Rimaszombat kampányt indít a gyermekkoldulás ellen Hegedűs Norbert2025. 11. 18., k – 10:32
Rimaszombat önkormányzata szakmai partnerekkel együttműködve megelőző kampányt indított a gyermekkoldulás visszaszorítására.
A kezdeményezés a városban egyre gyakoribb jelenségre – üzletek és gyorséttermek előtt, illetve frekventált köztereken kolduló gyerekek megjelenésére – reagál. A projekt a gyermekek elleni erőszak megelőzésével foglalkozó városi koordinátor vezetésével valósult meg, a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal országos programjának keretében.
A városban rendszeresen feltűnnek marginalizált közösségekből érkező gyerekek, akik nem véletlenül kerülnek az utcára: többször egy működő „utcai bevételi rendszer” részei, ami súlyosan érinti egészségüket, tanulmányaikat és méltóságukat. A város eddigi intézkedései – terepmunkások, családsegítés, karitatív utalványok – ellenére a probléma továbbra is jelen van.
A kampány arra figyelmeztet, hogy az utcán adott pénz nem segít, sőt fenntartja a gyerekek kizsákmányolását. A begyűjtött pénz többnyire nem a gyerekeknél marad, hanem azoknál a felnőtteknél – gyakran a szülőknél –, akik a koldulásra kényszerítik őket.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület keddi (november 4.) ülésén jóváhagyta a Csodaszarvas-szobor felállításáról szóló határozatot. A testület immár harmadik alkalommal tárgyalta a kérdést, amely ezúttal is élénk vitát váltott ki.
Módosult tervek, új helyszín
A szoborállítás ügye tavasszal került először napirendre, amikor még az volt a terv, hogy a Csodaszarvas-szobor a Fő téren kap helyet. Ezzel párhuzamosan Matej Hrebenda szobrát a róla elnevezett könyvtár elé tervezték felállítani. A javaslatot Cziprusz Zoltán és Ivan Hazucha képviselők terjesztették elő, mondván, „egy szobor a magyaroknak, egy a szlovákoknak” – a testület akkor hosszú vita után el is fogadta a kezdeményezést.
Novemberre azonban a koncepció megváltozott. Juhász Péter megyei képviselő, Besztercebánya megye alelnöke ismertette, hogy kerekasztalt hívtak össze a városban, amelyre meghívták a magyar kulturális szervezetek képviselőit is. A megbeszélésen végül úgy döntöttek, hogy a szobrot nem a Fő téren, hanem más, méltó helyen állítják fel.
Mint Juhász elmondta, sokaknak nem tetszett, hogy a Fő téren új szobrokat helyezzenek el, ezért a szervezetek a status quo megőrzése mellett döntöttek. A választás végül a Jánosík és Kishonti utcák kereszteződésére, a posta mellé esett.
„Hiszem, hogy ennek a szobornak az elhelyezése szimbóluma lehet a két, illetve az utóbbi időben három nemzetiség és etnikai kisebbség együttélésének”
– fogalmazott Juhász Péter.
Ivan Hazucha (Smer) képviselő kijelentette, hogy nincs kifogása az új helyszín ellen, ám tartózkodni fog a szavazás során, mivel – mint mondta – a magyar képviselők nem garantálták számára, hogy adott esetben támogatnák egy „szlovák” szobor felállítását is a Kishonti utcán.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület október 7-én tartott ülésén elfogadta az idei év második költségvetés-módosítását. A változtatások után a legtöbb forrás az oktatásra, a projekt-előkészítésere és a városfejlesztési beruházásokra irányul. A Gömöri Hírlap megszüntetésére irányuló javaslatot viszont végül nem támogatták a képviselők.
Beruházások a városban
A módosított költségvetés több olyan konkrét projektet tartalmaz, amelyek közvetlenül is érezhető változásokat hoznak majd a város életében. A legjelentősebb fejlesztés a Nyugat lakótelep utcáinak felújítása, amelyre a város 726 ezer eurós támogatást nyert. Megújul a ravatalozó épülete is, amelyre 30 ezer eurót különítettek el.
A város emellett 5 ezer eurót biztosít a fedett uszoda projekttervének előkészítésére, a Tompa Mihály Alapiskola pedig 50 ezer eurós támogatásban részesül a felújításhoz. Az oktatási intézmények összességében több mint 1,1 millió euróval kapnak többet beruházásokra és működési kiadásokra.
A város új bevételi forrást lát a Rimaszombati Kártya (Karta Soboťana) programban is, amelyből mintegy 2000 kártya kibocsátásával 6 ezer eurós bevételre számítanak. A hajléktalanszállón a munkaügyi minisztérium támogatásából cserélik ki az elektromos hálózatot. A parkolóautomaták karbantartására 3 ezer euróval többet szánnak.
