A bécsi régészek olyan tömegsírt fedeztek fel, amely egy római kori csata harcosait rejtheti. Feltételezések szerint Domitianus császár hadjárataihoz kapcsolható a lelet, ami Bécs korai történetéről is szolgál információkkal.
Tavaly októberben építőmunkások egy bécsi futballpálya felújításán dolgoztak, amikor rendkívüli leletre bukkantak: egy halom csontvázat találtak tömegsírban. A lelet a Római Birodalom 1. századi időszakára datálható, valószínűleg germán törzsek közötti csata áldozatai lehettek, ahol az egyik oldalt Róma katonailag támogatta – írja a washingtontimes.com.
A régészeti elemzés után, a bécsi múzeum szakértői most első alkalommal mutatták be a sírt – amely „kataklizmikus eseményhez” kapcsolódik és az első ismert csata bizonyítéka a régióban.
A bécsi Simmering negyedében található helyszínen 129 ember maradványait azonosították. Az ásatás során több elmozdult csontot is találtak, és úgy vélik, hogy az áldozatok száma meghaladja a 150-et – egy olyan felfedezés, amelyet soha nem láttak még Közép-Európában.
A Római Birodalomban a katonákat jellemzően a 3. századig elhamvasztották. A gödör, arra utal, hogy sietős vagy rendezetlen volt a holttestek elhelyezése. Minden megvizsgált csontvázon sérülés jelei láthatók, különösen a fej, a törzs és a medence területén.
„Különféle, csatából származó sebeket találtunk, ami kizárja a kivégzést. Ez valóban egy csatatér” – mondta Kristina Adler-Wölfl, a bécsi városi régészeti osztály vezetője. „Vannak sebesülések kardoktól, dárdáktól, tompa tárgyaktól.”
A sérültek mind fiatal férfiak voltak, legtöbben 20 és 30 év közöttiek.
A szénizotópos kormeghatározás segített datálni a csontokat, amely Kr. u. 80 és 130 közé esik. Ezt a sírban talált ismert történelmi tárgyakkal – például páncéllal, arccsontvédőkkel és a jellegzetes római katonai cipőkhöz (caligae) használt szegecsekkel – is ellenőrizték.
A legmeghatározóbb nyom egy rozsdás tőr volt, amelyet kifejezetten az 1. század közepén és a 2. század elején használtak.
A kutatás nem áll meg: az egyik áldozatot római harcosként azonosították. A régészek remélik, hogy a DNS- és a stroncium-izotóp elemzés segíthet jobban azonosítani a harcosokat és azt, hogy melyik oldalon harcoltak.
„A legvalószínűbb elmélet jelenleg az, hogy a lelet kapcsolatban áll Domitianus császár dunai hadjárataival, 86 és 96 között volt” – mondta Adler-Wölfl.
A városi régészek elmondták, hogy a felfedezés arra is utal, hogy már ebben az időszakban megkezdődött az osztrák főváros, Bécs megalapítása.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
