Reggeli gyors – migránsok, romák és repülőgép-szerencsétlenség Török Máté2025. 01. 30., cs – 23:36
Több mint száz rendőr társaságában kutatott bevándorlók után a belügyminiszter, létrejön egy tárcaközi munkacsoport, hogy megoldást találjanak a hátrányos helyzetű gyerekek problémájára, és nincs túlélője az elmúlt évek legsúlyosabb légi balesetének.
Kapcsolódó cikkünk
A belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) állítása szerint hivatali ideje alatt 99,9 százalékkal csökkentette az illegális határátlépések számát, ennek ellenére csütörtökön „megelőzés” céljából újabb biztonsági akciót szervezett. A határ közelében a délutáni tájékoztatásig azonban egyetlen migránsot sem láttak. A tárcavezető ennek ellenére sem volt hajlandó elárulni, mennyibe kerül a szlovákiai adófizetőknek az állítása szerint rendkívül fontos bevetés.
A belügyi tárca vezetője, Matúš Šutaj Eštok újabb migrációellenes akciót szervezett, amely helyszíne ezúttal is a szlovák-magyar határ volt. A miniszter konkrétumok helyett légből kapott adatokat emlegetett, a korábbi kormányok hibáit sorolta, valamint a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor által gyakran használt frázisokat idézte.
Migránsoknak nyoma sincs
A szlovákiai lakosok ezekben a napokban, de az utóbbi hónapokban sem láthattak olyasmit, hogy illegális migránsok gyülekeztek volna az állomások körül, esetleg a kertjükből próbáltak volna eltulajdonítani valamit
– szögezte le Matúš Šutaj Eštok.
A belügyminiszter állítása szerint az elmúlt 365 napban 99,9 százalékkal csökkent az illegális határátlépések száma. Felvetését azzal igazolta, hogy Igor Matovič, Eduard Heger és Ódor Lajos kormányzása idején az illegális határátlépők száma 44 ezer körül mozgott, tavaly azonban mindössze 44 személyt kapcsoltak le. Šutaj Eštok csak azt felejtette el közölni, mire alapozta ezt a felvetést.
A belügyi tárca vezetője hangsúlyozta, jelenleg senkinek nincs oka az aggodalomra, az általa felügyelt akció célja mindössze a megelőzés volt.
Ezzel az akcióval egyértelműen demonstráljuk, hogy Szlovákia még mindig barátságtalan ország az embercsempészek számára, és készek vagyunk védeni Schengent, de a saját határainkat is
– jelentette ki Matúš Šutaj Eštok, aki arra is kitért, azt követően, hogy a Schengen Romániával és Bulgáriával bővült, az embercsempészek előtt új kapuk és útvonalak nyílhatnak meg. Šutaj Eštok azonban ezen hírek kapcsán sem egyértelműsítette, honnan származnak az általa közvetített információk.
Nem téma a migráció, de…
A belügyminiszter állítása szerint szó sincs arról, hogy a migráció témaköre manapság ne lenne napirenden, ugyanakkor maga is beismerte, nem azért érkeztek a határra, hogy „úgy vadásszanak a migránsokra, ahogy a lepkékre”.
Az akcióba, amely reggel 9-től egészen 19 óráig tart, 126 rendőr kapcsolódott be, akik kutyákkal, lovakkal, drónokkal és megfigyelő járművekkel vonultak ki a szlovák-magyar határra. Eközben egyébként a határon átkelő vonatokat, hajókat, de a zöldhatárt is ellenőrzik.
Meg fogjuk akadályozni, hogy a probléma túlnőjön a kormányon
– ígérte Šutaj Eštok, aki azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy az illegális migráció elleni harc a továbbiakban is ténykedésének egyik zászlóshajója lesz.