A város teljes költségvetése 3,85 millió euróval nő, döntően uniós és állami támogatások, illetve különféle átvett források révén, amelyek főként az iskolák és városi fejlesztések finanszírozását szolgálják. A beruházásokra szánt kiadások így már meghaladják a 6,1 millió eurót.
Rimaszombat emellett 610 ezer eurós hitel felvételét is tervezi, és 616 ezer eurót merít a városi tartalékalapból.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Botrányba fulladt a városi képviselő-testület szeptember 30-i ülése, amelyet majd három hónapos szünet után hívtak össze. A képviselők a programot sem tudták jóváhagyni, mert heves vita alakult ki a testületi ülésekről készült felvételek és azok közzététele körül.
Az ülésen több fontos napirendi pont is szerepelt, köztük a városi költségvetés módosítása, de ezek tárgyalására már nem került sor. Az ülés határozatképtelenné vált, miután több képviselő elhagyta a termet.
Kérdések a felvételek körül
A testületi ülés elején Halász Attila képviselő kért magyarázatot Jozef Šimko polgármestertől, kik azok a magánszemélyek, akik az utóbbi időben rendszeresen kamerával rögzítik az üléseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben az előző ülések teljes felvételei nem kerültek nyilvánosságra, csak rövid, összevágott részleteket közöltek az interneten, amelyeket Jozef Šimko polgármester saját közösségi oldalán használt fel.
Halász jelezte, nem kifogásolja, ha valaki rögzíti az üléseket, hiszen azok nyilvánosak, de a teljes anyagot is elérhetővé kell tenni, mert a szelektíven vágott felvételek alkalmasak lehetnek a képviselők lejáratására. Egyértelmű ígéretet kért a polgármestertől, hogy a jövőben a teljes felvételek nyilvánosságra kerülnek.
Jelezte, hogy amennyiben erre nem kapnak garanciát, frakciójával együtt távoznak.
A vitához hozzászólt Roman Vaľo képviselő is, aki kétségbe vonta a felvételeket készítő személyek motivációit és tolmácsolta a lakosság igényét, hogy a város hozza nyilvánosságra a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit.
Kapcsolódó cikkünk
Közbeszerzési visszaéléssel gyanúsítják Jozef Šimkót, Rimaszombat polgármesterét a kurinci üdülő csúszdaparkjának megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban. A nyomozás még folyamatban van – tájékoztatta a TASR-t Ivan Vozár, a Besztercebányai Kerületi Ügyészség szóvivője.
A polgármester ellen a losonci rendőrség indított büntetőeljárást még februárban. „A nyomozó a csúszdapark megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban indított büntetőeljárást Jozef Šimko polgármester ellen, a gyanú szerint 60 001 eurós jogosulatlan előnyhöz juttatta a közbeszerzés győztesét” – közölte Vozár.
Jozef Šimko áprilisban panaszt tett az eljárás megindítása miatt, de az ügyészség elutasította azt. „A nyomozás folyamatban van, ezért részletesebb információkkal nem szolgálhatunk” – tette hozzá az ügyészség.
A polgármester azt nyilatkozta a TASR-nek, hogy semmiféle visszaélés nem történt a csúszdapark hét évvel ezelőtti építésénél. „Az elmúlt 15 évben, amióta polgármester vagyok, már 18 büntetőfeljelentést tettek ellenem. Mindegyik megalapozatlannak bizonyult. A mostanit is az ellenfeleim politikai játszmájának tartom, és mindenkit biztosíthatok, hogy nem követtem el törvénysértést, még csak szabálysértést sem” – szögezte le.
Šimko tagad
Jozef Šimko polgármester tagadta, hogy ő rendelte volna meg a felvételeket, és hangsúlyozta: bárki készíthet felvételt a testületi ülésekről, hiszen azon nyilvánosak.
Szót kapott a felvételeket készítő Marián Dorkin is, aki még az ülés előtt éles szóváltásba keveredett az egyik újságíróval. Tagadta, hogy pénzt kapna a felvételekért, és kijelentette: a videóit úgy fogja megvágni, ahogyan ő akarja.
Mivel a polgármester továbbra sem garantálta, hogy a teljes, vágatlan felvételek elérhetővé válnak, Halász Attila vezetésével az Alternatíva frakció képviselői elhagyták az üléstermet. Csatlakozott hozzájuk Roman Vaľo és több más képviselő is. Az ülés így határozatképtelenné vált, a polgármester berekesztette azt.
Egy nappal később az Alternatíva frakciója közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták: tiszteletben tartják minden állampolgár jogát, hogy részt vegyen a nyilvános üléseken és felvételt készítsen. Ugyanakkor kétségbe vonják Marián Dorkin motivációit, és elítélték, hogy az ülés kezdete előtt szóban megtámadott és megfenyegetett egy újságírót.
„Sajnáljuk, hogy ilyen lépésre kényszerültünk, de nem engedhetjük meg, hogy bárki hasonló módszerekkel éljen a polgárok által megválasztott képviselőkkel szemben, majd manipulált videók útján megfélemlítse őket, ahogy ez a júniusi ülés után egyik kollégánkkal szemben történt”
– áll a közleményben.
