Riasztó adatok: valóban hanyatlik az emberi értelem? Balaskó Réka2025. 04. 29., k – 10:20
A közösségi oldalak gyökeresen átalakította az információfogyasztás és a véleményalkotás módját, ezzel együtt a társadalom gondolkodását is, természetesen, nem a jó irányba.
Az utóbbi évtizedekben a világ fejlődésének üteme annyira felgyorsult, hogy az emberek széttartó, párhuzamos valóságokban kezdtek élni, ebben pedig a közösségi hálózatok játsszák a főszerepet.
A társadalmi normák, amelyek korábban a közösségi együttélés alapját képezték, meginogtak egy hangos kisebbség nyomására. Az online vitákban az extrém vélemények váltak meghatározóvá: például az X-platformon a hozzászólások 97 százaléka mindössze a felhasználók 10 százalékától származik.
A zajos kisebbség uralma
A közösségi oldalak algoritmusai a szélsőségeket erősítik. A gyűlöletkeltő hírek terjedési esélye 67 százalékkal magasabb, mint a semleges vagy pozitív tartalmaké, mert a platformok a megosztások számától teszik függővé a bevételüket. A felhasználók 1 százaléka generálja az online konfliktusok 74 százalékát – és ez a radikális kisebbség a társadalmi normák torzulását is előidézi.
A politikai megosztottság, amely ma az Egyesült Államokban vagy akár Szlovákiában is tapasztalható, következménye a közösségi oldalak által táplált radikalizációnak. A mérsékelt többség hangja egyre halkabb, a társadalom egyre inkább két ellentétes táborra szakad.
A hírfogyasztás átalakulása
Az elmúlt évtizedben drámaian csökkent a hírfogyasztók száma: az Egyesült Államokban 70 százalékról 50 százalékra esett vissza azok aránya, akik rendszeresen olvasnak híreket. A közösségi oldalak felületein az információk rövid címek, képek és videók formájában jelennek meg, így az emberek sokszor néhány szó alapján alakítanak ki véleményt.
A hagyományos média által nyújtott mélység és ellenőrzött információk helyett a közösségi tartalmak felületessége és érzelmi túlfűtöttsége uralkodik. Ez pedig melegágya a populizmus terjedésének.
Kapcsolódó cikkünk
Szlovákiában súlyos problémát jelent a bizalom hiánya – derül ki a DEKK Intézet „Trendy (ne)dôvery 2025” című tanulmányából. Az országos reprezentatív felmérés szerint csupán a lakosság 21,3 százaléka gondolja úgy, hogy az emberekben általánosságban meg lehet bízni.
Az idősek és fiatalok is bizalmatlanok
A legnagyobb bizalmatlanság a legfiatalabb és a legidősebb generációkra jellemző. Az 55–64 év közötti korosztály mindössze 16 százaléka gondolja úgy, hogy másokban meg lehet bízni. Ugyanakkor több mint 81 százalékuk vallja azt, hogy „nagyon ébernek kell lenniük”. Pavol Kosnáč, a DEKK Intézet igazgatója szerint ez a nemzedék még a totalitárius rendszerben nőtt fel, amikor „vigyázni kellett a nyelvünkre”.
Kosnáč rámutatott arra is, hogy
Nyugat-Európában, ahol nem élték meg a totalitarizmust, az idősebbek jobban bíznak más emberekben, mint a fiatalabbak.
Szerinte a bizalom megingását az is okozhatta, hogy a kommunizmus bukása után sokan reménykedtek a demokráciában, és azt várták, hogy az életszínvonal hamarosan eléri az osztrák szintet – ám ezek a várakozások nem teljesültek.
A kutatás szerint a bizalom szintjét némileg javítja az ezredfordulós generáció (1981–1996 között születettek). Ez a csoport olyan lehetőségekhez jutott, amelyeket szüleik nem élvezhettek. Kosnáč szerint ők „a legidealistább generáció közé tartoznak”, akik kevésbé anyagiasak, inkább élményekre költik a pénzt. Felnőtté válásukat a technológiai fejlődés kísérte, amely korábban optimizmusra adott okot – ez azonban mára már kevésbé igaz.
A fiatal felnőttek eredményei
Az interperszonális bizalom a fiatalabb korosztályok esetében is ijesztően alacsony. A 18–24 évesek mindössze 22 százaléka véli úgy, hogy a legtöbb ember megbízható, míg több mint 75 százalékuk az ellenkezőjét gondolja. A 25–34 évesek körében a bizalom aránya 26 százalék, míg 72 százalékuk bizalmatlan. A 35–44 éveseknél hasonló arányokat mértek. Ezen adatok alapján elmondható, hogy az alacsony bizalmi szint szinte minden fiatal felnőtt korcsoportban megjelenik.
