Reggeli gyors – merénylet, szólásszabadság és német választás Török Máté2025. 02. 13., cs – 21:07
Lezárta a nyomozást a rendőrség a Robert Fico kormányfő ellen elkövetett merénylet ügyében, mindeközben a miniszterelnök nővére befogná a pszichiáterek száját és Németországban parlamenti választás készül.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az Aktuality.sk információi szerint a rendőrség lezárta a nyomozást a Robert Fico ellen elkövetett merénylet ügyében. A nyomozati anyagot már megkapták az érintettek, most az ügyészségen a sor, hogy eldöntse, elegendő bizonyíték gyűlt-e össze a bírósági per megindításához. Az eddigi információk alapján Juraj Cintula nem állt kapcsolatban politikusokkal.
Hamarosan lezárulhat a nyomozás a kormányfő ellen tavaly májusban elkövetett merénylet ügyében, írta meg az Aktuality.sk. A lap szerint a nyomozati anyagot már megkapták az érintettek, vagyis az áldozat és az elkövető is megismerkedhetett vele.
A rendőrség emellett továbbította az ügyiratot az ügyész elé, akinek most az lesz a feladata, hogy megítélje, elegendő bizonyíték gyűlt-e össze az eddigi nyomozati tevékenység során. Amennyiben igen, az ügyész benyújtja a vádiratot a bíróság elé, és megindulhat a per. Ha azonban hibák merültek fel a bizonyítási eljárás során, az ügyész vissza is küldheti az aktát a nyomozóknak.
A bírósági per még csúszhat
Jana Tökölyová, a Főügyészség szóvivője a lapnak csak annyit mondott, a miniszterelnök elleni merénylet ügyében zajló eljárás még az előkészítő szakaszban van, és a nyomozásra való tekintettel bővebb információkkal nem szolgálhat.
Cintula vizsgálati fogságát legutóbb november 21-én hosszabbította meg a bíróság, mégpedig négy hónappal, tehát újabb bíróság döntés híján legfeljebb március közepéig tarthatják őrizetben. Az Aktuality.sk értesülései szerint nagyjából ekkorra várható döntés. Ugyanakkor a lap megjegyzi, a bírósági tárgyalás megkezdése valójában még hónapokig is elhúzódhat.
Kórházból börtönbe
Cintula idén januárban került át a pozsonyi Igazságügyi Palotában található cellájába, ezt megelőzően fél évig Trencsénben kezelték az elítéltek számára fenntartott pszichiátriai osztályon.
A Trencséni Járásbíróság azonban nemrégiben úgy határozott, hogy a férfit nem kell pszichiátrián tartani, mivel a szakértői vizsgálat megerősítette, hogy nem küszködik mentális betegséggel, illetve nem veszélyes sem magára, sem a környezetére.
Cintula védőügyvédje, Namir Alyasry az Aktuality.sk-nak azt mondta, a szakértők a nyomozás elején sem állították, hogy az elkövető pszichiátriai intézetbe való, ennek ellenére a bíróság oda küldte.
Alyasry továbbá megerősítette, a nyomozás csak egyetlen elkövető, vagyis Cintula ellen folyt. Ezt igazolja, hogy a férfit a bíróság nem terroristaként kezeli, nem emiatt vette őrizetbe.
Ha a merénylő más személyekhez is kapcsolódott volna, esetleg külföldi kapcsolatai lettek volna, akkor a bíróság nem így döntött volna
– jelentette ki az ügyvéd.
A politikai szál
Ez az értelmezés szembemegy azzal a narratívával, amit Robert Fico (Smer) miniszterelnök már tavaly is emlegetett: a kormányfő ugyanis arról beszélt, a merénylő kapcsolatban állhatott ellenzéki politikusokkal vagy pártokkal.
Sőt, múlt héten Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke is kijelentette, hogy szerinte a Demokraták párt hozzájárulhatott a Fico elleni merénylethez, de bizonyítékokat nem mutatott.
Bizonyítékokat Fico sem mutatott, pedig áldozatként ő is betekinthet a nyomozati anyagba. Gašpar ennek ellenére – szélsőséges esetben – kilátásba helyzete a párt feloszlatását is.
A Demokraták elleni vádak egyébként nem számítanak újdonságnak, a rendőrség tavaly októberben már kihallgatta Jaroslav Naď pártelnököt az ügyben. Az egykori védelmi miniszter cáfolta, hogy bármiféle kapcsolatban lettek volna az elkövetővel, Gašpar kijelentéseit pedig abszurdnak nevezte.
Kapcsolódó cikkünk
Egyre több jel utal arra, hogy a parlamenten kívüli, de kimondottan aktív ellenzéki Demokraták pártot találja meg a Robert Fico elleni merénylettel a kormány és a hatóságok. Szélsőséges esetben a pártot fel is oszlathatják – legalábbis erre célzott a hétvégén Tibor Gašpar (Smer).
A lehetőséget nyilvánosan a hétvégén, egy vitaműsorban hozta szóba Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke – aki korábban a rendőrséget is vezette. Gašpar szerint a Demokraták konfrontatív tevékenysége valójában indokul szolgálhatna a párt feloszlatására. A politikus mindezt annak kapcsán jelentette ki, hogy beszélgetőpartnere, Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke nem zárta ki a párttal való együttműködést.
