Már több mint egy éve végzik országszerte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szakemberei a kéményellenőrzéseket, de sokuknak a mai napig nincs megfelelő felszerelésük munkájuk elvégzéséhez. – A saját tapasztalataim mellett ezt bizonyítja az is, hogy a szervezet még csak most vásárol meg olyan műszereket, amelyekre már tavaly júliusban, a kéményseprő szolgáltatás elindításkor szüksége lett volna – nyilatkozta lapunknak a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke. Vámos Csaba elmondta: többször járt olyan ingatlanban, ahol a tulajdonos arról beszélt, hogy az OKF kéményseprője néhány napja papíron ugyan elvégezte a füstelvezető ellenőrzését, de a valóságban ez nem történt meg, mert a szakember nem rendelkezett olyan műszerrel, például füstgázmérővel, amelyre az ellenőrzéshez szüksége lett volna.
Hasonlókról számos olvasónk is beszámolt. Emellett Vámos Csaba nyilatkozatát alátámasztani látszik, hogy az OKF a napokban közbeszerzési eljárás keretében mintegy 52 millió forintért vásárolt mérőműszereket a „kéményseprőipari tevékenység ellátásához”. Lapunk megkérdezte az OKF sajtóosztályát a szakszervezeti vezető állításáról, ám lapzártánkig nem kaptunk feleletet a kérdésünkre.
A érdekképviseleti elnök arról is beszélt, úgy értesült, hogy az OKF valamilyen okból elkezdte lecserélni a tavaly több mint 692 millió forintért vásárolt, alig futott egyterű autókat új kombi kocsikra, amelyeket megközelítőleg 187 millió forintért szerez be az állami szervezet a kéményseprők számára. Az OKF-et erről is kérdeztük, de válasz nem érkezett. Mint ahogyan arra sem kaptunk magyarázatot: miként történhet meg, hogy az állami katasztrófavédelem alkalmazottai a hivatalos munkájuk mellett egy országos „lefedettségű” magánvállalkozásnak is dolgoznak, miközben ezt tiltják a jogszabályok. Olvasóink több ilyen esetről is tájékoztatták lapunkat.
A szakszervezeti vezető elmondta: a mai napig nem érkezett semmilyen értesítés a nyomozó hatóságoktól májusi feljelentése kapcsán, amelyet hivatali visszaélés gyanújával az OKF egyik alkalmazottja ellen nyújtott be, mert az illető a hivatalos munkaidejében, állami alkalmazottként egy magánvállalkozás számára is végzett munkát.
Emlékezetes: hasonló ügyben tett feljelentést a közelmúltban két személy ellen Szilágyi György, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője is Polt Péter legfőbb ügyésznél hivatali visszaélés és csalás bűncselekményének alapos gyanúja miatt. A politikus a legfőbb ügyésznek címzett iratban közölte, állampolgári jelzés nyomán jutott a tudomására, hogy a kötelező kéményseprőipari közfeladat keretében végzett kéményellenőrzés, vagyis az úgynevezett sormunka során kettő, az OKF kéményseprőipari szervezetének alkalmazásában lévő munkavállaló sértette meg a jogszabályokat.
http://mno.hu/
A visszaélés a következőképpen történt: miután a tudomásukra jutott, hogy az ellenőrzött címen gazdasági társaság van bejegyezve, egy magán kéményseprőcég, az akkor még engedéllyel sem rendelkező Országos Kémény Ellenőrző Kft. megbízásából elvégezték az ellenőrzést, és annak eredményéről kiállítottak egy tanúsítványt, valamint egy számlát. Ez azért gond, mert az OKF dolgozói csak a lakossági füstelvezetők ellenőrzésére jogosultak, és ezt ingyen kell végrehajtaniuk. Azokban az ingatlanokban azonban, ahol gazdasági társaság van bejegyezve, a kéményseprő vállalkozások vizsgálják a füstelvezetőket, amiért kéményenként akár 15–20 ezer forintot is elkérhetnek.
Vámos Csaba megerősítette: a korábbi feljelentések ellenére továbbra is országszerte előfordul, hogy az OKF dolgozói állami felszereléssel és autóval megjelennek egy-egy magánlakásban, ahol az ellenőrzés során kiderül, hogy vállalkozás működik. Majd később ugyanazok a szakemberek egy magáncég megbízottjaként térnek vissza, ugyancsak állami eszközökkel és autóval, hogy tízezrekért elvégezzék a kéményvizsgálatot. Pedig az OKF-alkalmazottak munkaidőben nem dolgozhatnak magáncégnek az állami szervezet eszközeivel és felszereléseivel. A törvényi előírás egyébként nem tesz különbséget abban a vonatkozásban, hogy a székhelyként bejegyzett ingatlanban a vállalkozó, illetve a vállalkozás végez-e tényleges gazdálkodási tevékenységet vagy sem. Ha például „csak” postai levelezési címként veszi igénybe a vállalkozás, illetve vállalkozó a székhelyként bejegyzett ingatlant, és tulajdonképpen lakásként használja, akkor is a díjfizetéses kéményseprőipari szolgáltatásra jogosult, és nem az ingyenesre.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.10.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