Kapcsolódó cikkünk
Akár hozzájuk is érdemes járni, mert magas fokú szakmai tudással rendelkeznek.
A Forbes magazin közzétette a 2025-ös év legjobb orvosainak névsorát, melynek összeállítása során 150 szakorvos véleményét kérték ki. A lista 38 szakterület 75 orvosának nevét tartalmazza.
„150 orvossal dolgoztunk együtt a végleges 75-ös lista elkészítésén, amely 38 szakterületet foglal magában. Kizárólag olyan kollégákat jelöltek, akik megfelelnek a magas szakmai, de egyben etikai kritériumoknak is, Szlovákiában tevékenykednek, és aktívan praktizálnak”
– számolt be cikkében a Forbes.
A magazin egyúttal kiemelte, nincs egy általános érvényű, objektív kulcsuk, amely alapján meghatározzák, ki számít a legjobbnak – a kiválasztást főként kollégáik és pácienseik véleményei alapján végezték, illetve az is fontos szempont volt, hogy az adott orvosok rendelkeznek-e külföldi szakmai elismeréssel.
A teljes lista erre a linkre kattintva érhető el.
A diákok válaszai súlyos jövőbeli problémát jeleznek
A DEKK Intézet külön tanulmányt is készített a diákok körében. A nem reprezentatív kutatásban 2 887 szakközépiskolás és gimnazista vett részt. Az eredmények még az országos átlagnál is sötétebb képet festenek: a megkérdezett diákok 83 százaléka szerint „nagyon ébernek kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy kiben bízunk”, és csupán 17 százalékuk gondolja úgy, hogy a legtöbb ember megbízható.
A kutatók figyelmeztetnek, hogy ha egy reprezentatív felmérés is alátámasztaná ezt az eredményt, az azt jelentené, hogy egy új, extrém módon bizalmatlan generáció nő fel. Ez a társadalmi együttműködésre és a közösségi élet minőségére is negatívan hatna.
A bizalomhiány társadalmi következményei
A DEKK Intézet szerint a bizalom hiánya nemcsak az egyéni kapcsolatokra, hanem az egész társadalom működésére is kihat. A kutatás rámutatott, hogy a bizalomhiány növeli a rendszerellenes magatartásformák számát, csökkenti a válságokkal szembeni ellenálló képességet, fokozza a társadalmi polarizációt, rontja a gazdasági teljesítményt és gyengíti az általános biztonságot.
Pavol Kosnáč kiemelte:
Érdekünkben áll, hogy a fiatalokkal kapcsolatban ne csak az agyelszívással és a negatív demográfiai fejlődéssel foglalkozzunk, hanem az esetlegesen alacsony általános interperszonális bizalommal is.
A fiatalok elégedetlensége és az elvándorlási hajlandóság mögött ez az alapvető bizalomhiány is állhat.
Hanyatló gondolatok
Ezek után nem csoda, hogy a közösségi oldalak térhódítása egybeesik a gondolkodási és problémamegoldó képességek romlásával is. A 15 éves diákok PISA-tesztjeinek eredményei évek óta csökkennek, de a probléma nem korlátozódik a fiatalokra: a felnőttek körében is egyre gyakoribb, hogy nem tudják ellenőrizni vagy értékelni egy állítás helyességét.
Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint:
Az amerikaiak 30 százaléka olyan szinten olvas, amit egy 10 éves gyermektől várnánk.
A felnőttek közül is egyre többen küzdenek alapvető olvasási és matematikai problémákkal, ami hosszú távon súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járhat.
A Google-effektus
A modern technológia egyik legmegdöbbentőbb mellékhatása a digitális amnézia. Egy felmérés szerint a szülők több mint 70 százaléka nem tudja fejből saját gyermeke telefonszámát. A jelenség a Google-effektusnak köszönhető: mivel minden információ azonnal elérhető az interneten, az emberek egyre kevésbé érzik szükségét annak, hogy emlékezzenek.
Dr. Maria Wimber, a Birminghami Egyetem pszichológusa szerint:
…az internet megváltoztatta az információk kezelésének módját: az emberek kevésbé koncentrálnak az eseményekre, mert úgy érzik, hogy a technológia majd megőrzi helyettük az emlékeket.
Okosodunk vagy butulunk?
Bár egyes szakértők, mint Genevieve Bell antropológus, optimistábban látják a helyzetet – szerinte a technológia segít okosabban élni, gyorsabban válaszolni –, a társadalom egésze számára a tendencia egyértelmű: az aktív tudáskeresést felváltotta a passzív görgetés, a kritikus gondolkodást pedig az érzelmi reakciók dominanciája.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