Merénylet-szál
Robert Fico miniszterelnököt 2024 május 15-én sebesítette meg több lövéssel Juraj Cintula lévai nyugdíjas, a gyilkossági kísérlet ügyében indított rendőrségi vizsgálat azóta is folyik. És bár a hatósági nyomozás eredményei titkosak, a kormánypártok képviselői előszeretettel célozgatnak arra, hogy a lövöldöző nem saját indíttatásból cselekedett, hanem az ellenzéki pártok tevékenységének köszönhető a radikalizálódása.
Az, hogy a merénylő pontosan milyen kapcsolatban van a pártokkal, azonban továbbra is homályos – néhány elmélet szerint egyedül cselekedett, néhány sajtótájékoztatón azonban a belügyminisztérium célozgatott arra, hogy kommunikált másokkal is.
Arról, hogy a Demokraták pártja a hatóságok célkeresztjébe került, már tavaly októberben akadtak hírek – a hónap folyamán ugyanis kihallgatták Jaroslav Naď pártelnököt, valamint Hamran István volt rendőrfőkapitányt, ahogy a párt egyik megyei koordinátorával is elbeszélgettek.
A rendőrség birtokában van ugyanis egy fotó és videó, amin a Demokraták nagyszombati aktivistája, Marek Polonec egy alsókorompai kormányellenes tüntetésen ott áll Cintula mellett és valószínűleg néhány szót is váltanak egymással. Polonec állítja, hogy ez csak véletlen: a kormányellenes tüntetők egy társaságba verődtek és ismeretlenül is szóba elegyedtek egymással.
Kézenfekvő ellenfél
Azt nem tudni, hogy a hatóságoknak vannak-e egy felvételnél szilárdabb bizonyítékai a lévai merénylő és a Demokraták összefonódására, de mint az elmúlt hetekben is látszik, a Fico-kormány számára néhány fotó is elegendő ahhoz, hogy politikai tőkét kovácsoljanak egy hasonló helyzetből. Bár a Demokraták nem számítanak parlamenti pártnak, de nagyon láthatóak és egy esetleges előrehozott választáson a bejutásuk az ellenzék pozícióit erősítené. A párt feloszlatásával való fenyegetőzés így egyszerre aktivizálhatja a kormány szimpatizánsait és szabadíthatja meg a koalíciót az egyik problémájától.
A Gašpar által kilátásba helyezett feloszlatást egyébként Maroš Žilinka főügyésznek kellene kezdeményeznie, konkrét bizonyítékok alapján. Szlovákia történetében mindössze egyszer akadt példa hasonlóra – 2006-ban Marián Kotleba pártját, a Szlovák Testvériséget oszlatták fel, miután a bíróság szerint alkotmányellenes tevékenységet folytattak.
Az intézkedés értelmetlenségét mutatja, hogy Kotleba az újrafazonírozott Mi Szlovákiánk Néppárttal indította be néhány évvel később a komoly politikai karrierjét.
Aktív ellenzék
A Demokraták a 2023-as idő előtti választáson a várakozáson alul szerepeltek – mindössze a szavazatok 2,93 százalékát szerezték meg és így nem jutottak állami támogatáshoz. Visszavonult a politikától a párt legismertebb arca, Eduard Heger kormányfő is. A politikai formáció azonban tovább folytatta a működését, a konfrontatív, de korábbi pártfőnökénél, Igor Matovičnál kategóriákkal kifinomultabb Jaroslav Naď vezetésével. A párt folyamatosan tudósít a kormánykoalícióhoz kapcsolható botrányokról és aktív szerepet játszik a kisebb tüntetések szervezésében is. A párt támogatottsága az utóbbi időben stagnál, illetve enyhén emelkedik – néhány közvélemény-kutatás nem zárja ki a parlamentbe jutást. A tavalyi EP-választáson 4,68 százalékos eredménnyel zártak.
Maga Naď személyesen is kivívta a Fico-kormány ellenszenvét, korábbi védelmi miniszterként rendszeresen hazaárulással vádolják az Ukrajnának átadott haditechnikai eszközök miatt. A politikus cáfolja ezeket vádakat, Gašpar feloszlatásról szóló kijelentéseit pedig abszurdnak, de kevésé meglepőnek tartja.
Kapcsolódó cikkünk
Könnyen elképzelhető, hogy a rendőrség valóban talált ellenzéki szálat a Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet kivizsgálásában – ugyanis fényképek és videók alapján a Demokraták pártjának tisztviselőit is kihallgatták a lövöldözés kapcsán.
