizsgálatának (SEA) folyamatába, amelynek újbóli megismétlését kérik.
Lapunk kikérte a két illetékes szaktárca véleményét is. A gazdasági minisztérium szerint csak a helyszín kiválasztása után egyeztetnének az érintett településekkel, valamint hangsúlyozták, most csak a véleményezési folyamat zajlik, ami nem jelent egyet az építkezés megkezdésével. A környezetvédelmi tárca az Új Szónak adott válaszában eközben kifejezetten Ondrej Lunter „tájékozatlanságát” okolta az előállt helyzetért.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Gömöri és nógrádi magyar falvakat is érinthet a mélységi radioaktívhulladék-tároló megépítése, de a gazdasági minisztérium szerint a településeket csak a lehetséges építkezési helyszín kiválasztása kapcsán értesítik, ezt követően fognak intenzívebben kommunikálni velük. Az adott helyszíneken érvényes területrendezési tervet ekkor külön környezeti vizsgálatnak fogják alávetni, ill. geológiai felmérést is terveznek.
Ahogy arról múlt héten hírt adtunk, a szlovák államnak néhány éven belül mélységi rádioaktívhulladék-tárolót kellene megépítenie. A lehetséges helyszínek között gömöri és nógrádi helyszínek is felmerültek. Mind az öt potenciális lokáció Szlovákia középső részén található.
Besztercebánya megye képviselő-testülete legutóbbi ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. Azt állítják ugyanis, hogy az eddigi előkészületekbe nem vonták be az önkormányzatokat. A megye vezetése külön sajtótájékoztatót is tartott a témában.
Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |
Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.
Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.
A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.
Több magyar település is érintett
Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.
Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.
Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.
Kihagyták az önkormányzatokat?
Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat.
„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“
– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.
A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.
Minden rendben?
Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.
„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“
– olvasható a tárca válaszában.
A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.
‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“
– közölte az Új Szóval a minisztérium.
Most lehet hozzászólni
Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.
„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?«
– fogalmazott Agócs.
Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.
„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.
„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“
– mondta Agócs.
A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.
A helyszínről még nem döntöttek
„Meg kell különböztetni a mélységi tároló (hlbinné úložisko, HÚ) építéséhez szükséges helyszín kiválasztásának, valamint a jelenleg is zajló Kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok szlovákiai kezelésére vonatkozó belföldi program (röviden: Program) frissítésének folyamatait”
– szögezte le a tárca lapunknak küldött válaszában Mária Pavlusík szóvivő. Utóbbi keretében a mélységi tároló javaslatának, ill. a megépítéséhez szükséges lépések időtervét határozzák meg –, de nem a konkrét építkezési helyszínt.
2023 májusa óta zajlik a Program Stratégiai Környezeti Vizsgálata (SEA). Ezzel kapcsolatban Besztercebánya és Zsolna megyét szólították meg. Előbbi képviselői múlt év október 23-án részt vettek a program nyilvános megvitatásán is.
A településekkel csak később egyeztetnek
„Amennyiben a választott paraméterek alapján a jövőben döntés születik valamelyik helyszín alkalmasságáról, az engedélyeztetési folyamatba standard módon be lesznek vonva az érintett községek is”
– állítja Pavlusík.
A gazdasági minisztérium szerint a környezetvédelmi minisztérium a program nyilvános megvitatásán megerősítette:
ha a mélységi tárolóval kapcsolatban hozzá kell nyúlni a területrendezési tervhez, akkor azzal kapcsolatban helyi szinten külön SEA eljárást folytatnak majd le.
A mélységi tároló előkészítésének időtervében – amelyet az említett Program frissített változata tartalmaz – a 2025 és 2030 időszakban az is szerepel, hogy nyilvános kommunikációt folytatnak majd a kiválasztott helyszíneken. Emellett a környék geológiai felmérését is elvégzik majd, amelynek keretében értékelni fogják, hogy a tervezett lépések (vagyis az atomtemető megépítése) milyen hatással lesznek a természeti környezetre.
A Fico-kormány nem épít meg semmit
Két hét csendet követően február 6-án a gazdasági minisztérium, ill. Denisa Saková (Hlas) újabb nyilatkozatot tett az ügyben. Hivatalos Facebook-profilján közölte, szerdán fogadta Jozef Šimko rimaszombati polgármestert, ill. Gyimesi Györgyöt, aki tanácsadói posztot tölt be a környezetvédelmi minisztériumban.
„Tájékoztattak engem, hogy Dél-Szlovákiában számos valótlanság és félrevezető információ terjed arról, hogy az állam a Rimaszombati járásban a kiégett fűtőanyagnak szolgáló mélységi atomhulladék-tároló kiépítésének előkészítésén dolgozik. Sajnos egyes politikusok, akik Szlovákia ezen részén aktívak, ezt a témát szemmel láthatóan az emberek ijesztgetésére használják fel“
– áll a posztban.
A tárcavezető megismételte azt az állítást, amelyet január közepén lapunkkal is közöltek. 2024 végén szerinte csak a kiégett nukleáris fűtőelemek kezelésére vonatkozó belföldi programról egyeztettek. Hozzátette: ez csupán a 2014-es program aktualizált változata, ami pedig különféle 90-es évekbeli stratégiai anyagokon alapul. „Az állam semmilyen új helyszínt nem választ ki, az anyag csak a földtani adatok alapján kiválasztott helyszíneket említi 30 évvel ezelőttről“ – áll a szövegben.
Ígérete szerint a kormány létre fog hozni egy tárcaközi munkacsoportot az említett programdokumentum alapján, amely majd javaslatokat fogalmaz meg arról, hogyan fog Szlovákia bánni a jövőben a kiégett fűtőelemekkel.
