75 évvel az események után megemlékezésre kerül sor egy életébe kerülő hőstettet végrehajtó brit katonáról. Albert Willingham közlegény 1944. szeptember 21-én a hollandiai Oosterbeekben egy pincében rejtőzött el két sebesült brit tiszttel és mintegy 20 holland civillel, amikor egy német kézigránát hullott a helyiségbe. Willingham a gránát elé ugrott, megmentve ezzel többek között egy holland anya és gyermeke életét – írja a Daily Mail.
Willingham korábban semmilyen elismerésben nem részesült tettéért, amelyről igen kevesen tudtak. A Hollandián át közvetlenül Németországba való behatolást célzó, végül sikertelen Market Garden hadművelet eseményei – mivel vereségként könyvelte el a szövetséges országok történetírása – ritkán kerülnek előtérbe.
A hadművelet keretében nagyszámú brit, amerikai és lengyel ejtőernyőst dobtak le a német vonalak mögé, hogy a Maas folyó, valamint a Rajna folyó két ága (a Waal és az Alsó-Rajna) feletti hidakat elfoglalják, majd a szárazföldön előrenyomuló csapatok általi felmentésüket követően megindulhasson a megerősített Siegfied-vonal északi irányból történő megkerülésével a Németország elleni invázió.
A szövetséges parancsnokság azt remélte, a merész művelettel 1944. karácsonya előtt véget érhet a háború Európában. A hadművelet azonban sikertelen volt: a szárazföldi csapatok a hollandiai Arnhemnél nem érték el a város folyami hídját védő ejtőernyősöket időben, így a német ellentámadás felőrölte a magukra maradt csapatokat.
Brit légifelvétel az arnhemi Alsó-Rajna-hídról 1944. szeptember 19-éről. Megfigyelhetők a híd északi oldalán a brit ejtőernyősök állásai, valamint több kilőtt német jármű. (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az Arnhemnél ledobott mintegy 10 000 emberből csupán 2400-an jutottak vissza élve a szövetséges vonalakhoz, kilenc napi harc után – maradékuk elesett vagy fogságba került. Az események leghíresebb feldolgozása „A híd túl messze van” című 1977-es film, Dirk Bogarde, Michael Caine, Sean Connery és más neves színészek főszereplésével.
Willingham a brit ejtőernyős ezred 4. dandárja 10. zászlóaljában vett részt a harcokban. A Hampshire megyei Draytonból származó 29 éves férfi már a második világháború előtt belépett a hadseregbe, és Egyiptomban részesült ejtőernyős kiképzésben. A háború kitörésekor Máltán szolgált, és harcolt Észak-Afrikában, Szicílián és Olaszországban is, mielőtt a Market Garden keretében a 4. ejtőernyős dandárt 1944. szeptember 18-án Hollandiában vetették be.
Albert Willingham közlegény (kép forrása: dailymail.co.uk)
Willingham és más katonák történetét Dilip Sarkar történész meséli el új, „Arnhem 1944: A túl messzi híd emberi tragédiája” című könyvében. Kutatása során Sarkar beszélt Willingham családjával, valamint Dr. Robert Voskuillel, aki az osterbeeki Ejtőernyős Múzeum levéltárosa, és személyesen is kötődik az eseményhez.
Robert ugyanis a Willingham által megmentett anya, Bertje Voskuil második fia, aki 1946-ban született. Bertje és idősebb fia, az akkor kilencéves Henri életét közvetlenül mentette meg a brit közlegény, azonban Sarkar szerint Robert elmondta: ő is Albert Willinghamnek köszönheti életét.
Robert Voskuil (kép forrása: dailymail.co.uk)
Sarkar szerint mivel vereségként tekintettek rá, számtalan bátor tett elismerés nélkül maradt az arnhemi művelet után. Az előző napon John Frost ezredes kis létszámú egysége elfoglalta a 4. dandár pozíciójától mintegy 12 kilométerre lévő arnhemi híd északi végét, és Willinghaméknek is őket kellett volna elérniük.
Útjukat azonban elállták a német csapatok, és csak az Arnhemtől öt kilométerre nyugatra lévő Oosterbeekig jutottak, ahol tűz alá kerültek. A helyzetet végül szuronyrohammal oldották meg, amely meglepte a németeket.
Az Annastraat 2. szám alatti ház napjainkban (kép forrása: dailymail.co.uk)
A következő napok során Oosterbeek védelmére rendezkedtek be, miközben súlyos veszteségeket szenvedtek. A harcok során történt, hogy Willingham és egy társa két súlyosan sebesült tisztet, Kenneth Smyth alezredest és Peter Warr őrnagyot az Annastraat 2-es szám alatt található ház pincéjébe vittek.
A pincében azonban már ott volt körülbelül 20 holland civil, akik oda húzódtak be a lövöldözés elől. Miután a britek levitték sebesültjeiket, Bertje Voskuil beszámolója szerint kinyílt a felszínre vezető ajtó, és német katonákat láttak.
Bertje Voskuil (kép forrása: dailymail.co.uk)
„Kinyílt az ajtó, és bejöttek a németek. Egy brit katona odaugrott elém és Peter Warr elé, háttal a németeknek. Aztán jött két borzasztó robbanás – kézigránátok. A brit katonát találat érte a hátán, és előre esett, rám: halott volt. Sokan megsebesültek a pincében, a gyertya is kialudt a robbanásoktól.”
„Tapogatóztam lent a kilencéves fiam után, éreztem a testét, nem mozdult, és sok volt a vér. Azt hittem meghalt, de még élt, szilánkokkal a hasában és arcában. Másnap reggel visszanyerte eszméletét, és teljesen felépült.”
Henri Voskuil (kép forrása: dailymail.co.uk)
Willingham közlegényt először harctéri körülmények között temették el az oosterbeeki Utrecht utcában, majd 1945. október 23-án átszállították maradványait az Arnhem Oosterbeek Haditemetőbe. 75 évvel hőstette után jövő hónapban megemlékezést tartanak tiszteletére, ezen családja is részt fog venni.
Willingham sírja napjainkban (kép forrása: dailymail.co.uk)
„Albert sohasem kapott semmiféle elismerést tettéért, így ez a könyv arra is szolgál, hogy története ne merüljön feledésbe” – mondta Sarkar. „Számtalan bátor tettre került sor Arnhemnél, amelyeket sosem ismertek el, mert vereség volt. Ez az utolsó lehetőségünk arra, hogy megemlékezzünk róluk, mielőtt történeteik feledésbe merülnek.”
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