A miniszterelnök folyamatosan hangoztatott állítása, miszerint a nyugdíjas Juraj Cintula, aki a kormány nyitrabányai kihelyezett ülésének helyet adó épület előtt több lövéssel is megsebesítette Ficót, valójában ellenzéki aktivista. Bár a kormányfő elvileg nem tekinthetne bele a rendőrségi nyomozati anyagokba, az ellenzéki szálról több alkalommal is beszélt. A múlt héten nagy port kavart hír szerint a támadás kapcsán készülő jelentés elkészítésébe állítólag a Szlovák Információs Szolgálatot is bevonták – a kormányfő tagadta ezeket az értesüléseket. Az öt hónapja történt merényet ügyében folytatott vizsgálat részleteiről a nyilvánosság továbbra sem értesülhetett.
Az aktuality hírportál információi szerint az ügyben érintett ellenzéki párt a jelenleg parlamenten kívüli, de a mérések szerint öt százalék körüli támogatottsággal rendelkező Demokraták. A bűncselekményt vizsgáló hatóságok szerint ugyanis a merénylő egy másik kihelyezett kormányülésen, Alsókorompán (Dolná Krupá) is részt vett a kormányellenes demonstráción. Azon a megmozduláson ellenzéki aktivisták mellett a Demokraták képviselői is jelen voltak. Egyikük a párt elnökségi tagja, a nagyszombati kerületi tevékenységeket is koordináló Marek Polonec – a férfi több fotó és videófelvétel tanúsága szerint Cintula mellett állt az események és elképzelhető, hogy néhány szót is váltottak egymással. Polonecet a rendőrség már beidézte és kihallgatta, a helyi politikus tagadta, hogy ismernék egymást a férfival. Elmondása szerint Cintula csak odacsapódott a Demokraták transzparensekkel tüntető csoportjához.
A rendelkezésre álló információk szerint a hatóságok korábban a Demokraták két ismertebb politikusát is beidézték az ügy kapcsán és tanúként hallgatták meg. Vallomást tett Jaroslav Naď, a párt elnöke (aki Eduard Heger volt kormányfőt váltotta a tisztségben), valamint Hamran István volt rendőrfőnök is, aki a Demokraták listáján indult az Európai parlamenti választáson. A hatóságok szerint a két politikus kijelentései hozzájárulhattak ahhoz, hogy a támadó elszánta magát a Fico elleni támadásra – Naď és Hamran teljesen alaptalannak tartják a felvetéseket, véleményük szerint azért kerültek a kormány célkeresztjébe, mert a koalícióban valójában a párttól tartanak. A Demokraták parlamenten kívüli formációként is az egyik legláthatóbb aktív ellenzéki erőnek számít, a párt legutoljára egy népszavazási kezdeményezést hirdetett meg a Fico-kormány mandátumának lerövidítésére – az aláírások gyűjtésének üteme elmarad a várttól.
Az eddigi egyetlen kiszivárgott információ, ami a Demokratákat Cintulához kapcsolhatja, egy felvétel, amelyen a párt nagyszombati aktivistája, Marek Polonec egy alsókorompai kormányellenes tüntetésen ott állt Cintula mellett és valószínűleg néhány szót is váltottak egymással. Polonec állítja, hogy ez csak véletlen: a kormányellenes tüntetők egy társaságba verődtek és ismeretlenül is szóba elegyedtek egymással.
Alyasry szerint a politikusok beszélhetnek, amit akarnak. „Számomra az ügyiratban foglaltak számítanak mérvadónak” – mondta az ügyvéd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár a miniszterelnöknek, Robert Ficónak (Smer) az elmúlt időszakban számos nyílt levelet címeztek, úgy fest, a négyszeres kormányfőt leginkább a pszichológusok és pszichiáterek által jegyzett üzenet érintette érzékenyen. Fico ügyészként tevékenykedő nővére ezt látva arra jutott, eljött az ideje a kritikusok elhallgattatásának, így a szólásszabadság korlátozása mellett kardoskodik.
A kormányfő, Robert Fico nővére, Lucia Chabadová ügyésznő megragadta a kínálkozó alkalmat, hogy testvére kedvében járjon. A pszichológiai tevékenységről szóló törvény módosítása éppen a véleményezési eljárás szakaszában járt, amikor Chabadová azt javasolta, vezessenek be fegyelmi szankciókat azokkal a mentálhigiénés szakemberekkel szemben, akik politikai kérdésekben is megnyilvánulnak. A felvetést az ellenzék mellett az érintett specialisták sem hagyták szó nélkül, a miniszterelnök, valamint a Legfőbb Ügyészség, amely jogalkotási osztályán Lucia Chabadová tevékenykedik, azonban tartózkodóan viszonyul az ügyésznő törekvéseihez.
Összeférhetetlenségről szó sincs
A javasolt módosítás esetében nemcsak az bizonyult gyanúsnak, hogy Chabadová a pszichológusok és pszichiáterek által január 19-én közzétett írás megjelenését követően, február 7-én, nyújtotta be észrevételeit, de még az indoklásban is utal a szakemberek irományára.
Nem hagyható figyelmen kívül a pszichiáterek és pszichológusok által egy magas rangú tisztviselőnek címzett nyílt levél, amelyet az elmúlt napokban a média is nyilvánosságra hozott
– áll a dokumentumban, ami azt is megjegyezi, hogy a szerzők „súlyosan visszaéltek szakmai pozíciójukkal, mivel politikai célokra használták fel azt”. Ez a megfogalmazás elsősorban amiatt lehetnek többeknek ismerős, mert maga Robert Fico is ezekkel a szavakkal reagált a pszichológusok és pszichiáterek törekvéseire.