Denisa Saková Šimkoval és Gyimesivel közölte: szeretné a dél-szlovákiai embereket tájékoztatni arról, hogy
„a mi kormányunk nem dönt a mélységi tárolóról“.
Ezért szerinte az is valótlanság, hogy elkezdődne valamilyen földtani felmérés vagy maga az építkezés.
Mit javasolt Besztercebánya megye?
A gazdasági miniszter Besztercebánya megye álláspontjára is tett egy utalást. Azt állította, hogy a megye a hivatalos tájékoztatás után 2023 augusztusában kiadott egy szakvéleményt, amelyben az áll: nem igényli azt, hogy bővítsék a nyilvános tárgyalásra meghívottak körét.
Szerdán kifejezetten erre az állításra reagált Ondrej Lunter besztercebányai megyefőnök, aki a közösségi oldalán megosztotta a Saková által idézett dokumentumot 2023. augusztus 14-i keltezéssel. Ebben szó szerint az áll, hogy a megye azt tanácsolja a beszerzőnek: kellő időben kommunikáljon az érintett községekkel a mélységi atomhulladék-tároló helyének kiválasztásával összefüggő munkálatok kapcsán.
Lunter mindezt úgy kommentálta,
érti, hogy olyan korban élünk, amikor mindenki azt mond, amit akar. 2023-ban azért javasolták a nyilvánosság bevonását, mert ez törvényi kötelességnek számít. Az illetékes szervek akkor ignorálták a megye kérését, ezért 2024 végén, majd egy hónapja egy sajtótájékoztatón ennek újra hangot adtak.
Lunter azt írta, nem akar a miniszterrel és annak barátaival csetepatét vívni a médián keresztül, csupán a nyilvánosságot szeretné bevonatni a döntéshozatalba.
Lunter posztját megosztotta Agócs Attila füleki polgármester is. „Nem az a lényeg, ki fogja megépíteni az atomhulladék-tárolót, hanem hogy hol“ – fogalmazott, ill. hozzáfűzte:
valószínűleg nem „az aktuálisan posztokat betöltők“ fognak építkezni, hiszen a végső helyszín kiválasztása 5 év múlva várható – ám az előkészítő folyamatok ettől még zajlanak.
Jozef Šimko maga is közölte a miniszter posztját. Saját részről többek között annyit írt, a rimaszobati lakosok hozzá fordultak tájékoztatásért – ezért ő Denisa Sakovától kért információkat, aki végül fogadta is őt Pozsonyban.
Gyimesi a Magyar Szövetségbe szállt bele
Még a minisztérium, ill. Saková posztjai előtt Gyimesi György megosztott egy szlovák, majd egy magyar nyelvű videót is a hivatalos politikusi profilján. A miniszterhez képest ő nem a megyét, hanem az MSZ helyi tisztviselőit és a polgármestereket illette éles kritikával.
„Egy szűk csoport, élükön az MSZ Besztercebánya megyei képviselőivel hetek óta riogatja a lakosságot. Állításuk szerint, amit eddig semmilyen konkrétummal nem támasztottak alá, a kormány atomhulladék-temető kiépítését tervezi Gömörben. Személy szerint nagyon aggályosnak és sajnálatosnak tartom, amikor felelős politikusok a megoldások helyett a riogatást választják, pusztán azért, mert nem képesek tematizálni“
– állította.
Többek között még hozzátette az atomtemető lehetséges gömöri elhelyezéséről: „Elhatárolódok azoktól a non-professzionális megoldásoktól, miszerint országos témákban nincs véleményformálás, ellenben több évtizedes, nem aktuális tervekkel, hamis hírekkel regionális szinten képesek egyesek pánikot kelteni.“ Mint mondta, Saková és a nukleáris hulladékot kezelő vállalat (Jadrová a vyraďovacia spoločnosť; Javys) is megerősítette neki, hogy az atomtemető nem szerepel a tervekben.
Az MSZ elveti Gyimesi kritikáit
Lapunk az atomhulladék-tároló kérdésében megkereste az MSZ-t, ill. arra is megkértük a pártot, hogy foglaljanak állást Gyimesi éles kritikája kapcsán is.
Magdeme Klára, a sajtóosztály vezetője az Új Szóval közölte, a párt támogatja az MSZ megyei képviselőit, akik a teljes kiválasztási folyamat megismétlését, az érintett községekkel folytatott nyílt és korrekt párbeszédet, illetve egy szlovák–magyar környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését kérik. „A magyar külügyminiszter múlt heti komáromi látogatása is alkalmat kínált arra, hgy jelezzük, fontosnak tartjuk, hogy a környezeti tényezőket nemzetközi szakértők csoportja vizsgálja meg. A Magyar Szövetség Besztercebánya megyei képviselői helyesen tették, hogy felhívták a figyelmet a mélységi tároló lehetséges gömöri helyszínének kiválasztása körüli hiányosságokra, képviselve ezzel a helyiek érdekeit” – áll a lapunknak adott válaszban.
„Gyimesi György viszont ismét bizonyította, hogy nem a magyar közösség érdekeit tartja szem előtt. Mint ahogy azt a nyelvtörvény kapcsán már láthattuk, egyes magyarokat érintő kormányzati ügyek maszatolásában érdekelt. A korszakváltás azt is jelenti, hogy politikai közösségünk megtámadott tagjai mellett kiáll a párt vezetése, érkezzen ez kívülről vagy belülről”
– szögezte le az MSZ sajtóosztályának vezetője.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
