A Csehországot kormányzó szociáldemokrata párt – amely nem kommunista utódpárt – várhatóan a szakadékba hullik az októberi parlamenti választásokon, hogy átadja helyét Andrej Babis dúsgazdag üzletembernek, aki valódi párttámogatás és program nélkül ülhet be a hatalomba.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök június 14-én átadta a szociáldemokrata párt (CSSD) vezetését Milan Chovanex belügyminiszternek és Lubomir Zaoralek külügyminiszer személyében megnevezték a párt miniszterelnök-jelöltjét, aki egyben átveszi a választási kampány irányítását is.
Ezek a változások Sobotka legutóbbi manőverei, amelyekkel el akarja kerülni a közvélemény-kutatások szerint a CSSD-re váró hatalmas bukást az októberi parlamenti választásokon – derül ki a bne IndelliNews régiós hírportál háttérelemzéséből. A cseh szociáldemokraták veresége azonban több lehet kormányváltásnál az ország történetében.
Nagy múlt
A CSSD népszerűségi indexe a párt legszebb napjaiban, a kilencvenes években meghaladta a 30 százalékot, ám 2013-ban már csupán 20 százalékon álltak, ami a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint 10 százalékra olvadt. Mivel nincs a pártnak olyan karizmatikus politikusa, aki megmenthetné, a szakértők nem várnak fordulatot októberig.
A Cseh Köztársaság a rendszerváltás után a stabilitás és a visszafogottság bástyája volt Kelet-Közép-Európában, ám a szavazók hullámzó hangulatváltozásai és az utolsó erős, hagyományos párt összeomlása nyomán, úgy tűnik, csatlakozik szomszédaihoz. Beszállhat a populista hatalom kiépítésébe, illetve a Brüsszel ellen folytatott háborúba. Demokráciája és európai elkötelezettsége bizonytalanná válik.
Összeomlás
A teljes pártrendszer összeomlásával nézünk szembe – jelentette ki Jiri Dienstbier, korábbi szociáldemokrata miniszter. A CSSD keresztúthoz érkezett: a következő választásokon el fog dőlni, hogy maradhat-e nagy párt vagy összezsugorodik.
Az ellenféltől Andrej Babis milliárdostól és ANO nevű pártjától, illetve szövetségesétől, Milos Zeman államfőtől nem várhatnak kegyelmet. Utóbbi korábban a CSSD vezetője volt, jelenleg Sobotka fő ellenfele, aki mindent elkövet, hogy aláássa a miniszterelnök hatalmát és tekintélyét.
Dicső múlt
A cseh szociáldemokraták meghatározó szerepet játszottak az elmúlt 20 évben, egy kivételével megnyerték az utolsó öt választást és a két évtized majdnem felében az ország élén álltak. Utolsó nagy ellenfelük, a jobboldali Polgári Demokraták (ODS) 2013-ban egy sor korrupciós és kémbotrány, illetve a megszorítások iránti mániákus elkötelezettségük miatt összeroppantak.
A CSSD domináns szerepéhez hozzájárulhatott, hogy – szemben számos régiós országgal – nem államszocialista utódpártról van szó, hanem egy a 19. századig visszanyúló cseh szociáldemokrata hagyományokra építő politikai erőről. Ezek a tradíciók erősen hatottak a két világháború között és még a szocialista időkben sem tűntek el teljesen.
Kínos jelen
Ugyanakkor a párt szavazóbázisa egy Patyomkin-falu. Az ezredforduló előtt olyan erős vezetőknek köszönhette népszerűségét, mint Zeman vagy Jiri Paroubek, akik populista szövegükkel, és erre épülő agresszív kampányaikkal sikerrel célozták meg rendszerváltás veszteseit.
Ezért aztán, amikor a párt olyan progresszív miniszterelnököket adott az országnak, mint Vladimir Spidla (2001 és 2004 között), azok csak kínlódtak a nyugat-európai szociáldemokrata értékek és a pártjukra szavazók nacionalista ösztöneinek összeházasításával.
A pártot a kopott falvakban és a városok rozsdaövezeteiben élő, szegényebb, idős, alacsonyan képzett szavazók támogatták, akik semmit sem nyertek a szocialista rendszer bukásával. Éles ellentétben van ez a nyugati szociáldemokrata pártok fiatal, képzett támogatói bázisával.
Bizonytalanság
Ezekre a partvonalra szorított szavazókra nem lehet biztosan számítani. Átvándorolhatnak a régió legerősebb kommunista pártja mögé éppúgy, mint a legkülönbözőbb szélsőjobboldali mozgalmak támogatói közé.
Nélkülük a CSSD-nek annyi. Ők és a párt idős, zsugorodó tagsága, illetve helyi hatalmasságai nosztalgiával emlékeznek a szép időkre Zeman 1993 és 2001 közti elnöksége alatt. Ez utat nyit ahhoz, hogy az elnök sikeresen ássa alá a jelenlegi pártvezetés befolyását.
Sobotka az utóbbi időben igyekezett elmozdulni balos és populista irányba. Bírálta a multikat, banki különadóról beszélt és béremeléseket ígért. A bevándorlás ügyében szembe fordult a közös uniós állásponttal. Ezek azonban semmilyen eredményt nem hoztak, mert a kormányfő nem tudja kellő karizmával megjeleníteni politikáját.
Andrej Babis azzal nyomul, ami Donald Trumpot az USA elnökévé emelte (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)
Nyomul az ellenfél
Eközben Babis, akinek ANO pártjával 2010 óta koalícióban kormányoznak, learatta a közös sikereket. Neki mint pénzügyminiszternek tulajdonítják az emberek a gazdasági fellendülést és a rekordalacsony munkanélküliséget.
Az ANO, amelyet Babis médiabirodalma fényez, 20 százalékponttal áll a CSSD előtt, miközben valójában nincs se pártszervezete, se ideológiája vagy programja. Mindezt a vezér népies populizmusa helyettesíti.
Ismert recept
Babis éppen azzal nyomul, ami Donald Trumpot az USA elnökévé emelte. Elitellenes politikusnak tálalja magát, miközben az ország második leggazdagabb embere, a Forbes 2017-es listáján az 564. helyen 3,4 milliárd dolláros vagyonnal szerepel. A kommunista nomenklatúrában nőtt fel, 1989-ben agrokémiai üzletbe kezdett, amelyet kezdetben titokzatos külföldi partnerek finanszíroztak. Ennek segítségével gazdagodott meg.
Ugyanazt ígéri mint Trump: úgy fogja vezetni az országot, mint a cégét, amelyet lám, milyen sikerre vitt. Emellett elég gazdag ahhoz, hogy ne legyen szüksége mások – támogatók, korrumpálók – pénzére.
Eközben a szavazók egyelőre fásultan legyintenek arra a nyilvánvaló tényre, hogy pénzügyminiszteri tevékenysége összeegyeztethetetlen üzletember voltával, hogy állítólag adóelkerülő és kétes módon jutott uniós támogatásokhoz.
Végjáték
A CSSD élére került Sobotka-Zaoralek-Chovenec triumvirátus vélhetően csak arra jó, hogy a miniszterelnök osztozzon a borítékolható bukás felelősségén. A 60 éves liberális Zaoralek kormányfőjelöltként kamatoztathatja egyetemi professzori tudását és jó vitakészségét, ám hajlamos körmondatokban érvelni, amelyek nem jutnak el a szavazók tudatáig.
Így aztán nem áll erős ellenfél Babis útjában. Ha hatalomra kerül autoritáriánus hajlamai tesztelni fogják a fiatal cseh demokrácia ellenálló-képességét. Kérdés, hogy a súlyok és ellensúlyok rendszere, amely Magyarországon és Lengyelországban nem sokáig állta a populista kormányok nyomását, hogyan vizsgázik majd a cseheknél.
Nem tudjuk, mit fog csinálni akkor, amikor kormányfővé válik – mondja Jiri Pehe politikai kommentátor. Az azonban biztos, hogy ez az ember egy cseppet sem demokrata.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