Hasonló szellemű nyilatkozatot adott ki a Roman Vaľo vezette Spolu sme Sobota (Együtt vagyunk Rimaszombat) frakció is, amely szintén a teljes felvételek nyilvánosságra hozatalát követeli.
Képviselői reakciók
A városi pénzügyi osztály vezetője, Miroslav Bielak szerint a módosítás után a költségvetés gyakorlatilag kiegyensúlyozott marad. Roman Vaľo képviselő üdvözölte a változtatásokat, amelyek szerinte a város aktuális igényeire reagálnak, és támogatják a külső forrásból társfinanszírozott projektek előkészítését. Külön kiemelte, hogy bekerült a költségvetésbe a Kurinec – Zöld-víz rekreációs központ fejlesztésének tervezése.
Jozef Šimko polgármester hangsúlyozta, hogy a nyári idényben Kurinec 1,6 millió eurós bruttó bevételt hozott a városnak, amelyből 800 ezer euró volt a tiszta nyereség. „Ebből 230 ezer eurót a hitel törlesztésére fordítunk, és bízom benne, hogy további 300 ezret is sikerül majd szereznem a mosdók és szociális helyiségek felújítására, amit annyira kifogásoltak.” – mondta.
Vita az átláthatóságról
A polgármester az ülésen visszatért a nyár eleji vitához is, amikor nem írta alá az első költségvetés-módosítást. Ezt azzal indokolta, hogy a képviselők akkor anélkül döntöttek a Gömöri Hírlap megszüntetéséről, hogy megvitatták volna annak következményeit, például a lapnál dolgozó újságírók végkielégítését.
Šimko gúnyos megjegyzést tett azokra a képviselőkre, akik az előző ülésen tiltakozásképpen elhagyták a termet, mivel a város nem volt hajlandó közzétenni a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit. Halász Attila képviselő azonban leszögezte, hogy ez nem „menekülés” volt, hanem a nyilvánosság korrekt tájékoztatásáért szervezett demonstráció.
„Ez a lépés az objektív tájékoztatás melletti kiállás volt” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy reméli, a regionális média a jövőben kiegyensúlyozottabban fog működni.
(rimava)
A Matica tiltakozik
Az ülésen Jozef Šimko polgármester ismertette a helyi Matica Slovenská levelét, amely tiltakozott a Csodaszarvas-szobor felállítása ellen. „A Csodaszarvas-szobor nem csak egy művészeti motívum, hanem a magyar mitológia szimbóluma, ami az ősi magyarok Kárpát-medencébe történő érkezésével kapcsolódik össze” – áll a levélben.
„Ebből az okból egy ilyen szimbólum felállítását Rimaszombatban történelmileg érzéketlen és kulturálisan helytelen lépésnek tartjuk”
– írták.
A levél tartalmát több képviselő is bírálta. Halász Attila és Cziprusz Zoltán meglepetésüknek adtak hangot, amiért a Matica most kifogást emelt, hiszen tavasszal még nem tiltakozott a szobor ellen. Sőt, Cziprusz szerint azzal, hogy a Csodaszarvas nem a Fő téren kerül felállításra, a Matica is könnyebben építheti fel a Hrebenda-szobrot.
Auxt Ferenc képviselő szintén értetlenségét fejezte ki, amiért egyesek a Csodaszarvas-mondát történelmi eseményként értelmezik. Mint mondta, szerinte inkább meséről van szó, „aminek semmi köze a történelemhez”, ezért nem tart attól, hogy a szobor megosztaná a város lakosságát.
A képviselők végül 14 igen szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadták a határozatot a Csodaszarvas-szobor új helyszínen történő felállításáról. Ellenszavazat nem volt.
A város tájékoztató plakátokat helyez ki az üzletek bejáratához, elérhetővé teszi a krízishelyzetben segítő intézmények kontaktjait, továbbá felvilágosító programokat indít iskolákban és közösségeken belül. A szülők számára jogi és gyermekvédelmi témájú képzéseket tartanak.
A gyermekvédelmi koordinátor szerint amikor valaki pénzt ad egy kolduló gyermeknek, „akaratlanul is azt a rendszert támogatja, amely őt az utcára küldi”.
A város felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyermek koldulásra kényszerítése sérti a Gyermekjogi Egyezményt és ütközik a szlovák jogszabályokkal. Amennyiben a szülők nem biztosítják a gyermek alapvető jogait, a hatóságoknak – az önkormányzatnak, a munkaügyi hivatalnak, az iskoláknak, a rendőrségnek és az ügyészségnek – kötelessége beavatkozni.
A kampány a „Közösen az erőszakmentes gyermekkorért” című országos projekt részeként valósul meg, amely a gyermekvédelemben részt vevő intézmények együttműködésének javítására fókuszál.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
