Nagyszabású katonai parádéval ünnepelték Bukarestben Erdély és a Román Királyság “nagy egyesülését”. Közben az Erdélyi Magyar Néppárt a száz éve tett gyulafehérvári ígéretek teljesítését követelte nyilatkozatban, a magyar fővárosban pedig az óbudai közintézményekben a szolidaritás jeléül székely zászlókat helyeztek ki. Délután korrupció ellenes tüntetéseket hirdettek Bukarestben a kormány székháza elé, az ünnepségek sorozata pedig immáron Gyulafehérvárott folytatódik Klaus Iohannis román államfő jelenlétében – szintén légiparádéval.
A bukaresti légiparádén a román kormányzat a szövetséges NATO-országok Romániában állomásoztatott haditechnikáját is felvonultatta a „nagy egyesülés” századik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Az MTI tudósítása szerint a díszszemlén a román hadsereg, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és az állami testőrszolgálat (SPP) mintegy négyezer fegyverese, valamint Albánia, Bulgária, Kanada, Csehország, Horvátország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, az Egyesült Királyság, Moldova, Szlovákia, az Egyesült Államok, Törökország és Ukrajna hadseregének mintegy 500 katonája vett részt.
A szárazföldi erők különböző páncélos járművei után megmutatták a parádé közönségének, hogyan néznek ki azok a Patriot típusú rakétaelhárító ütegek, amelyekre az egy évtizedre kiterjedő, csaknem tízmilliárd eurós román haderőfejlesztési program közel egy harmadát költik.
A bukaresti katonai parádét nemcsak a hideg idő, hanem a bukaresti belpolitika krónikus megosztottsága – a jobboldali államfő és a szociálliberális kormánykoalíció vezetői között feszülő ellentét – is fagyossá tette. A díszemelvényen ugyan Klaus Iohannis államfő, a parlamenti házelnökök – Calin Popescu Tariceanu szenátusi és Liviu Dragnea képviselőházi elnök – mellett állt, de a tévéközvetítések tanúsága szerint nem sok szót váltottak egymással.
A díszszemlét néhány pillanatra egy kisebb csoport hangoskodása zavarta meg, amely pfujozással, tiltakozó feliratokkal fogadta a csendőrség alakulatait. Megmozdulásukkal a román emigráció augusztusi kormányellenes tüntetésén végrehajtott erőszakos tömegoszlatás ellen tiltakoztak.
Gyulafehérvár
Délutánra a korrupcióellenes jelszavakat hangoztató, a kormánykoalíció igazságügyi reformját bíráló civil szervezetek újabb tüntetést hirdettek Bukarestben a kormány székháza elé, miközben a centenáriumi ünnepségek súlypontja Gyulafehérvárra helyeződik át, ahol felavatják a nagy egyesülés emlékművét, és újabb nagyszabású katonai parádét rendeznek Klaus Iohannis államfő jelenlétében.
Közben átadták a gyulafhérvári emlékművet, amelyre már 25 évvel ezelőtt megnyerte a pályázatot Mihai Buculei szobrászművész – írja a Maszol.ro. Az emlékművet a gyulafehérvári 1918-as nagygyűlés helyszínén állították fel, és Dániel pátriárka szentelte meg több ezer ember jelenlétében. Az alkotás 22 méter magas, körülbelül 1.350 tonnát nyom, és négy, kupolaszerűen egymásba hajló keresztet formáz. A mű több kritikát és megjegyzést kapott a közösségi oldalakon, sokan ugyanis azt állítják, hogy a Facebook logójához hasonlít.
Ezzel kapcsolatban George Ivaşcu korábbi kulturális miniszter három héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy az emlékmű terve még 1993-ban készült el, és négy keresztet ábrázol, amelyek kupola formában hajolnak össze. Tréfásan azt is hozzátette, hogy talán Mark Zuckerbergnek kellene fizetnie a szerzői jogokért.
Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.
1918. december 22-én a kolozsvári magyar népgyűlés ugyan megkérdőjelezte az akkor még csak hárommilliós erdélyi románság jogát ahhoz, hogy az országrész hétmillió lakosa nevében döntsenek 26 magyarországi vármegye sorsáról, és kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni. Az Antant hatalmak azonban már Romániának ígérték Erdélyt, amelyet a román hadsereg tartott ellenőrzés alatt. Az elcsatolás, vagy „nagy egyesülés” tehát megtörtént – a demokratikus és wilsoni elvek teljes felrúgásával.
1918 őszén Budapesten, az őszirózsás forradalmat követően Károlyi Mihály gróf szocialista politikus alakított kormányt, aki feloszlatta a magyar honvédséget. Látva Magyarország politikai és katonai gyengeségét, Románia 1918 novemberében szakította ki Erdélyt a történelmi Magyarország testéből. A gyulafehérvári nemzetgyűlésen a románok már 1918-ban számos jogot ígértek az erdélyi magyaroknak, ebből a mai napig szinte semmi sem teljesült.
Körkép.sk, MTI, Maszol.ro
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
