Róna Péter: háromfejű forradalom fenyeget

Róna Péter: háromfejű forradalom fenyeget

KAPOSVÁR | Soha annyian nem voltak kíváncsiak még előadóra a Somogyi Vállalkozói Szalon három éves fennállása alatt, mint a legutóbbi rendezvényen, melynek a Fino-Food Kft. Gasztrotéka Rendezvényháza adott otthont, s ahol a könnyen emészthetőnek éppen nem nevezhető előadást követően a szőlősgyöröki Koltai pincészet kiváló borait kínálták. Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem tanára maga is bevallotta előadása elején, nem lesz éppen lélekemelő, amit a magyar gazdaság jelen helyzetéről mond.

 

– Nem szokásom a dolgokat elkendőzni, az ország történelme során az egyik legnehezebb helyzetbe került – kezdte elemzését, majd előadása végén azt is megfogalmazta: a dolgok így nem mehetnek tovább, háromfejű forradalom fenyeget, nagyon komoly kihívások előtt állunk, gazdaságilag, pénzügyileg rendet kell tenni.

 Soha ennyien nem voltak még a Somogyi Vállalkozói Szalonon

– A magyar számok, gazdasági eredmények nagyon rosszak, a posztszocialista országok közül a mi helyzetünk a legrosszabb – kezdte gazdaságelemző előadását Róna Péter. – Nincs olyan gazdasági, társadalmi mutató, ahol nemzetközi összehasonlításban hazánk helyzete javult volna. A magyar gazdaság extrém mértékben duális, egyre inkább függ a multiktól a teljesítőképessége, miközben az állami szféra egyre problémásabb, a honi ipar teljesítménye pedig elégtelen ahhoz, hogy ellásson méltányosan egy társadalmat.

 Merre tovább magyar gazdaság?

A miértre a válasz csak rendszerben értelmezhető Róna Péter szerint, a politika hibáinak felsorolásától viszont határozottan távol maradt a professzor, mert mint mondta: mélyebb dolgokról van szó, köztük a háromfejű forradalomról és következményeiről. – A rendszerváltást követően a világgazdaság óriási átalakuláson ment át, az első robbanás az informatikai forradalom – sorolta a  professzor. – Ez radikálisan átalakította a termelési, kereskedelmi viszonyokat, valamint a munkaadók és munkavállalók közötti kapcsolat jellegét is. Erre az Uber megjelenésekor jött rá a világ: az egész eddigi rendszer összeomlott egy applikáció következtében, az egész gazdasági szerkezet irányíthatósága fellazult. A gazdasági szereplők mozgástere klasszikus értelemben megnőtt, nagyjából mindenki azt csinál, amit akar, ugyanakkor az állam biztonsági háló megtartóképessége csökkent, adóbehajtási képessége komolyan csorbult. A második hasonlóan bombaszerű tényező a robotok világának elérkezése, az elkövetkezendő tíz évben a magyar autóiparban foglalkoztatottak 60 százaléka veszti el a munkáját a robottechnológia terjedése miatt.

 Róna Péter és a Somogyi Hírlap főszerkesztő-kiadóvezetője, Ficsór János

– A harmadik forradalmi jellegű bomba a géntechnológia, ami radikálisan megváltoztatja az élelmiszeripart, az egészségügyet és a gyógyszeripart – tette hozzá Róna Péter. – A baj az, hogy ezekben a folyamatokban a magyar nemzetgazdaság nem vesz részt. Ráadásul ezek a jelenségek együtt járnak egy olyan szellemiséggel, ami számunkra nagyon nehezen elsajátítható. Ugyanis amíg a 17 századtól az európai társadalmak legszélesebb rétegeinek nyílt lehetőségük arra, hogy részt vegyenek a társadalmat irányító értékek kialakításában, addig a Magyarországot elnyomó külföldi hatalmaknak nem volt érdeke, hogy társadalmunk a saját értékrendszerét kialakítsa. S ahol ez a folyamat nem indult be, ott az értékeket a hatalom határozza meg. A térség ebben a dilemmában őrlődik, nem képes megszabadulni a hatalom által megfogalmazott értékrend érvényesítése alól. Ám ez az irányítás óriási bukásra van ítélve, mert a hatalommal formált értékrendnek nincs gazdasági alapja. Ugyanakkor a hatalom intézményes berendezkedése rendkívül gyenge, s az intézményes rendszert felülírja a kapcsolatrendszer. S ettől kezdve az emberi kapcsolatok őszintesége kérdésessé válik. Többről van tehát szó, mint közgazdaságtani csízióról. Ugyanis a honi gazdaság kizárólag akkor indul be, amikor a társadalomban rejlő komoly alkotóképesség nem kényszerül elvándorolni, hanem lehetőséget kap, hogy alkotóképességét beteljesítse.