Az észrevételben egyébként azzal is vádolják a szakértőket, hogy „valaki cselekvésre motiválta őket”, ezért úgy vélik, „megkérdőjelezhető, hogy a továbbiakban függetlenek és pártatlanok lesznek a küldetésük teljesítése során (…), és nem politikai véleményük, valamint meggyőződésük alapján állítják majd fel a diagnózisokat egy olyan érzékeny területen, mint a mentális egészség”.
A Maroš Žilinka vezette Főügyészség napok óta semleges reakciókat közöl az ügy kapcsán, azt azonban tudni lehet, hogy Žilinka egyáltalán nem adott hangot összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályoknak, mindössze azt kifogásolja, hogy a szakemberek nyílt levelével érvelnek a módosítás létjogosultsága mellett. Bár a főügyész tartózkodásával próbálta csillapítani az indulatokat, a történtek egyáltalán nincsenek összhangban a szokásos gyakorlattal, a Főügyészség nem szokott javaslatot tenni arra vonatkozóan, mi kerüljön bele egy-egy módosításba.
Az érintettek cáfolják a vádakat
A nyílt levél egyik szerzője, Anton Heretik úgy véli, a próbálkozás arra irányul, hogy korlátozzák a szakértők szabad véleménynyilvánítás lehetőségét.
Csak a politikai viselkedését és a nyilvános szerepléseit kommentáltuk
– szögezte le Heretik, aki szerint diagnózisról, valamint a kormányfő személyiségének értékeléséről szó sem volt.
Kapcsolódó cikkünk
Mostanra 500 pszichológus és pszichiáter írta alá azt a nyílt levelet, amiben a szakértők a viselkedése megváltoztatására szólították fel a kormányfőt, Robert Ficót (Smer). A miniszterelnök lelki állapotát is vizsgáló „szakvélemény” azonban mindössze klinikai szempontból vizsgálta a helyzetet, időközben azonban azt is kifejtették, milyen hatása lehet a társadalom egészére Fico kifogásolható magatartása.
A szakértők egy ideje már arra figyelmeztetnek, hogy a hazai politikai kultúra egyre mélyebbre süllyed, az elmúlt hónapokban azonban egy még veszélyesebb tendencia figyelhető meg. A populizmust lassan felváltotta az agresszív és dehumanizáló retorika.
Az emberek természetüknél fogva társas lények, akik hajlamosak átvenni a környezetük magatartását, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. Ezek az egyének amellett, hogy elfogadnak egy tekintélyelvű vezetőt, a saját környezetükben is érvényesíteni próbálják majd az által közvetített értékeket
– figyelmeztetnek a szociálpszichológusok, akik maguk is csatlakoztak a pszichológusok és pszichiáterek nyílt leveléhez, amely aláíróinak száma mostanra már az 500 fős határt is túllépte.
Az eredeti közlemény szerzői, Jozef Hašto és Anton Heretik professzorok úgy vélik, Robert Fico az ellene elkövetett merénylet óta még inkább agresszív lett, a folyamatos dühkitörései pedig a közbeszédre is kihatnak. Fico áltudományos röpiratnak nevezte az irományt, annak támogatóit pedig a kormány ellenségének kiáltotta ki.
A kormányfő robbanékony reakciója ellenére Marek Lukačovič és Jana Plichtová szociálpszichológusok kiegészítést fogalmaztak az eredeti levélhez, amiben arra figyelmeztetnek, ha a politikusok folyamatosan uszító jelleggel nyilvánulnak meg, egy sor olyan társadalmi folyamatot indítanak el, amik visszafordíthatatlan következményekkel járnak. Az orvosok egyebek mellett attól tartanak, hogy a miniszterelnök és kollégáinak magatartása legitimizálja az erőszakot.
Az emberek lassan elkezdenek bezárkózni a saját buborékukba, ahol egyáltalán nem találkoznak majd ellentétes véleményekkel, így egyre inkább elutasítják majd, ha valaki máshogy gondolkodik, mint ők. Ez nem csak az egymással szemben bizalmatlanságot fokozza, a társadalmi törésvonalakat is tovább mélyíti
– hangsúlyozzák a szociálpszichológusok, akik úgy vélik, a feszültség egy ideje már folyamatosan gyűlt a polgárok körében, a mostani kormány azonban robbanásig élezte az indulatokat.
Udvariasnak és tisztelettudónak lenni még az ellenféllel szemben nem gyengeség, nem szégyen, hanem az érett magatartás jele
– jelentették ki az újabb közlemény kezdeményezői, akik arra figyelmeztetnek, mindenki közös felelősse, hogy megállítsuk és visszafordítsuk ezt a radikalizálódó tendenciát. Ha ugyanis nem állítjuk meg, akkor az ország újabb tragédiákkal lesz kénytelen megbirkózni.