Kapcsolódó cikkünk Kakaslomnic |
A kormány több minisztere is egyetért abban, hogy a roma gyerekek felzárkóztatása egy régóta húzódó, megoldatlan problémának számít az országban, ezért létrehoztak egy tárcaközi munkacsoportot, hogy megoldja a szegregációban élő, nehéz sorsú kisgyermekek helyzetét. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter úgy gondolja, a legnagyobb probléma, hogy a roma szülők egy része be sem íratja a gyermekét az óvodába, emiatt pedig már a kezdetektől olyan lemaradással indulnak, amit később nem tudnak behozni. A tárcavezető ezért fontolgatja, hogy három évtől kötelezővé tenné az óvodalátogatást. Emellett több miniszter is előállt egyéb javaslatokkal.
Csütörtök délelőtt a kormány több tagja is ellátogatott az Eperjes megyében található Kakaslomnic (Veľká Lomnica) településre, ahol a lakosság jelentős részét romák alkotják, és a községben található egy nagyobb, szegregációban élő roma közösség is.
A találkozót Jozef Mikloško gyermekjogi biztos kezdeményezte, azzal a céllal, hogy a miniszterek a saját szemükkel is meggyőződjenek a helyi kisebbség helyzetéről, illetve megoldást találjanak a roma gyerekek szegregációjára, amely Szlovákiában oly régóta húzódik. A delegáció részét képezte többek között Erik Tomáš munkaügyi miniszter, Tomáš Drucker oktatási miniszter, Kamil Šaško egészségügyi miniszter, Richard Raši régiófejlesztésért felelős kormányfőhelyettes (mindegyikük Hlas), valamint Tomáš Taraba környezetvédelmi tárcavezető (SNS-jelölt).
„Megoldást akarunk kínálni azoknak a marginalizált roma közösségekben élő gyermekeknek, akiknek az életkörülményei nem felelnek meg a gyermekjogi előírásoknak”
– fogalmazott Mikloško.
Támogatások és meleg étel
Erik Tomáš elmondta, egy tárcaközi munkacsoportot hoznak létre, amelyben minden érintett szektor képviselteti magát, az említett minisztériumok mellett például az önkormányzatok, az egyházak, a civil szervezetek, valamint a roma közösség képviselői is. Hozzátette, munkaügyi miniszterként a legtöbb, amit tehet, hogy munkahelyeket teremt a roma szülőknek, hogy tisztességes megélhetést tudjanak biztosítani gyermekeiknek.
„Ezen a helyen szeretném kiemelni, hogy ez igenis lehetséges. Megoldható a hosszú távú, alacsony iskolázottsággal rendelkező munkanélküliek alkalmazása. Szép példa erre a korábban Whirlpool, most már Beko névre hallgató üzem, amelyet tegnap meglátogattam, és elmondták, hogy az ezer alkalmazottjuk csaknem harmada roma állampolgár”
– magyarázta a tárcavezető.
Ugyanakkor a minisztérium rövid távon is hozzá tud járulni a gyermekek helyzetének megoldásához. Tomáš célravezetőnek tartaná, ha az első osztályba jelentkező gyermekek után fizetendő családi pótlékot, melynek összege 170 euró, nem feltétlenül a szülők, hanem inkább az iskola kapná meg, ezzel biztosítva, hogy a támogatást valóban az iskolakezdéshez szükséges tanszerekre költik.
Kapcsolódó cikkünk
Idén is egyszeri emelt összegű, 170 eurós családi pótlékot kapnak a kiselsősök szülei. A pénzt októberben fizetik ki – közölte Erik Tomáš (Hlas) munka-, szociális és családügyi miniszter.
„Örülök, hogy még mindig hatályos ez a javaslat, amit 2019-ben parlamenti képviselőként fogadtattam el, bár az előző kormány alatt a megszüntetés fenyegette” – mondta Tomáš.
A családi pótlék havi 60 euró, októberben plusz 110 eurót utalnak. Csak az a szülő jogosult rá, akinek a gyereke először kezdi az első osztályt.