Merre tovább magyar gazdaság?

Merre tovább magyar gazdaság? Erről tartott előadást Róna Péter. Kaposvár és Somogy gazdasági életének ismert szereplőitő sokféle vélekedést hallottunk erről: akadt, aki szerint országos viszonylatban is súlytalan a helyi gazdaság, volt, aki szerint a megye ipara sajnos nem tart ott, ahol adottságai alapján tarthatna, ám akadt olyan szakember is, aki optimista, szerinte a magyar gazdaság fellendülőben van.

 

– Megítélésem szerint országos viszonylatban is „súlytalan”, nem számottevő horderejű a helyi-, és regionális gazdaság, néhány kivételtől eltekintve nincs tartósan magas árbevételi-, és nyereségtermelő vállalkozás. Így véli Szalai Gyula, a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. ügyvezető igazgatója. A cég az idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját, jelenleg 350 munkavállalót foglalkoztat, árbevétele 4,3 és 4,5 milliárd forint között mozgott az utóbbi három évben. Termékeinek 43-48 százalékát exportálja, döntően Nyugat-Európába. 
– A régió elhelyezkedéséből, az infrastruktúra jelentős elmaradásából fakadó hátrányt az elmúlt évek gazdasági beruházásai messze nem tudták átlendíteni a tartós növekedés szakaszába – mondta el a helyi gazdaság jelenlegi helyzetét firtató kérdésünkre Szalai Gyula. – Ma Magyarországon azok a vállalkozások, amelyek minden munkavállalót bejelentenek, minden jövedelmet legálisan fizetnek, a kifizetett bérek után 62 százalék adót és járulékot fizetnek. S ekkor még nem beszéltünk a cégek iparűzési adó, valamint társasági adó fizetési kötelezettségeiről. Ehhez a tényhez azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az európai-, és világpiacon versengő helyi cégek sokszor kerülnek szembe távol-keleti versenytársakkal, ahol – mint közismert – még a magyarországi bérek töredékéért állítanak elő termékeket. A helyi gazdaság eredményességének fellendítéséhez véleményem szerint szükség lenne az infrastruktúra azonnali és gyors fejlesztésére, a már működő vállalkozások részére felajánlandó IPADÓ, telek-, és építményadó csökkentésére, az ipari tanuló képzést (duális képzést) bonyolító cégek anyagi támogatására eszköz-, és gépberuházások vonatkozásában, hatékonyabb támogatásra a vállalkozások piaci bővítésének elősegítésében.

Hogy az előbb említett piacnyitást mi segíti illetve hátráltatja a KVGY esetében, arról az ügyvezető igazgató így nyilatkozott: természetesen, mint a hazai versenyszféra résztvevőjének és termelő vállalatának elengedhetetlen lenne a piacnyitás, elsősorban a fizetőképes európai piacra. – Erőfeszítéseinket hátráltatja, hogy a nagyvállalatok csak erősen korlátozottan vehetnek igénybe EU-s fejlesztési-beruházási támogatásokat – emelte ki Szalai Gyula. – A KVGY, mint nagyvállalat gyakorlatilag nem juthat támogatáshoz, csak abban az esetben, ha létszámot vesz fel, és azt további öt évig megtartja. Ez a kritérium viszont teljesen ellentmond annak az alaptézisnek, hogy a technológiai folyamatok-, valamint a gyártóeszközök korszerűsítésének (CNC gépek alkalmazása) következménye a dolgozói létszám csökkenése lenne. Támogatások hiányában a KVGY Kft. jellemzően csak saját forrásból, esetenként kedvező kamatozású bankhitelből képes fejlesztéseit finanszírozni.