Kapcsolódó cikkünk
Pszichiáterek és pszichológusok egy nyílt levélben viselkedésének megváltoztatására szólították fel Robert Ficót (Smer), valamint arra kérték, vegye fontolóra a politikából való távozását.
A levél fő szerzői, Jozef Hašto és Anton Heretik professzorok úgy látják, a tavaly májusi merényletkísérlet után a kormányfő agresszivitása fokozódott, és egyre gyakrabban fordulnak elő nála érzelmi kitörések, ezek pedig együttesen a közbeszédre is kihatnak, ami elégedetlenséghez és zavarodottsághoz vezethet a lakosság körében.
A szakértők aggodalmukat fejezték ki a demokrácia állapota kapcsán, és felvetették annak a gyanúját, hogy Fico előszeretettel terjeszt álhíreket és összeesküvés-elméleteket, amelyek tovább polarizálják a társadalmat. A Szlovákiai Pszichológusok Kamarája szintén nyílt levelet küldött a kormányfőnek, amelyben többek között az erőszak normalizálására figyelmeztetnek, mondván ha a politikusok ezt elfogadhatónak tartják, egyúttal ki is jelentik, hogy az ilyesfajta viselkedés teljesen helyénvaló.
Robert Fico a közösségi oldalán reagált a nyílt levélre. Bejegyzésében azt írta, mind Hašto, mind Heretik tevékenységével összefüggésben tájékoztatni fogja az illetékes szakmai szövetséget. A miniszterelnök szerint mindketten politikai célokra használták fel hivatásukat, durván visszaéltek pozícióikkal, ezáltal elvesztették tiszteletüket és megbecsülésüket az embereknél.
„Önök, politikailag elkötelezett pszichiáterek és pszichológusok tájékoztatják a közvéleményt a lelkiállapotomról. Ez egy elcsépelt vicc – pont olyan, mint amilyennel Vladimír Mečiar volt miniszterelnöknél is bepróbálkoztak. Külföldön is láthatjuk ugyanezt, amikor hasonló, aljas módszereket alkalmaznak sikeres politikusokkal szemben, akiket az Önökhöz hasonló emberek képtelenek legyőzni demokratikus keretek között”
– olvasható Fico válaszlevelében.
A miniszterelnök a továbbiakban azt írta, nincs kétsége afelől, hogy a szakemberek elkötelezettek a „szlovákiai Majdan” mellett, és azt üzente nekik, hogy a kormány leváltásához választásra van szükség, nem pedig „áltudományos röpiratokra”.
A pszichiáterek – akiknek a felhívását összesen 105 szakmabeli írta alá – Fico szerint már régóta nyilvánosan ismertek a jelenleg regnáló kormánypolitika ellenzőiként. Azzal vádolta őket, hogy támogatták a „képviselők lejáratásának törvénytelen módszereit, úgymint a megfigyeléseket, a lehallgatásokat és a videofelvételek kiszivárogtatását”.
(Denník N)
A pszichológusok nyílt levelét azóta a járóbeteg-ellátásért felelős orvosok is támogatták.
Az ellenfelek elleni verbális támadásoknak, az udvariasan kinyilvánított véleményre való agresszív reakciónak, a valóság elferdítésének, valamint a szakértők nyilatkozatainak lekicsinylésének nincs helye egy fejlett és demokratikus országban
– közölték.
Nem léptünk át semmilyen etikai határt. Az az elképzelés pedig, hogy a politikai irányultságunktól függően kezelnénk a klienseinket, rendkívül torz
– hangsúlyozta a nyílt levél egyik szerzője.
Ján Grossmann, a Szlovák Pszichológus Kamara elnöke védelmébe vette kollégáit, valamint azt is megjegyezte, hogy „egy polgári kezdeményezés keretében nyilvánítottak véleményt, amire hivatalosan még bárkinek joga van”.
Kritikák sokasága
A kormánypártokkal az utóbbi időszakban több alkalommal is éles szóváltásba keveredett parlamenten kívüli Demokraták úgy vélik, „Robert Fico nővére, válaszul több mint 800 pszichológus és pszichiáter nyílt levelére, visszaél hatalmával és pozíciójával. (…) Egyszerűen elfogult. Mindenki meg akarja védeni a testvérét”. A tömörülés képviselői ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ez a lépés aláássa az ügyészség hitelességét. A Demokraták emiatt fegyelmi beadványt címeztek Maroš Žilinkának, amelyben elsősorban az ügyészek pártatlan és független eljárási kötelezettségére hívják fel a főügyész figyelmét.
Kapcsolódó cikkünk
Egyre több jel utal arra, hogy a parlamenten kívüli, de kimondottan aktív ellenzéki Demokraták pártot találja meg a Robert Fico elleni merénylettel a kormány és a hatóságok. Szélsőséges esetben a pártot fel is oszlathatják – legalábbis erre célzott a hétvégén Tibor Gašpar (Smer).
A lehetőséget nyilvánosan a hétvégén, egy vitaműsorban hozta szóba Tibor Gašpar, a Smer parlamenti alelnöke – aki korábban a rendőrséget is vezette. Gašpar szerint a Demokraták konfrontatív tevékenysége valójában indokul szolgálhatna a párt feloszlatására. A politikus mindezt annak kapcsán jelentette ki, hogy beszélgetőpartnere, Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke nem zárta ki a párttal való együttműködést.