A miniszter továbbá problémásnak látja, hogy a létező állami támogatások ellenére sok iskola nem képes bebiztosítani a meleg ételt a gyermekek számára. Úgy gondolja, ha minden intézmény gondoskodna a meleg ebédről, az erősen ösztönözné a szülőket, hogy a gyermekük valóban bejárjon az iskolába. Éppen ezért olyan munkahelyek megteremtését tűzik ki célul, amelyek külső beszállítóként képesek lesznek meleg ételt tenni a gyermekek elé az iskolai étkezdékben.
Végül pedig Tomáš kibővítené az úgynevezett eltartott gyermek után járó támogatás igénylési lehetőségeit. Ennek összege jelenleg 24,2 euró, és csak azok a háztartások juthatnak hozzá, akiknek a gyermeke iskolaköteles korban van. A miniszter döntése értelmében viszont már az óvodába, a középiskolába, sőt, az egyetemre járó gyermek után is felvehetnék a támogatást az érintettek.
Kötelező óvoda három éves kortól?
Tomáš Drucker szerint a roma gyerekek felzárkóztatásának problémája ott kezdődik, hogy már az elején lemaradnak. Az oktatási miniszter állítja, az óvodák befogadószáma lehetővé tenné, hogy a roma kisgyermekek is járjanak, a gond inkább ott van, hogy a szülők ezt nem tartják fontosnak. Éppen ezért már egyeztetnek arról, hogy csökkentik a kötelező óvodalátogatás korhatárát. Jelenleg a szülők azokat a gyermekeket kötelesek óvodába járatni, akik az adott évben augusztus 31-ig betöltötték az 5. életévüket. A tervek alapján ezt kezdetben négy évre, majd három évre csökkentenék.
A tárcavezető elmondása alapján hatalmas beruházások indultak az uniós helyreállítási tervből az óvodák befogadóképességének növelésére. A miniszter bízik abban, hogy egy éven belül le is zárulnak ezek a projektek.
„A minőségi oktatásban és egyúttal a korai iskolaelhagyásokban döntő szerepet játszik a gyermekek korai oktatása, illetve annak hiánya. Ez a legfontosabb, ha a gyermekeknek esélyt akarunk adni egy jobb életre”
– jelentette ki Drucker.
Kábítószer és szemetelés
Kamil Šaško szerint a roma gyermekek helyzete három szempontból jelent kihívást az egészségügyi tárca számára. Elsőként a megelőzést és a szűrővizsgálatok fontosságát emelte ki, amely a marginalizált közösségben élők számára gyakran nehezen hozzáférhető, de a miniszter szerint mindent megtesznek azért, hogy ösztönözzék a szülőket. A következő probléma a kábítószer-fogyasztás, melynek aránya kiemelkedően magas a roma gyerekek körében. Šaško azt ígérte, februárban beterjesztenek egy javaslatot a kormány elé, amely a mentális egészség javítására irányul, és ez a témakör is a részét képezi. Végül pedig kiemelte, Richard Raši minisztériumával együttműködve 55 millió eurót különítettek el arra a célra, hogy az ország azon területeire is jussanak egészségügyi támogatásért felelős asszisztensek, ahol nehezen hozzáférhető az ellátás.
Raši hangsúlyozta, a felsorolt intézkedéseket valamiből meg is kell fizetni. Erre a célra rendelkezésére áll a minisztériuma és az európai támogatások, melyekből 907 millió eurót különítenek el a gyermekek megsegítésére. A kormányfőhelyettes megjegyezte, az ő hatáskörébe tartozik a romaügyi kormánybiztos hivatalának fejlesztése és digitalizációja is. Elmondása szerint erre igencsak szükség van, hiszen jelenleg az is problémát okoz, hogy nincsenek megbízható adataik a marginalizált közösségekről.
„Mindenki tudja, hogy ez baj, de pontos információi senkinek sincsenek. Nincs a polgármestereknek, nincs az államnak, nincs az önkormányzatok képviselőinek”
– fogalmazott.
Tomáš Taraba szintén a romák foglalkoztatottságát emelte ki, mint a lehetséges megoldások egyikét. Úgy véli, a roma telepek környezetvédelmi szempontból is problémát jelentenek, hiszen gyakran nagy a szemét ezeken a területeken, illetve szennyezik a helyi folyókat, patakokat. Éppen ezért a zöldtárca olyan programot indítana, melynek keretében munkát biztosítanának a helyieknek a szemét eltakarítására, valamint a folyóvizek megtisztítására.
Kapcsolódó cikkünk
Az American Airlines utasszállító repülőgépének és egy katonai helikopter ütközése után már 28 holttestet húztak ki a Potomac folyóból.
Előzmények
Az 5342-es járat az amerikai Kansas államban lévő Wichitából tartott Washingtonba 64 személlyel a fedélzetén. A gép keleti idő szerint nem sokkal este 9 óra előtt (03:00 GMT) ütközött össze egy Sikorsky H-60 Black Hawk katonai helikopterrel, amikor éppen a kifutópályához közeledett a Washington melletti Ronald Reagan repülőtér közelében – közölte a BBC. A két gép az ütközés után a Potomac folyóba zuhant.
Az utasszálító fedélzetén 60 utas, köztük fejlesztőtáborból hazatérő műkorcsolyázók, és négy személyzeti tag, a Black Hawk fedélzetén három amerikai katona tartózkodott.
28-ra emelkedett az áldozatok száma
A legfrisebb információk szerint már 28 áldozatot húztak ki a fagyos Potomac folyóból.
A járat utasai között orosz állampolgárok is voltak, ezt az információt már a Kreml is megerősítette, miután a helyi média arról számolt be, hogy Jevgenija Sishkova és Vadim Naumov korcsolyaedzők és korábbi világbajnokok is a gépen utaztak. A Tass orosz állami hírügynökség szerint Inna Voljanszkaja, a Szovjetunió egykori korcsolyázója is a gépen volt.
A fedélzeten tartózkodó amerikai műkorcsolyázók nevét nem tudni, de a Reutersnek egy meg nem nevezett forrás arról számolt be, hogy a repülőn 15 műkorcsolyázó is lehetett.
John Donnelly, a washingtoni tűzoltók parancsnoka sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mentési műveletről a helyreállítási műveletre váltanak. A parancsnok az információk sorát azzal bővítette, hogy 27 holttest származik a repülőgépből, és egy a helikopterből.
„Nem hisszük, hogy vannak túlélői ennek a balesetnek” – tette hozzá.
A CBS News jelentése szerint a repülőgép több darabra tört, és a hatóságok szerint 1,52–2,43 méter mélyen van a vízben. A helikopter fejjel lefelé áll, de nagyrészt épségben van. A rendőrségi búvárcsapat mostanra megtalálta azt is, ami a két fekete doboz egyikének tűnik.
A mentési műveleteket környezeti tényezők nehezítették
A BBC tudósítója arról számolt be, hogy a helyszínen körülbelül 4 Celsius-fok volt, a szakemberek pedig a fagyos vízben keresték az áldozatokat, miközben a homály és az üledék miatt, alig láttak valamit.
Matthew Schanck, egy brit tengeri keresési, mentési és vészhelyzeti tanácsadó cég alapítója elmondta a BBC-nek, hogy a folyó jeges, különösen hideg, és ez nagy kihívás elé állította a mentős személyzetet. Több mint 60 embert kellett keresniük, és szerinte a hideg miatt nem volt sok idő arra, hogy megtalálják a túlélőket és megmentsék őket.
Az amerikai Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a szervezet ilyen hidegben először sokkot kaphat, ami a légzés, a szívverés és a vérnyomás esésével jár, tíz percen belül elveszti az izomkontrollt, és 20-30 percen belül hipotermia léphet fel.
A repülőgépek repülési útvonala
Mind az American Airlines járata, mind a Black Hawk helikopter a baleset előtt információkat továbbított útvonaláról és magasságáról. A két repülőgép különböző típusú jeleket küldött, de mindkettő látható volt az ADS-B Exchange nevű nyomkövető weboldalon, ahogy közeledtek egymáshoz. A nyomkövető oldal adatai szerint az American Airlines gépe egyenletesen ereszkedett a Ronald Reagan washingtoni nemzeti repülőtér felé délről. A helikopter északról, a Potomac folyó mentén, szintén ereszkedő pályán repült.