Szalai Gyula szerint szinte mindenki előtt ismert probléma a szakképzett munkaerő képzése, anyagi megbecsülése és megtartása. – A munkaerő megtartása nagyon nehéz kérdés – mondta. – A régióban sok a bérmunkaszerelés, az alacsony szakképzettséget igénylő munkaerő szükséglet, ugyanakkor a hagyományosan fémipari szakmák képzési hiányosságai szinte kuriózummá tették a marósok, esztergályosok, lakatosok, hegesztők, szerszámkészítők foglalkoztatását. Emellett csak lasszóval lehet találni, vagy így sem, gépészmérnököket, villamosmérnököket. Véleményem szerint elengedhetetlen lenne a bérek jelentősebb mértékű, 10-15 százalékos emelése, ennek kitermelésére azonban ilyen mértékű adó-, és járulékmegfizetés mellett csak varázslók képesek.

A szakképzett munkaerő hiánya óriási probléma Gerber András, a Videoton Elektroplast Kft. vezérigazgatója szerint is, ám Ő optimista mind a város, mind pedig a gazdaság jövőjét tekintve, szerinte az összirány már jó. – A magyar gazdaság fellendülőben van, ezt a saját példánkon is érzékeljük – mondta. – Az idei évben javult az eredményességünk, bár tudom, hogy más területeken akadnak problémák. Ám mi úgy érzékeljük, hogy jól megy a gazdaság. Ennek a következménye, hogy öt százalékos bérfejlesztést tudtunk végrehajtani a cégnél. Kaposváron is látszik a fejlődés, igaz nagyobb arányú előrelépés akkor várható, amikor megvalósulnak azok a beruházások, amelyeket miniszterelnök úr látogatásakor felsorolt. Pozitívum ugyanakkor, hogy a város már az iparterületekre is figyelmet fordít. Persze van még teendő, főként az infrastruktúra-fejlesztés tekintetében, de most talán már ezt a problémát is optimistábban látjuk. Fontos volna a 67-es út, s az internet-ellátottság is rossz az iparterületeken, de talán arra is van már remény, hogy ez is javul a jövőben. Ami viszont nagy probléma helyi és országos szinten is, az a munkaerőhelyzet: már betanított munkára sincs elegendő munkavállaló, de közép- és felsőfokú végzettségű szakember alig-alig akad, aki még itt maradt, azokat igyekszünk egymástól megszerezni.

Sem a somogyi mezőgazdaság, sem a többi iparág a megyében nincs azon a szinten, ahol az adottságai alapján lehetne. Ezt már Prukner Gábor kaposmérői polgármester mondta, aki 130 hektáron gazdálkodik, de számos egyéb cég vezetője is. S szerinte ennek legfőbb oka nem az infrastruktúra vagy a hitelképesség, esetleg a pénzügyi lehetőségek hiánya, sokkal inkább az, hogy nem célirányos a szellemi tőke befektetés a somogyi gazdaságban. – Nem arról van szó, hogy az itt élők nem elég okosak, sokkal inkább az a baj, hogy nem feltétlenül látják pontosan, milyen természeti adottságokkal rendelkezik a térség, ezért nem is használják ki jól azokat – mondtaPrukner Gábor. – Az egyik legkritikusabb pontnak azt látom, hogy nem alakult ki a megfelelő vállalkozói kultúra, szellemi potenciál sem a városban, sem a megyében, de a Balaton környékén sem. Nem volt jellemző a térségre a megfelelő érdekérvényesítő képesség, ha voltak is befolyásos politikusaink, abból a megye nem sokat profitált. Amióta bekerültünk az unióba, azt halljuk, hogy fel kell zárkóztatni a hátrányos helyzetű térségeket. Ehhez képest az előző ciklusok forráskihelyezései a mi szempontunkból nem voltak túl sikeresek, nem ide kerültek a jelentős pénzek. Szóval sem a pályázatokon, sem a politikusokon keresztül nem került ide olyan mértékű plusz forrás, amivel felzárkózhattunk volna. 

Prukner Gábor szerint a somogyi emberek rendkívül zárkózottak, ezért az innovatív gondolkodás sem igazán jellemző rájuk. – Nem igazán pályáznak, ám az már országos jelenség – tett hozzá –, hogy a bürokrácia rátelepszik a gazdaságra. Vallom, hogy a vállalkozások sikerességét nem a pénzügyi lehetőségek vagy a hitelképesség határozza meg, hanem az innovatív gondolkodás, mert ha van egy jó ötlet, annak a megvalósításához mindig lehet forrást találni.

forrás: 2016. április 8.,  Márkus Kata, http://www.sonline.hu/Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Aktuális, Belföld, Gazdaság Tagged: genetika, háromfejű forradalom, internet és gazdaság, munkahelyek eltünése, robotika


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »