A miniszterelnök megerősítette a hazai álláspontot az országvezetők előtt. Az Európai Tanács elnöke pedig arról beszélt: mindenki számára elfogadható feltételrendszeren dolgoznak.
A magyar és a lengyel vétóról is egyeztettek az uniós állam- és kormányfők csütörtök esti videókonferenciáján, amely e sorok írásakor is tartott. A költségvetési patthelyzet ugyanakkor „csak” a találkozó kezdetén, kevesebb, mint fél órán át volt terítéken, miután a háttérben jelenleg is intenzív diplomáciai egyeztetések zajlanak.
A jogállamisági feltételrendszerről szóló rövid vitában Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Angela Merkel német kancellár, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök is beszéltek. A felszólalók között volt még Mateusz Morawieczki lengyel, valamint Janez Janša szlovén kormányfő.
EU-s források a csúcsértekezletet megelőzően biztosra vették, hogy egyetlen online találkozón nem sikerül áttörést elérni. Az állam-és kormányfők december elején szintén összeülnek – inkább valószínű, hogy ekkorra már eredményre vezethetnek a háttérben zajló diplomáciai folyamatok.
Charles Michel eredetileg is azzal a céllal hirdette meg a mostani EU-csúcsot, hogy az országvezetők eleget tegyenek korábbi ígéretüknek, miszerint a koronavírus-járvány második hulláma idején is folyamatos lesz az egyeztetés a tagállami védekezés tapasztalatairól.
Az Európai Bizottság elnöke a találkozót követő sajtónyilatkozatában megerősítette, hogy a német EU-elnökség irányításával dolgoznak azon, hogy mielőbb zöld jelzést kapjon az uniós keretköltségvetés és mentőalap. Ursula von der Leyen elmondása szerint számára egyenlő mértékben fontos a büdzsé megléte, illetve hogy annak végrehajtása során valamennyi tagállam megfeleljen a jogállamiság követelményének. – Leülünk tárgyalni és megpróbálunk megoldást találni a problémára, mert az európai emberek és vállalkozások számítanak ránk – húzta alá.
Charles Michel pedig arról beszélt, hogy a cél olyan kondicionalitás kialakítása, amely valamennyi tagállamnak megfelel. Mint fogalmazott, az országvezetők decemberi csúcstalálkozójukon visszatérnek az ügyhöz, addig pedig valamennyi tagállammal folyamatosan tárgyalni fog. Megerősítette azt a sajtóinformációt is, hogy összesen három EU-ország részéről jelezték levélben, hogy fenntartásaik vannak a pénzügyi csomaghoz csatolandó feltételrendszerrel kapcsolatban.
Magyarország és Lengyelország mellett Szlovéniáról van szó, bár az Európai Tanács elnöke csütörtök este egyelőre nem nevezett nevén egyetlen vétózó, illetve kritikus EU-országot sem, mondván: nem akarja hátráltatni az alkufolyamatot. Lapunk is írt róla, hogy a héten Janez Janša szlovén kormányfő levélben fordult az EU-vezetőihez, és kérte, hogy tartsák tiszteletben a júliusi megállapodást. Az éles kritika ellenére Szlovénia hivatalosan nem jelezte a pénzügyi csomag vétózásának szándékát.
Judi Tamara (Brüsszel)
Orbán Viktor miniszterelnök videokonferencián egyeztet a visegrádi partnerekkel (V4) az EU-csúcs előtt a Karmelita kolostorban 2020. november 19-én. A képernyőn Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Magyarország soha nem engedi, hogy ideológiai alapon zsarolják
Magyarország soha nem engedi, hogy ideológiai alapon zsarolják – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön a lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) esti híradójában sugárzott interjúban az uniós költségvetési csomag lengyel és magyar vétójáról.
A költségvetési csomag kapcsán tett javaslatok értékelésében Magyarország mindig konstruktív partner lesz – hangsúlyozta Varga Judit. „Egy viszont biztos, Magyarország soha nem engedi, hogy ideológiai alapon zsarolják, soha nem fogadja el azt az elvet, miszerint nem jogállam az, amelyik nem fogadja be a bevándorlókat” – tette hozzá a miniszter.
A következő időszakban csakis a jogi és politikai szempontból elfogadható megoldások kerülhetnek az asztalra – hangsúlyozta. A tárgyalások új kiindulópontjának Varga Judit szerint annak a szolidaritásnak kell lennie, amelyik a költségvetési csomagra vonatkozó kompromisszumot eredményező júliusi uniós csúcstalálkozóra volt jellemző.
Az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége által a költségvetési csomagot érintő lépéseknek semmi közük a joghoz, a jogi biztonsághoz, politikai és ideológiai nyomásgyakorlásról van szó – szögezte le a miniszter.
Úgy látta: amennyiben Lengyelország és Magyarország nem állnának ki álláspontjuk mellett, gyakorlatilag „aláírnák, hogy a jövőben bármelyik országot zsarolni lehet csak azért, mert nem egyezik bele az Európai Unió migrációs politikájába és ideológiájába”. Ez pedig – mint Varga mondta – ellentmond a jogállamiságnak és az európai értékeknek. „Látjuk, hogy ennek semmi köze a jogszerű cselekvéshez, politikai zsarolásról van szó” – jelentette ki.
Lengyelország és Magyarország a költségvetési témában szövetségesek, már a csomag tervezete megjelenésekor egyértelmű álláspontot fogalmaztak meg, „tisztességesen és lojálisan figyelmezették” uniós partnereiket, hogy soha nem fogadják el a feltételrendszert, amely ideológiai eszközök segítségével egyes országok álláspontjának megváltoztatását, zsarolását szolgálja – húzta alá az igazságügyi miniszter.
Hangsúlyozta: nem a két ország felelőssége, hogy a német soros elnökség és az Európai Parlament közötti megállapodás következtében módosítottak a júliusi uniós csúcstalálkozón elért költségvetési kompromisszumon. „A felelősség azokat terheli, akik felülírják a júliusi történelmi megegyezést”, amelyben a pénzt nem kötötték a jogállamiságot érintő ideológiai nyomásgyakorláshoz, és azokat, akik felbontották a költségvetési csomag elvét, kivonva a csomagból az egymással összefüggő elemek egyikét – érvelt Varga Judit.
A legnagyobb probléma az, hogy felülírják az uniós szerződéseket, mert a jogállamisággal a 7. cikkely foglalkozik, megsértéséről pedig csak egyhangúan dönthetnek a tagállamok – tette hozzá.
„A felelősség azokat terheli, akik felesleges ideológiai és politikai vitákat szítanak ebben a történelmi pillanatban, amikor egyes országok várva várják a segítséget” – fogalmazott az igazságügyi miniszter.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