A repülőgép utolsó rögzített magassága közvetlenül a becsapódás előtt körülbelül 60 méter volt.
A Live ATC oldal, amely a BBC szerint 1200 repülőtér kommunikációjára ügyel, közzétett egy hangfelvételt, amely az ütközés előtt készült pár pillanattal. A felvételen hallható, hogy a légiforgalmi irányítók kérdezik a helikoptert, látótávolságukban van-e az utasszálító, a gépből azonban nem érkezett válasz. Ezután újabb figyelmeztetést adtak, de a Black Hawk-ból ekkor sem jeleztek vissza, majd másodpercekkel később megtörtént a becsapódás.
Sean Duffy közlekedési államtitkár sajtótájékoztatón elmondta, hogy a helikopter legénysége tudott az utasszállítóról, és a két repülő útvonala nem volt szokatlan a washingtoni légtérben, illetve a légi irányítás is a szokásos módon zajlott. „Nyilvánvalóan történt valami” – mondta, hozzátéve, hogy a vizsgálat előrehaladtával többet fognak tudni.
Az American Airlines vezérigazgatója is megszólalt az ügyben
„Ez szörnyű” – kezdte az American Airlines vezérigazgatója, Robert Isom, és részvétét fejezte ki minden érintettnek. „Most arra összpontosítunk, hogy mindent megtegyünk, amit csak tudunk, hogy támogassuk az érintetteket” – tette hozzá. Isom a CNN szerint a helikoptert tartja felelősnek a légi ütközésért. „Jelenleg nem tudjuk, hogy a katonai repülőgép miért került a PSA gépének útjába” – mondta.
Duffy államtitkár válaszolt a pilótákkal kapcsolatos kérdésekre is, szerinte mindketten tapasztaltak voltak. Az államtitkár még több információra vár, de szerinte az incidens megelőzhető lett volna.
2009 óta ez az első nagyobb utasszálító baleset
Az utolsó nagyobb amerikai kereskedelmi légi baleset 2009 februárjában történt, amikor a New Jersey állambeli Newarkból induló Continental Airlines járat, amelyet a Colgan Air üzemeltetett, a New York állambeli Buffalo repülőteréhez közeledve egy házba zuhant. A repülőgép egy Bombardier Q400-as volt, és a balesetben 49 ember vesztette életét.
Az American Airlines legutóbbi nagyszabású balesete 2001 novemberében történt a John F. Kennedy nemzetközi repülőtér közelében, akkor egy Airbus A300-as röviddel a felszállás után zuhant le, a fedélzetén 265 ember vesztette életét.
Kapcsolódó cikkünk
Az American Airlines utasszállító repülőgépén 60 utas és négy személyzeti tag tartózkodott, a helikopteren három amerikai katona utazott. Nem érkezett még hír túlélőkről.
Az 5342-es járat az amerikai Kansas államban lévő Wichitából tartott Washingtonba 64 személlyel a fedélzetén. A gép keleti idő szerint nem sokkal este 9 óra előtt (03:00 GMT) ütközött össze egy Sikorsky H-60 Black Hawk katonai helikopterrel, amikor éppen a kifutópályához közeledett a Washington melletti Ronald Reagan repülőtér közelében – közölte a BBC. A két jármű a folyó viszonylag sekély vízébe zuhant mintegy 125 méteres magasságból. Az utasszállító repülőgép a levegőben történt ütközést követően kettétört, miközben a helikopter a rotorján fekszik a két méter mély vízben – számoltak be az illetékesek.
A Live ATC oldal, amely a BBC szerint 1200 repülőtér kommunikációjára ügyel, közzétett egy hangfelvételt, amely az ütközés előtt készült pár pillanattal. A felvételen hallható, hogy a légiforgalmi irányítók kérdezik a helikoptert, látótávolságukban van-e az utasszálító, a gépből azonban nem érkezett válasz. Ezután újabb figyelmeztetést adtak, de a Black Hawk-ból ekkor sem jeleztek vissza, majd másodpercekkel később megtörtént a becsapódás.
Jelenleg rendőrségi búvárok és mentőalakulatok kutatnak a folyóban túlélők után. A legfrissebb információk szerint eddig 19 holttestet húztak ki a vízből. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy meg nem nevezett vezető tisztségviselője kizárta a terrorizmust.
John Donnelly, a washingtoni tűzoltók főnöke sajtókérdésre elmondta, egyelőre nem ismert, vannak-e túlélők, de dolgoznak az áldozatok megtalálásán. Hozzátette, hogy a mentési művelet nagyon összetett, és „a körülmények odakint rendkívül zordak”. Jelenleg 300 mentős van a folyón.
A gépek utasai
A legfrisebb információk szerint a 5342-es járat fedélzetén az amerikai műkorcsolyázó közösség több tagja utazott – derül ki az Amerikai Műkorcsolya Szövetség tájékoztatásából. A közleményükből kiderül, hogy közösség edzői, sportolójai és az ő családtagjaik egy Witchitában megrendezett fejlesztőtáborból tértek haza.
Ami a helikopter legénységét illeti, az információk szerint a Black Hawk fedélzetén három amerikai katona utazott.
Ronald Reagan repülőtér
A Ronald Reagan repülőtéren minden induló és érkező járatot töröltek. A balesetet az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Testülettel (NTSB) együtt vizsgálja.
A repülőtér az amerikai főváros rendkívül forgalmas belföldi repülőtere, közvetlenül a Potomac folyó partján fekszik, hivatalosan a Virginia állambeli Arlington területén. A Potomac folyó feletti vízfelületet nem csak a repülőtéren közlekedő utasszállító gépek használják, hanem rendszeresen repülnek a folyó fölött alacsony magasságban egy közeli katonai bázisra tartó, vagy onnan felszálló katonai repülők és helikopterek is.
Az elnök reakciója
Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és köszönetet mondott a mentőknek. JD Vance amerikai alelnök arra szólította fel a lakosságot, hogy imádkozzanak a repülőgép fedélzetén lévőkért.
Később Donald Trump hivatalos nyilatkozatban közölte, hogy „teljes körű tájékoztatást kapott”. Kevesebb mint négy órával a baleset után posztolt a saját közösségi oldalán. Szerinte tiszta éjszaka volt, és a gépek rutinszerű manővereket végeztek.
Miért nem ment fel vagy le a helikopter, vagy fordult meg. Miért nem mondta meg az irányítótorony a helikopternek, hogy mit tegyen, ahelyett, hogy megkérdezte, látta-e a gépet – tette hozzá. Ez egy rossz helyzet, amit, úgy néz ki, hogy meg kellett volna akadályozni. NEM JÓ!!!! – zárta.
2009 óta ez az első nagyobb utasszálító baleset
Az utolsó nagyobb amerikai kereskedelmi légi baleset 2009 februárjában történt, amikor a New Jersey állambeli Newarkból induló Continental Airlines járat, amelyet a Colgan Air üzemeltetett, a New York állambeli Buffalo repülőteréhez közeledve egy házba zuhant. A repülőgép egy Bombardier Q400-as volt, és a balesetben 49 ember vesztette életét.
Az American Airlines legutóbbi nagyszabású balesete 2001 novemberében történt a John F. Kennedy nemzetközi repülőtér közelében, akkor egy Airbus A300-as röviddel a felszállás után zuhant le, a fedélzetén 265 ember vesztette életét.
(bbc, mti, tvnoviny.sk)
Kapcsolódó cikkünk
A szélsőjobboldali Mi Hazánk alelnöke úgy véli, kevés gyerek születik Magyarországon, az abortusz viszont gyakori. Elő is állt a megoldással aggodalmaira: kismama-szépségversennyel népszerűsítené „a legszebb női hivatást”.
Novák Előd, a Magyar Országgyűlés képviselője A gyermek áldás névre keresztelte fotópályázatát. Nyáron még „nagycsaládos” tematikában hirdették meg. Most viszont bizarrabb fordulatot vett az elképzelés.
Mielőtt rátérnénk a „verseny” megkérdőjelezhetőségére, nézzük az alapinfókat:
Várandós nők fotóit várjákLátszódhat más személy is rajtaNem zavarja őket, ha egy hozzátartozó a kismama beleegyezése nélkül küld fotótLegfeljebb 5 fénykép 1 nőrőlA határidő február 17.
2024. júniusában A gyermek áldás pályázat 1. helyezettje egy dunaszerdahelyi család fotója lett, vagy ahogy a zsűri fogalmazott: a Csomor család „arcképcsarnoka”, ahol az öröklődő vonások is látszanak.
Mit nyerhetnek a pályázók (Novák csodálatán túl)?
A felhívás így szól:
„Az első helyezett 300 ezer forintos pénzjutalom mellett családjával hazánk legcsaládbarátabb szállodájában és élményrészlegeiben tölthet el egy hétvégét félpanziós ellátással a Kolping Hotel jóvoltából. A második díjazott 200 ezer forintot és a makói Hagymatikum élmény- és gyógyfürdőnek köszönhetően egynapos családi belépőt kap korlátlan fogyasztással, a harmadiknak pedig 100 ezer forint mellett az Ópusztaszeri Csillagösvény Labirintus Öko Élménypark ad családi belépőt a világ harmadik legnagyobb útvesztőjébe és a többi játékhoz.”
Mindezt az országgyűlési képviselő saját pénzéből fedezi.
De miért Előd, miért?
„A pályázat célja a legszebb női hivatás, az anyaság megbecsülése, a várandósság szépségének bemutatása” – olvasható a legegyszerűbb válasz.
Aztán itt van az is, hogy Novák szerint „a kismamafotózás még nem olyan elterjedt, mint amennyire a kismamák megérdemelnék.”
Ezek mellett viszont a szélsőjobboldali politikus azt is hangsúlyozza, hogy
soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, mint tavaly, miközben az abortusz a vezető halálok, sőt már újszülöttek megölését is törvényesítené az abortuszlobbi.
Ezen ponton érdemes megvizsgálni a három megfogalmazott kijelentés valóságtartalmát.
Az élveszületések száma negatívan alakult, sőt minden arra mutat, hogy biztosan negatív rekord lesz 2024, még ha a végleges számok nem is adottak. Úgy fest tehát, hogy valóban egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, 2023 is kritikus volt.
Az abortuszok száma alapvetően irreleváns, hiszen
a terhességmegszakítás nem nevezhető haláloknak.
De Novák és házastársa Dúró Dóra – aki ugyancsak országgyűlési képviselő – már régóta azt hangoztatja, hogy abortuszban hal meg a legtöbb ember a világon vagy épp Magyarországon. Az igazság – még ha eltekintünk is a paradox megfogalmazástól – hogy a szív-és érrendszeri betegségekben és rákban sokkal többen halnak meg rendszerint.
Azt pedig, hogy „már újszülöttek megölését is törvényesítené az abortuszlobbi” meg a Mi Hazánkhoz köthető Magyar Jelen portálon jelent meg. Komoly ferdítések vannak a cikkben: Journal of Medical Ethics tanulmányára hivatkoznak, amelyben a szerzők amellett érvelnek, hogy „az úgynevezett születés utáni abortusznak (az újszülött megölése) minden olyan esetben megengedettnek kellene lennie, ahol az abortusz megengedett, beleértve azokat az eseteket is, amikor az újszülött nem fogyatékos.”
Egy hipotetikus etikai munkáról van szó tehát, amit ráadásul több mint tíz éve, 2013-ban publikált Alberto Giubilini és Francesca Minerva.