Merénylet-szál
Robert Fico miniszterelnököt 2024 május 15-én sebesítette meg több lövéssel Juraj Cintula lévai nyugdíjas, a gyilkossági kísérlet ügyében indított rendőrségi vizsgálat azóta is folyik. És bár a hatósági nyomozás eredményei titkosak, a kormánypártok képviselői előszeretettel célozgatnak arra, hogy a lövöldöző nem saját indíttatásból cselekedett, hanem az ellenzéki pártok tevékenységének köszönhető a radikalizálódása.
Az, hogy a merénylő pontosan milyen kapcsolatban van a pártokkal, azonban továbbra is homályos – néhány elmélet szerint egyedül cselekedett, néhány sajtótájékoztatón azonban a belügyminisztérium célozgatott arra, hogy kommunikált másokkal is.
Arról, hogy a Demokraták pártja a hatóságok célkeresztjébe került, már tavaly októberben akadtak hírek – a hónap folyamán ugyanis kihallgatták Jaroslav Naď pártelnököt, valamint Hamran István volt rendőrfőkapitányt, ahogy a párt egyik megyei koordinátorával is elbeszélgettek.
A rendőrség birtokában van ugyanis egy fotó és videó, amin a Demokraták nagyszombati aktivistája, Marek Polonec egy alsókorompai kormányellenes tüntetésen ott áll Cintula mellett és valószínűleg néhány szót is váltanak egymással. Polonec állítja, hogy ez csak véletlen: a kormányellenes tüntetők egy társaságba verődtek és ismeretlenül is szóba elegyedtek egymással.
Kézenfekvő ellenfél
Azt nem tudni, hogy a hatóságoknak vannak-e egy felvételnél szilárdabb bizonyítékai a lévai merénylő és a Demokraták összefonódására, de mint az elmúlt hetekben is látszik, a Fico-kormány számára néhány fotó is elegendő ahhoz, hogy politikai tőkét kovácsoljanak egy hasonló helyzetből. Bár a Demokraták nem számítanak parlamenti pártnak, de nagyon láthatóak és egy esetleges előrehozott választáson a bejutásuk az ellenzék pozícióit erősítené. A párt feloszlatásával való fenyegetőzés így egyszerre aktivizálhatja a kormány szimpatizánsait és szabadíthatja meg a koalíciót az egyik problémájától.
A Gašpar által kilátásba helyezett feloszlatást egyébként Maroš Žilinka főügyésznek kellene kezdeményeznie, konkrét bizonyítékok alapján. Szlovákia történetében mindössze egyszer akadt példa hasonlóra – 2006-ban Marián Kotleba pártját, a Szlovák Testvériséget oszlatták fel, miután a bíróság szerint alkotmányellenes tevékenységet folytattak.
Az intézkedés értelmetlenségét mutatja, hogy Kotleba az újrafazonírozott Mi Szlovákiánk Néppárttal indította be néhány évvel később a komoly politikai karrierjét.
Aktív ellenzék
A Demokraták a 2023-as idő előtti választáson a várakozáson alul szerepeltek – mindössze a szavazatok 2,93 százalékát szerezték meg és így nem jutottak állami támogatáshoz. Visszavonult a politikától a párt legismertebb arca, Eduard Heger kormányfő is. A politikai formáció azonban tovább folytatta a működését, a konfrontatív, de korábbi pártfőnökénél, Igor Matovičnál kategóriákkal kifinomultabb Jaroslav Naď vezetésével. A párt folyamatosan tudósít a kormánykoalícióhoz kapcsolható botrányokról és aktív szerepet játszik a kisebb tüntetések szervezésében is. A párt támogatottsága az utóbbi időben stagnál, illetve enyhén emelkedik – néhány közvélemény-kutatás nem zárja ki a parlamentbe jutást. A tavalyi EP-választáson 4,68 százalékos eredménnyel zártak.
Maga Naď személyesen is kivívta a Fico-kormány ellenszenvét, korábbi védelmi miniszterként rendszeresen hazaárulással vádolják az Ukrajnának átadott haditechnikai eszközök miatt. A politikus cáfolja ezeket vádakat, Gašpar feloszlatásról szóló kijelentéseit pedig abszurdnak, de kevésé meglepőnek tartja.
Kapcsolódó cikkünk
Könnyen elképzelhető, hogy a rendőrség valóban talált ellenzéki szálat a Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet kivizsgálásában – ugyanis fényképek és videók alapján a Demokraták pártjának tisztviselőit is kihallgatták a lövöldözés kapcsán.
A miniszterelnök folyamatosan hangoztatott állítása, miszerint a nyugdíjas Juraj Cintula, aki a kormány nyitrabányai kihelyezett ülésének helyet adó épület előtt több lövéssel is megsebesítette Ficót, valójában ellenzéki aktivista. Bár a kormányfő elvileg nem tekinthetne bele a rendőrségi nyomozati anyagokba, az ellenzéki szálról több alkalommal is beszélt. A múlt héten nagy port kavart hír szerint a támadás kapcsán készülő jelentés elkészítésébe állítólag a Szlovák Információs Szolgálatot is bevonták – a kormányfő tagadta ezeket az értesüléseket. Az öt hónapja történt merényet ügyében folytatott vizsgálat részleteiről a nyilvánosság továbbra sem értesülhetett.
Az aktuality hírportál információi szerint az ügyben érintett ellenzéki párt a jelenleg parlamenten kívüli, de a mérések szerint öt százalék körüli támogatottsággal rendelkező Demokraták. A bűncselekményt vizsgáló hatóságok szerint ugyanis a merénylő egy másik kihelyezett kormányülésen, Alsókorompán (Dolná Krupá) is részt vett a kormányellenes demonstráción. Azon a megmozduláson ellenzéki aktivisták mellett a Demokraták képviselői is jelen voltak. Egyikük a párt elnökségi tagja, a nagyszombati kerületi tevékenységeket is koordináló Marek Polonec – a férfi több fotó és videófelvétel tanúsága szerint Cintula mellett állt az események és elképzelhető, hogy néhány szót is váltottak egymással. Polonecet a rendőrség már beidézte és kihallgatta, a helyi politikus tagadta, hogy ismernék egymást a férfival. Elmondása szerint Cintula csak odacsapódott a Demokraták transzparensekkel tüntető csoportjához.
A rendelkezésre álló információk szerint a hatóságok korábban a Demokraták két ismertebb politikusát is beidézték az ügy kapcsán és tanúként hallgatták meg. Vallomást tett Jaroslav Naď, a párt elnöke (aki Eduard Heger volt kormányfőt váltotta a tisztségben), valamint Hamran István volt rendőrfőnök is, aki a Demokraták listáján indult az Európai parlamenti választáson. A hatóságok szerint a két politikus kijelentései hozzájárulhattak ahhoz, hogy a támadó elszánta magát a Fico elleni támadásra – Naď és Hamran teljesen alaptalannak tartják a felvetéseket, véleményük szerint azért kerültek a kormány célkeresztjébe, mert a koalícióban valójában a párttól tartanak. A Demokraták parlamenten kívüli formációként is az egyik legláthatóbb aktív ellenzéki erőnek számít, a párt legutoljára egy népszavazási kezdeményezést hirdetett meg a Fico-kormány mandátumának lerövidítésére – az aláírások gyűjtésének üteme elmarad a várttól.
„Bizonyos mértékig megértem a pszichiáterek és pszichológusok nyílt levelének erős hatását a miniszterelnök személyére, családjára, a közvéleményre és a politikai színtérre. Azonban még egy ilyen vitaindítónak bizonyult írás, ami egyébként nem sért alap- és szabadságjogokat, sem vezethet oda, hogy valaki a szólásszabadság megnyirbálására tett kísérlet legitimálására használja” – hangsúlyozta a Denník N érdeklődésére a Bírói Tanács egykori elnöke, Ján Mazák.
Ha az egészségügyi minisztérium figyelembe veszi az észrevételt, akkor az a módosítás végső verziójában is helyet kaphat. Robert Fico kabinetjének tagjai közül eddig mindössze az egészségügyi tárca vezetője, Kamil Šaško (Hlas) fűzött néhány mondatot a fejleményekhez. Šaško szűkszavúan annyit közölt, még nem olvasta a kormányfő nővérének javaslatait.
Amennyiben a Smer, a Hlas és az SNS leszámol az ellentétekkel és visszaszerzi a parlamenti többségét, akkor a változtatások különösebb erőfeszítés nélkül akár zöld utat is kaphatnak.
Kapcsolódó cikkünk
Szerdán Budapestre látogatott Alice Weidel, a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német választási kampány hajrájában. Míg Magyarország az amerikai és német választás kapcsán is hiperaktív, Szlovákiában kevés szó esik a következő kormányról – miközben a régió sorsát nagyban befolyásolja a választás végeredménye.
Az ellentmondásos megítélésű német politikus látogatása rámutat arra, mennyire különböző módon áll hozzá a nemzetközi kérdésekhez az egyébként eléggé hasonló nézeteket valló szlovák és magyar kormány. Magyarország ezzel a lépéssel ismét aktívan bekapcsolódott a nemzetközi politikába, hiszen Weidel a miniszterelnöki találkozójával gyakorlatilag kitört az AfD köré kerített karanténból. A németországi pártot ugyanis a szélsőségesekhez fűződő kapcsolatai miatt a többi német párt ugyanúgy elutasítja, mint az európai uniós nagy blokkok. Az AfD tavaly még az Orbán Viktor tevékeny közreműködésével megalakult Patrióták számára is túlságosan vállalhatatlan volt. A Fidesz ezzel a találkozóval messzebb sodródott hagyományos németországi szövetségeseitől, a konzervatív CDU-CSU koalíciótól.
