Hűtőszekrényként szolgálhatta a rómaiakat az az üreg, amelyet a svájci Kaiseraugstnál fedeztek fel a kutatók: feltételezésük alátámasztására tesztelik is a jégvermet. A bázeli szakértők hóval és jéggel töltik meg az aknát és a meleg évszakokban zöldséget is tárolnak majd benne.
A középkorban és a kora újkorban feltehetőleg jégvermek védték meg a táplálékot a megromlástól. Arra, hogy a rómaiak is ehhez a technikához nyúltak, különböző antik írásos forrásokból lehet következtetni. „Ezekben megtalálhatóak olyan történetek is, mint például hogy Nero császár nyáron fürdővizét az albán hegyek jegével hűtötte” – mondta el Peter-Andrew Schwarz, a Bázeli Egyetem archeológusa.
A hús, az osztriga és a sajt, valamint az ókorban igen kedvelt jéghideg bor tárolására a melegebb időszakokban szükség volt valamilyen hűvös helyre. Erre nyújthatott megoldást a száraz falú, négy méter mély verem, amelyet a téli hónapokban hóval és jéggel töltöttek meg és szalmával fedtek be.
Annak ellenőrzésére, hogy a hó és a jég valóban megmaradt-e a nyár folyamán, Schwarz és csapata a Bázel közelében lévő Kaiseraugsthoz tartozó Augusta Raurica római romváros egyik aknáját próbálja ki. Az első, tavaly végzett kísérlet nem sikerült. „Az időjárás túl enyhe volt, egy adagban hordtuk be az összes havat, így az nem tudott összetömörödni, ami tartósabbá tette volna” – fejtette ki a kutató.
Ezúttal több alkalommal, bizonyos idő elteltével rétegeznék a havat a veremben. Schwarz kiemelte: a klímaváltozás miatt manapság Augusta Raurica környékén lényegesen kevesebb hó hullik, mint az 1. században vagy a 2. század elején, amikor a verem a hó- és jégtartalékok tárolását szolgálta. Az azóta eltelt időben más változás is történt: a Rajna már nem szállít jeget. Amióta az 1920-as években megépültek az első nagy erőművek, már nem sodor a víz nagy jégtáblákat Kaiseraugst mellett. A régészek szerint a rómaiak ezeket is a jégverembe rakták. Ennek pótlására a kutatók tömbjeget használnak.
Az év során a tudósok folyamatosan mérik a verem hőmérsékletét és a levegő nedvességtartalmát az üreg talajánál, a felső részein és a vermen kívül. Zöldségekkel gyakorlati tesztet is terveznek. Hogy valóban használták-e hűtőként a vermet, a kísérlet nem tudja bizonyítani. „De meg akarjuk mutatni, hogy elméletileg lehetséges” – fogalmazott Schwarz.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
