A legfrissebb, szeptemberi béradatok azt mutatják, hogy a keresetek növekedése továbbra is igen dinamikus Magyarországon. Egy év alatt 13,6 százalékkal nőttek a fizetések, de még az inflációt figyelembe vevő reálbér-emelkedés is két számjegyű, 10,8 százalék volt. Ha ez a folyamat tovább tart – ennek az esélye igen nagy, még ha az ütem csökkenése várható, akkor is –, egyre jobban nő majd a szakadék a gyorsan emelkedő keresetek és a szinte egy helyben topogó nyugdíjak között.
A nyugdíjak emelkedését tekintve a lemaradásunk nemcsak a magyarországi fizetésekhez, hanem a régiós átlaghoz képest is nagy. A Policy Agenda friss számításai azt mutatják, a 2008 és 2016 közötti időszakban Romániában 66, Lengyelországban 47 százalékkal nőtt az átlagos nyugdíj összege, míg nálunk 42 százalékkal. Ha viszont reálértéken nézzük az emelkedést, vagyis azt vizsgáljuk, mennyivel nőtt a nyugellátásban részesülők vásárlóereje, akkor kiderül, hogy a 40 százalékos növekedést produkáló románok, a 32 százalékot elérő lengyelek és a 23 százalékos bővülést realizáló szlovákok mögött már csak a negyedik helyen állunk a szerénynek mondható, húszszázalékos reálnyugdíj-emelkedéssel.
http://mno.hu/
A kormányzati ígéret szerint átlagosan 24 ezer forint pluszt kaptak a nyugdíjasok a novemberi nyugdíjrendezéskor. S bár a kiegészítő nyugdíjemelés, a nyugdíjprémium és az egyszeri tízezer forintos Erzsébet-utalvány csábítóan hangzik, sokan mégis csalódtak, mert kevesebbet kaptak, mint a korábban elhangzott ígéret – akik pedig idén mentek nyugállományba, egyetlen fillér extra kifizetést sem. Jelenleg ugyanis kizárólag az alig mérhető inflációhoz igazítják az emeléseket, esetleg a gazdasági fejlődéshez kötött minimális extrával megfejelve. Ennek mértékét egy 2009-es törvény írja elő, és a szabályok alapján a 3,5 százalékos GDP-növekedés fölött prémium jár az időskorúaknak. A korábban alkalmazott, svájci indexálásnak nevezett számítás esetén viszont a mai viszonyok között jelentősen magasabb lenne a nyugdíjemelés. Ebben a rendszerben a növekedés mértéke felerészben az inflációhoz kötött, felerészben pedig a reálbér emeléséhez. Jól mutatja a két számítás közötti különbséget, hogy jövőre a kormány háromszázalékos inflációval számolva háromszázalékos nyugdíjemelést ígér. Ezzel szemben a svájci indexálás esetén az idei tízszázalékos reálbér-növekedés felének, illetve a várható infláció felének együttes összegével, azaz 6,5 százalékkal kellene emelni a nyugdíjakat. A jelek szerint azonban nem sok jóra számíthatnak a jelenlegi kormány legnagyobb szavazóbázisának tartott nyugdíjasok. Hiába teljesít ugyanis jobban az ország, jele sincs annak, hogy a kormány vissza szándékozna térni a svájci indexáláshoz, valamint a nyugdíjak dinamikusabb emeléséhez.
A kabinet igyekszik a bérek és a nyugdíjak növekedése közötti ordító különbséget azzal bagatellizálni, hogy az elmúlt időszakban nemcsak hogy megőrizték a nyugellátás értékét, de még növelni is tudták. A Policy Agenda kutatása részben igazolta ezt az álláspontot, de azért nem olyan fényesek az idősek kilátásai, mint ahogy első pillantásra tűnik. A 2008-as válság kezdete óta eltelt nyolc évben valóban 33 százalékkal emelkedett a nyugdíjak összege. Az átlagos nyugdíj azért emelkedhetett a fent említett 42 százalékkal, mert az elmúlt időszakban nyugállományba kerültek kezdő ellátása általában magasabb, mint a korábbiaké.
Ugyanezen időszakban a keresetek szintén harmadukkal emelkedtek. 2014-ig a nyugdíjasok jártak jobban, hiszen gyorsabb volt az ellátás növekedése, mint a béremelkedés üteme, utána viszont fordult a kocka: az utóbbi két évben a bérek kiugró mértékben növekedtek. Ennek oka részben a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, illetve a járulékcsökkentés volt. Utóbbi összegét a munkáltatók jellemzően továbbadták a munkavállalóknak. A másik kényszerítő erő a tömeges kivándorlás miatt kialakult munkaerőhiány volt. Így könnyen megjósolható, hogy a jövőben mind nagyobb lehet az eltérés, hiszen a nyugdíjemelést meghatározó infláció várhatóan korlátos marad, a bérnövekedés viszont továbbra is dinamikus maradhat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.23.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