Szlovákiában ezzel szemben nagy a csend a németországi választás körül, és az ország különösebben látványosan nem is ápolja németországi kapcsolatait. Robert Fico miniszterelnök egy decemberi videójában megjegyezte, hogy politikai forradalom zajlik Németországban, de különösebben nem aktivizálódott a kérdésben, és állást sem foglalt. A németországi szocialisták, az SPD és a Smer korábban viszonylag közel álltak egymáshoz, de Fico pártjának kizárása az európai szocialista közösségből ezeket a történelmi szövetségeket is elmosta.
Pártviszonyok ide vagy oda, a február 23-án esedékes németországi parlamenti választás a küszöbön áll és sokkal kevesebb figyelem övezi, mint például az Egyesült Államok elnökválasztását. Miközben Németország gazdasága sokkal fontosabb partner a régió, köztük Szlovákia és Magyarország számára is.
Régiós centrum
Németország hagyományosan Szlovákia és Magyarország legfontosabb üzleti partnerének számít. A nyugati országban talál piacra a Magyarországon gyártott exporttermékek negyede és a szlovákiai export csaknem húsz százaléka – így a németországi kereslet gyengülését mindkét ország piaca fokozottan megérzi.
Amellett, hogy Berlin kulcsfontosságú erőközpont, a helyi szabályozásokra reagáló német cégek is fokozottan vannak jelen a két országban, bár a súlyuk váltakozik. Magyarországon tíz év alatt 26 százalékról 17 százalékra esett vissza a németországi cégek aránya, a teljesség igénye nélkül a Daimler, a BMW, a Siemens és a Bosch egyaránt rendelkezik magyar leányvállalattal. Szlovákiában a Volkswagen, a Continental, vagy éppen a Lidl számít kulcsfontosságú játékosnak.
A német gazdaság ugyanakkor több komoly problémával küzd és ez a helyi beszállítói láncokat ugyanúgy befolyásolja, mint a nyugatról érkező keresletet. A választások okozta politikai átrendeződés alapvető hatással lehet Berlin gazdaságpolitikájára is.
A német GDP 2023 második felétől folyamatosan, lassú ütemben csökken, ami a leglátványosabban a Szlovákia és Magyarország szempontjából fontos autóipar hanyatlásában mutatkozik meg. Többek között a Volkswagen, a Bosch és a Continental is tömeges leépítéseket jelentett be, a klasszikus ipari szereplők nem tudják tartani a lépést a kínai és keleti piacok kihívásaival. Az orosz-ukrán háború okozta logisztikai problémák és energiaválság, az erőművek szükségtelenül gyors ütemű kizöldítése szintén komoly problémát jelenthet.
Kancellárkereső
A német lakosság által is érzett gazdasági válság könnyen politikai válsággá változhat, az új erőviszonyok pedig felboríthatják a klasszikus szövetségeket. Többek között ennek is köszönhető, hogy Weidel elutazott Magyarországra: az AfD, ha nem is feltétlenül kerül kormányszerepbe, a karanténból kikerülve sokkal nagyobb hatással bírhat a németországi események alakulására akár a migráció, akár az energiapolitika területén. Friedrich Merz, a jobboldali CDU vezetője és kancellárjelöltje már elhatárolódott, majd együttműködött, végül ismét elhatárolódott a párttal való közösködéstől.
Kérdés, hogy a választás után Merznek mekkora mozgástere marad. A legújabb felmérések szerint a CDU/CSU szövetség 30 százalék körüli eredménnyel garantáltan megnyerheti a választást, az AfD pedig 20 százalékot meghaladó támogatottsággal a második legerősebb erőnek számíthat a parlamentben.
A jelenlegi kormánypártok lemaradása jelentős: a baloldali SPD, Olaf Scholz jelenlegi kancellár pártja csak 15 százalék körül áll, koalíciós partnerei közül a Zöldek 13, a liberális FDP pedig négy százalékkal áll és nem is jutna a parlamentbe. Hatással lehet az erőviszonyokra két baloldali párt, a radikális Baloldal és Sahra Wagenknecht Szövetsége, mindkét formáció támogatottsága az öt százalékos bejutási küszöb környékén alakul. Merznek tehát szövetségre lesz szüksége – és az AfD a legutolsó alternatíva, akit számításba vesz, a szocialisták, zöldek és liberálisok köréből kerülhet ki az egy vagy több partner. Ha a vezetők nem találnak megoldást, az elmélyülő politikai és gazdasági válság tovább ronthatja a szlovák és magyar mutatókat.
Akárhogy is végződnek a választások, az új vezetésnek azonnali megoldást kell adnia Németország – indirekt módon pedig Szlovákia és Magyarország – problémáira.
Weidel és Orbán találkozóján az ideológiai témák mellett az orosz-ukrán háború gyors lezárása, a migrációellenes fellépés, a zöldpolitika visszaszorítása került szóba. Gazdasági téren ennél jóval több kellene: a cégek ösztönzéséhez Németországnak szabadon kéne engednie az államadósságot és lazítania a szlovákiaihoz hasonló adósságféket. Az innováció támogatásához szintén pénzre, a kiadások növelésére lenne szükség. A CDU azonban leginkább adócsökkentésben gondolkodik – és a nagyvállalatok is Merz programjában bíznak a leginkább.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