Szó sincs tehát semmilyen legiszlatív tervről, törvényesítési kezdeményezésről vagy lobbiról, és főleg akadémikusok, és nem politikai státusszal rendelkező személyek vetették fel ezt a koncepciót. Amit még akár abortusz ellenes érvként is lehetne használni, hiszen abban elég egyértelmű a konszenzus, hogy újszülötteket nem kéne megölni, így ha párhuzamot vonunk eközött és az abortusz között, azzal etikátlannak, helytelennek állítható be a terhességmegszakítás.
És ha ilyen félrevezető okokra hivatkozik a pályázat meghirdetője, adja magát a kérdés, hogy
tényleg a „kevés a gyerek, sok az abortusz” vagy a „kevés a szavazat a Mi Hazánkra” probléma miatt aggódik Novák Előd.
Nem ez az első eset, hogy valamilyen pályázattal próbálja felkelteni a figyelmet. Volt már „magzatvédő dalpályázata” is. Akkor úgy volt vele, hogy „a dalok társadalmi hatása életeket is menthet”, most meg minden bizonnyal úgy látja, a terhes nők fotói menthetnek életeket.
Akad, aki már kiakadt
Cseh Katalin, a Momentum országgyűlési képviselője a Facebookon reagált a felhívásra. Bizarrnak és felháborítónak nevezte a kezdeményezést, sőt szerinte ez egy „szánalmas magyarázkodás egy védhetetlen ötletre.”
„Bárhogyan is próbál Novák Előd magyarázkodni, a kőkemény igazság bizony az, hogy a hivatalos politikusi oldalán arra biztatja az olvasókat, hogy
küldjenek neki terhes nőkről készített fényképeket az érintettek tudta és megkérdezése nélkül, azért, hogy egy mindenféle emberekből összeállított zsűri méregethesse őket,
és eldönthesse, hogy vajon elég szép, az elvárásoknak megfelelő kismamák-e” – írta a képviselő, de azt is kifejtette, hogy minden nő szép és rangsorolni értelmetlen.
„A nők nem kirakatbábuk, és nem attól születik majd több gyermek, ha rangsorolni fogják a kismamákat külsejük alapján, hanem ha kézzelfogható intézkedésekkel támogatják a gyermekvállalást – bölcsődékkel, hozzáférhető egészségügyi ellátással és rugalmas munkaidővel.”
Novák Előd pedig nem állhatta szó nélkül a bírálatot:
„A kismama-szépségversenyt helyesen leírni sem tudó Cseh Katalin hazudik, amikor a »beleegyezés nélküli fotók terjesztésével« vádol meg, hiszen a pályázati kiírásom is tartalmazza: díjazás esetén előzetesen egyezteti a zsűri a megjelenést az érintettel” – fogalmazott Novák szintén a Facebookon.
Ehhez érdemes hozzátenni: ugyan tény, hogy ígéretük szerint a megjelenést egyeztetik az érintettel, de az is, hogy beleegyezés nélkül kaphatják meg egyes személyek fotóit, és ha közzé nem is teszik, birtokukba került.
Ki fogja nézetgetni a kismamákat?
Állítólag egy nap alatt közel ezer fénykép érkezett kb. kétszáz pályázótól. Ezeket a fotókat most egy öttagú zsűri nyálazhatja át (a zsűritagok megjelölésén nem változtattunk):
– a Fölszállott a páva 2015-ös gyerekkiadásának győztesei, a Haraszti ikrek tízgyerekes szülei, Haraszti Gáborné és férje,
– dr. Téglásy Imre abortusztúlélő, hétgyermekes életvédő, az Anya-Ország Alapítvány alapítója és felesége,
– a hazát a déli határon az ásotthalmi mezőőrség tagjaként fáradhatatlanul védő, nyolcgyermekes Nagy Sándor és felesége,
– a négygyermekes dr. Pécsi Rita neveléskutató, felsőoktatási szakértő és férje,
– az ötgyermekes Simó József, a Wass Albert fiai által létrehozott Czegei Wass Alapítvány elnöke és felesége.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »


