Rendőrökkel ellenőriztetnék a kályhákat

Rendőrökkel ellenőriztetnék a kályhákat

A Levegő Munkacsoport javaslata szerint a rendőrség közreműködésével lehetne hatásosan fellépni az illegális hulladékégetés ellen. Vidéken ugyanis – de még a nagyvárosok peremkerületeiben is – bevett szokás, hogy a lakosság háztartási hulladékkal, PET-palackokkal, festett ajtó- vagy ablakkerettel, esetleg pozdorja bútorokkal is fűt. A szálló por mennyiségének háromnegyedéért a rossz minőségű szilárd tüzelő a felelős, így a hulladékkal való fűtés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy jelenleg Magyarországon több településen is veszélyes a levegő minősége.

A kályhán belüli tiltott hulladékégetésért – tehát például háztartási szeméttel, bútorokkal való fűtésért – 75 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő bírság szabható ki, ha pedig valaki a kertben végzi ugyanezt a tevékenységet, akkor 25 és 100 ezer forint közötti büntetésre számíthat. Lenkei Péter természetvédelmi mérnök, a Levegő Munkacsoport munkatársa szerint a jogszabályok megfelelők, de a bizonyítás nagyon nehézkes.

Ezért arra lenne szükség, hogy a hatóságok a rendőrséggel együttműködve ellenőrizzék az otthoni kályhákat, milyen „tüzelő” égett bennük. A rendőrség közreműködése azért szükséges, mert a járási hivatalok munkatársai nem biztos, hogy azonnal be tudnak jutni a lakásokba, egy rendőrt azonban „nehezebb lerázni”. Álláspontja szerint az otthoni ellenőrzéseknek visszatartó hatása lenne, ha ugyanis egy faluban elterjed, hogy valakit megbüntettek hulladékégetésért, mások is felhagyhatnak ezzel. Ezáltal jelentősen javulhatna a levegő minősége.

A Levegő Munkacsoport levelet is írt a Miniszterelnökségnek, amelyben azt kérték, hogy készítsenek részletes útmutatót a hatóságoknak az egységes jogalkalmazásra, és szervezzék meg az érintett ügyintézők továbbképzését. Választ V. Németh Zsolttól, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárától kaptak, aki elismerte, hogy növelni kell a hatósági fellépés hatékonyságát, de egyelőre csak azt ígérte, hogy felmérik az eddigi ellenőrzési gyakorlatot.

– Ez nem csak szociális kérdés, nagyon sokan tudatlanságból dobnak tűzre háztartási hulladékot – mondta Lenkei Péter. A szegényebb megyékben ugyan gyakran előfordul, hogy valóban nincs más tüzelő, de sok helyen hiányos a lakosság ismerete ennek veszélyeiről – tette hozzá. Szerinte nagyon sokat segítene, ha a kormány a jelenlegi évi hárommilliárd forint helyett tízmilliárd forintot költene a szociális tűzifakeretre, így csökkenthető lenne az illegális hulladékégetés, valamint kevesebb lenne a fagyhalál is. Jelentős előrelépést jelentene, ha az állam épületszigetelési programokat indítana, ezek segítségével ugyanis csökkenthető a szükséges tüzelő mennyisége, ráadásul ilyen programokkal munkahelyeket is lehetne teremteni. A hazai légszennyezettség súlyosságát mutatja, hogy az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) adatai szerint hat településen – Budapesten, Százhalombattán, Tökölön, Szegeden, Miskolcon és Sajószentpéteren – már veszélyes, tizenkét településen – Mosonmagyaróvár, Győr, Tatabánya, Székesfehérvár, Esztergom, Vác, Eger, Szolnok, Debrecen, Kazincbarcika, Hernádszurdok és Oszlár – pedig egészségtelen a levegő minősége.

Tarlós István, Budapest főpolgármestere, valamint Kriza Ákos miskolci városvezető a légszennyezettség szintje miatt tegnap elrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát. A lakosokat arra kérték, hogy inkább tömegközlekedéssel utazzanak, és lehetőség szerint mérsékeljék a szilárd és olajtüzelésű berendezések használatát.

A környezetvédelmi hatásokon kívül egyébként más eredménye is lenne a szennyező szilárd tüzelés, azon belül a rossz minőségű szenek visszaszorításának, a rossz levegő ugyanis szív- és érrendszeri betegséghez, illetve tüdőrákhoz vezethet.

Az ÁNTSZ a szmog miatt ajánlásokat is megfogalmazott a lakosságnak. Eszerint ha a levegőben lévő szálló por koncentrációja köbméterenként 100 mikrogramm fölé emelkedik, akkor érdemes otthon, zárt térben maradni, szellőztetni pedig csak rövid ideig, hajnalban és késő éjszaka tanácsos.

A várandós kismamák számára különösen fontos, hogy a szmogos időszakban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, mert a szennyezett levegő miatt kis súlyú lehet az újszülött, és károsodhat a magzati tüdőszövet fejlődése is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megszületendő gyerek nagyobb eséllyel lesz később asztmás, vagy szenvedhet valamilyen más légúti problémától.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 03.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »