Reggeli gyors – a felvidéki, a megbékélő és a sportoló Tokár Géza2025. 02. 03., h – 23:14
A napokban fokozatosan eszkalálódik a felvidékizéssel szemben kifogást emelő szlovák Matica Slovenská-közeli értelmiségieket érintő minibotrány. Eközben borítékolható a kudarc Pellegrini külpolitikai kerekasztalán, a szlovák sportolók díjazása pedig rámutat az alapvető problémákra, amelyekkel a sport Szlovákiában küszködik. Reggeli összefoglaló.
Kapcsolódó cikkünk
Felvidék. Az elmúlt napokban ismételten középpontba került a kifejezés, ami sokak számára semleges jelentéstartalmat hordoz, sokan úgy gondolják, nemzeti identitásuk kulcsfogalma, megint mások meg provokációnak tekintik. De mit jelent valójában a Felvidék szó és miért lehet problémás a használata?
Ahogy arról beszámoltunk, Dunaszerdahely polgármesterét, Hájos Zoltánt a Felvidék szó használata miatt hallgatták ki rendőrök. A feljelentést a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI) tette, mivel szerintük a kifejezés revizionista jelentéssel bír, a dunaszerdahelyi önkormányzat pedig két rendezvényének nevében is ezt használta: Felvidéki Vágta és Felvidéki Fesztivál. Hogy bűnösnek találják-e Hájost alapvető emberi és szabadságjogok elnyomását célzó mozgalom támogatásában, kérdéses. Maga az eset viszont jól rávilágít egy létező problémára:
helyénvaló vagy jogtalan a Felvidék kifejezés?
Mit jelentett?
A történelmi tények alapján eredetileg a „Felvidék”, illetve korábbi változatai, mint a „Felföld” vagy „Felső-Magyarország”, földrajzi kifejezések voltak, amelyek a történelmi Magyarország északi, illetve hegyvidéki területeire utaltak.
Liszka József néprajzkutató szerint a „Felvidék” szó első említése konkrétan Kossuth Lajostól származik 1848-ból, amikor
a történelmi Magyarország északi, főként szlovákok és németek lakta részeit illette ezzel a névvel.
A 19. század második felében viszont beállt egy jelentésváltozás, vagy legalábbis a fogalom politikai töltetet kapott.
Hogyan vált terheltté?
Grünwald Béla magyar nacionalista politikus 1878-ban például A Felvidék. Egy politikai tanulmány címmel jelentetett meg röpiratot, és ebben már tükröződik egyfajta lenéző attitűd a szlovák közösség felé.
„Ebben Grünwald meghatároz egy programot, amelynek lényege kettős. Egyrészt Magyarország erőteljes központosítását javasolja a nemzetiségi régiók nagy száma miatt. Másrészt arra mutat rá, hogy amikor ő ezt 1878-ban megírta, Magyarországon nagyjából 8 millió nem magyar és 7 millió magyar élt.
Ezért szerinte a 19. század végi magyarság missziója »nem az, hogy hódítsunk, terjeszkedjünk az országon kívül (…) A mi missziónk az ország határain belül van, s abban áll, hogy töltsük be az államot legvégső határáig.«
Azaz nem gyarmatosítani kell valahol Afrikában és a Távol-Keleten, hanem az országot kell magyarrá tennünk” – mondta Grünwlad felfogásáról Szarka László történész, hozzátéve:
„Ennek érdekében az akkori országgyűlési képviselő szerint az iskolákat olyanná kell tenni, mint egy gép.
Ebbe az egyik oldalon be kell tenni a tót fiúcskát, a másik oldalon pedig előjön belőle egy magyar úriember.
Grünwald szélsőséges nacionalista okfejtése miatt a Felvidék szó használata erősen irritálta a szlovák közösséget” – fejtette ki a történész, milyen hatást gyakorolt Grünwald publikációja.
Arról van szó tehát, hogy a Felvidéket mint kizárólag csak magyarokat illető vagy magyarok lakta területi egységet próbálták láttatni egyesek. Ez pedig, mint eredeti használata is suggalja, távol állt a valóságtól, mivel ahogy Liszka is írja:
„a »Felvidék« (már ha egyáltalán pontosan körvonalazható ez a térség, amit kötve hiszek) multietnikus régió, s nem csak magyarok lakják”.
A helyzet tovább bonyolódott Csehszlovákia létrejöttével 1918-ban. Ekkor a magyar közvélemény számára a Felvidék már egyértelműen a Magyarországtól elcsatolt északi területeket jelentette.
1938-ban pedig, amikor a magyar többségű dél-szlovákiai területek visszakerültek Magyarországhoz, a magyar sajtó „a Felvidék visszatéréséről” írt, ami tovább erősítette a kifejezés politikai konnotációját.
Mit jelent ma?
Ma főként a dél-szlovákiai magyarlakta régiók megnevezésére használják a kifejezést. Érdemes ezzel együtt tudatosítani, hogy politikailag mennyire terhelt, jelentése folyamatosan változott és mára nem egy behatárolható földrajzi területet, hanem sokkal inkább identitást jelöl.
A Felvidék szó mára – tetszik vagy nem tetszik – olyan területi önmegjelölés, amelyet a szlovákiai magyarság használ, a Csallóköztől a Bodrogközig terjedő területre. Hivatalosan dél-szlovákiai magyarok vagyunk, de nemzeti önmegjelölésként mára egyre gyakrabban felvidékieknek nevezzük magunkat
– véli Szarka.
Előfordul viszont az is, hogy a magyar nyelvhasználatban időnként Szlovákia egészére alkalmazzák, ami szlovák részről joggal válthat ki ellenérzéseket, mivel sokan ezt a magyar történelmi narratíva folytatásának vagy a magyarosítási törekvések visszaidézésének tekintik. És egyébként is hiba lenne nem belátni: Szlovákia teljes területére Szlovákiaként hivatkozni nemcsak pontosabb, de értékítéletmentes.
„Vannak, akik egész Szlovákiát továbbra is Felvidéknek nevezik, s még az is előfordul, hogy délfelvidéki magyarokról beszélnek, amit én abszurdnak tartok.
Az viszont szerintem teljesen rendben van, ha önmegjelölésként felvidéki magyaroknak nevezzük magunkat.
Sajnos itthon és az egynyelvű Magyarországon sokan nem tudnak mit kezdeni ezekkel a jelentésbeli árnyalatokkal és különbségekkel, ezért fontos, hogy ezt a történelemoktatásban és magunkban is tisztázzuk” – hangsúlyozta a történész.
A dunaszerdahelyi eset árnyalatai
Hájos feljelentésénél azt mindenképpen figyelembe kell venni, ki is jelentette fel egy szó miatt. A Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete egy szlovák nacionalista szervezet, amely nem először vádaskodik etnikai, nemzeti alapon magyar többségű falvak önkormányzatai vagy azok képviselői ellen. 2022-ben az szúrta a szemüket, hogy a gútai képviselő-testület alakuló ülésén a jelenlévők a magyar himnuszt is elénekelték. Az pedig pláne kontextusba helyezi a történteket, hogy a Komunita Dunajská Streda polgári társulás, amely évek óta a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásáért dolgozik a dunaszerdahelyi régióban, egyértelműen kiállt a város polgármestere mellett. Azt tehát kijelenthetjük, hogy a ZSI hungarofób módon aktivizálta magát.
A magyar mint szitokszó?
A kormányellenes tüntetések során nem volt példa nélküli a hungarofóbia. Valósággal szokássá vált az aktuális szlovák kormány képviselőit párhuzamba állítani a magyarországi kormánnyal. Ez viszont nem mindig történt egyértelműen: jó példa erre a „Fico egy magyar disznó” transzparens. Mert egy dolog Robert Fico miniszterelnököt magyarországi kollégájához, Orbán Viktorhoz hasonlítani, és megint másik általánosan, szitokszóként használni a magyar jelzőt. Hasonló véleményen van Gyenge Veroni slammer is, aki Rastislav Káčer, volt külügyminiszter fogalmazásmódján háborodott fel:
Úgy használta a Felvidék szót, hogy gyakorlatilag egyenlőséget tett a magyarországi és a felvidéki magyarok közé, ráadásul Orbánnal hozta összefüggésbe a fogalmat
– mondta az aktivista, majd kifejtette, hogy ő a problémát az információhiányban látja.
A gond, hogy nincs valódi párbeszéd a két fél között. Szerintem annyi kéne, hogy tisztázzuk azt, ennek van történelmi meg mostani jelentése is. Mert jelenleg ez egy olyan szó, ami összeköt minden magyart Szlovákiában
– fogalmazott.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Míg Magyarországon nem lehetett tudni, a sok olimpiai bajnok közül ki nyeri az újságírói ankétot, a szlovákiai Év Sportolója-szavazáson borítékolni lehetett a végeredményt.
A 2024-es év legfontosabb sporteseményén, a párizsi olimpián ugyanis csak egyetlen szlovákiai érmest jegyezhettünk, a vízi szlalomozó, Matej Beňuš harmadik helye révén. Érdekesség, hogy a 37 éves sportoló a 139 érvényes szavazólap egyikéről lemaradt. A többi, 138 sportújságíróból 108 tette őt az első helyre. Beňus negyedszer került be a top tízbe: amikor 2016-ban Rióban ezüstérmes lett, még csak ötödik lett az ankéton (ami jól jelzi, tavaly mennyivel gyengébb évet zárt az eredményeket tekintve a honi élsport).
A világkupa-sorozat győztese közel állt a rekorddöntéshez, 1323 pontja eggyel maradt csak el Peter Sagan 2017-es csúcsától.
A második helyen az atléta Gabriela Gajanová végzett. A római Európa-bajnokságon második lett, az olimpián pedig az előkelő 11. helyen zárt 800 méteren. De más távokon, 300, 400, 600 és 1000 méteren is egyéni csúcsot döntött, és tavaly belekóstolhatott a nagy presztizsű Gyémánt-liga versenysorozatba is.
Az ankét harmadik helyezettje Anna Karolína Schmiedlová tíz év elteltével került be ismét a díjazottak közé.
A 30 éves teniszező Párizsban negyedik lett egyéniben, ami az önálló ország történetében messze a legnagyobb szlovák siker olimpiai tornán. Emellett pedig Schmiedlová tagja volt a válogatottnak is, amely egészen a fináléig menetelt a Billie Jean King-kupában.
Ez utóbbi siker érthető módon sokat nyomott a latban az újságíróknál, akik a teniszcsapatot a legjobbnak találták a kollektívák kategóriájában. Viktória Hrunčáková, (az egyéni sportolók kategóriájában 4.) Rebecca Šramková, Tereza Mihalíková, Renáta Jamrichová és a már említett Schmiedlová ankétgyőzelme történelminek nevezhető, női csapat még sosem nyert a voksoláson. Mögöttük két, már sokszorosan díjazott gárda végzett: az Eb-nyolcaddöntős labdarúgó-válogatott és a BL-főtáblára bejutott Slovan focicsapata.
A sokévi hagyományokhoz hűen idén is bővült a Sportlegendák névsora. A megtiszteltetés ezúttal a műkorcsolyázó Jozef Sabovčíkot érte, aki olimpiai bronzérmesként és kétszeres Európa-bajnokként arról is híres volt, hogy elsőként ugrott négyfordulatost nagy világverseny kűrjében.
A 2023-as ankét győztese, a sportlövő Danka Hrbeková (akkori nevén Barteková) idén 20. lett.
Egyéni
1. Matej Beňuš (vízi szlalom) 1323 pont
2. Gabriela Gajanová (atlétika) 845
3. Anna Karolína Schmiedlová (tenisz) 684
4. Rebecca Šramková (tenisz) 558
5. Richard Tury (gördeszka) 556
6. Stanislav Lobotka (labdarúgás) 527
7. Zuzana Paňková (vízi szlalom) 442
8. Petra Vlhová (alpesi sí) 386
9. Vanesa Hocková (sportlövészet) 317
10. Juraj Slafkovský (jégkorong) 272
Csapatok
1. Női teniszválogatott 304 pont
2. futballválogatott 262
3. Slovana Bratislava 203
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Egyéniben megnyerte a világbajnokságot és az Eb-t is, ami még sosem sikerült senkinek skeetben. Emellé társult csapatban egy-egy bronz a vb-n és az Európai Játékokon, a selejtezők abszolút világcsúcsa – nem kérdés, hogy Danka Barteková joggal nyerte el az Év sportolója-címet 2023-as teljesítményéért. A 39 éves, mosolygós sportlövő kitartóan állta az újságírók rohamát a hétfői pozsonyi gálát megelőzően.
Minek volt köszönhető a remek tavalyi éve?
Várakozáson felüli év lett a 2023-as. Mivel 2022-ben nem sikerült olimpiai kvótát szereznem, annál nagyobb volt a motivációm tavaly. De senki nem számított rá, hogy ennyire jó eredményeket érek el, mindenhol ki tudtam magamból hozni azt, ami bennem volt. Pályafutásom során először lettem világbajnok, megszereztem az ötödik Európa-bajnoki érmemet és – bár nagyságrendben ez nem ugyanaz a kategória – szlovák bajnok lettem, összejött a triplázás. Minden versenyemen magas pontszámot értem el.
Az ankéton kis különbséggel előzte meg az alpesi síző Petra Vlhovát. Számított rá, hogy kettejuk között fog eldőlni az elsőség?
Úgy voltam vele, ha Peťa győz, senki nem szólhat semmit, mert neki fantasztikusan sikerült a szezon első fele, a sérülése előtt egyik versenyt nyerte a másik után. Talán amiatt most kisebb hátrányban volt, hogy a világbajnokságon érem nélkül zárt. De egy nagy médiafigyelemmel kísért sportágról van szó, amelyben hatalmas a konkurencia, azaz az eredményei így is nagyszerűek Ugyanakkor letaszítani a hazai trónról Petrát, ebbe nem mertem belegondolni se.
Mennyire tartotta fontosnak, hogy legyen egy Év sportolója-címe is? Hosszú pályafutása során eddig kétszer szerepelt a top 10-ben, az olimpiai bronzérem megszerzésekor harmadik, 2019-ben nyolcadik volt.
Eszembe jutott, hogy az utóbbi években jóval többször voltam díjátadó, mint díjazott az Év sportolója-gálán, ami viszont a Szlovák Olimpiai és Sportbizottság alelnökeként, illetve NOB-tagként érthető. Az ankét először az Eb után futott át az agyamon, de nem sokáig foglalkoztam vele, egészen addig, míg valaki az Instagramon meg nem osztott egy olyan posztot, hogy ez kemény meló volt a vb- és Eb-elsőséggel. Akkor tudatosítottam, hogy tényleg nagyszerű évem volt, és lehetne visszhangja akár a szavazáson is. De úgy voltam, ez egy ankét, tisztában vagyok vele, a sportlövészet milyen helyet foglal el a sportágak között, és ezek a voksolások kicsit a népszerűségről is szólnak. Azaz tényleg nem sértődtem volna meg, ha alacsonyabb pozícióban zárok. A legjobb társaságba kerültem, bár azért nekem egy-két név azért hiányzik a top 10-ből. Például a síhegymászó Mariana Jagerčíkováé, aki leendő, 2026-os olimpiai sportágban lett világbajnok. Annak viszont nagyon örülök, hogy egy másik sportlövő, Marián Kovačócy is bekerült a legjobbak közé. Számunkra ez is egy fontos lehetőség, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet, hogy bekerüljünk a köztudatba, és az emberek elsimerjék a sportlövők eredményeit.
Idén viszont nyári ötkarikás játékok lesznek – ennyi jó eredménnyel a háta mögött érez nyomást Párizs előtt? Vagy inkább önbizalomnövelőként tekint a tavalyi sikereire?
Az Év sportolója-díjat a 2023-as év méltó lezárásának tekintem. A tavalyi érmeimet már elraktam a szemem elől, egy fiókban vannak, mert ez már a múlt. Január elsejével új évet kezdtem, és csak arra összpontosítok, ami vár rám. Nem tekintek a címre úgy, hogy ez most extrán kötelezne valamire vagy nyomás alá helyezne. De ismerem magam, tudom, hogy a díjra fogok gondolni, ha épp nem akaródzik edzenem, és legszívesebben elhajítanám a puskám a sarokba, hogy ilyen csábító jutalom is elérhető, ha folytatom a munkát.
Olyannyira, hogy a gála másnapján, kedden kora reggel már utazik is Marokkóba a világkupára…
Igen, nekem sosem egyszerű a logisztika… Az idei első verseny vár rám, mert az első fordulót kihagytam, hogy legyen elég időm a felkészülésre. El is tudtam végezni mindent, amit terveztem, szerencsére az időjárás lehetővé tette, hogy itthon gyakoroljak. Már decemberben elkezdtem a munkát Amerikában, aztán Olaszország következett, tavalyhoz képest talán egy kicsivel nagyobb mennyiséget lőttem. Ami ígéretes, persze, nem leszek rögtön csúcsformában, mert nehéz lenne kitartani azon a szinten a legfontosabb időszakig, júliusig-augusztusig. Marokkó egy fontos lépcsőfok ebben a folyamatban, amely megmutatja, milyen hibákat kell kijavítani, mivel kell még foglalkozni.
Ez már csak magát a sportteljesítményt fogja érinteni? Mert korábban úgy nyilatkozott, a technikai dolgokat szeretné 2023-ban maga mögött tudni.
Igen, december 31-ével lezártam minden, a puskával, a töltényekkel kapcsolatos technikai módosítást. Elkészült a másik puskatusom is, a felszerelésemen már semmit nem fogok változtatni. Ami nálam meglepőnek számít, mert állandóan variálni szoktam valamit, de most a tavaly sok sikert hozott dolgokkal vágok neki 2024-nek.
Kapcsolódó cikkünk
Peter Pellegrini holnap 9:30-kor találkozót szervez a politikai pártok számára Szlovákia külpolitikai irányvonaláról. A PS és az SaS már korábban elutasította az elnök meghívását, a KDH képviselői részt vesznek, a Szlovákia mozgalom pedig nem kapott meghívót.
A PS azon a véleményen van, hogy csak az előrehozott választás képezhetné egy valódi kerekasztal-beszélgetés tárgyát a jelenlegi helyzetben.
Az SaS azt hangsúlyozta, Pellegrini megkésett a találkozóval.
A KDH a többi ellenzéki párttal ellentétben elfogadta Peter Pellegrini meghívását. A megbeszélésen azt szeretnék hangsúlyozni az államfőnek, hogy
húzza be a kéziféket a gyűlöletkeltés, a félelem- és pánikkeltés terén, valamint akadályozza meg az eltávolodást legközelebbi partnereinktől az EU-ban és a NATO-ban.
Az elnök bírálja a PS és az SaS álláspontját. „Rendkívül szerencsétlennek és hazánkkal szemben felelőtlen döntésnek tartom” – jelentette ki Pellegrini.
Kapcsolódó cikkünk
Peter Pellegrini államfő jövő hétre kerekasztal-tárgyalásra hívta a három kormánypárt, valamint három parlamenti ellenzéki párt elnökét, hogy az ország külpolitikai irányvonaláról beszélgessenek. Az ellenzéki SaS és a Progresszív Szlovákia azonban már jelezte, nem vesznek rászt a találkozón.
Ebben a helyzetben csak egy kerekasztal-beszélgetésre van szükségünk, ennek a tárgyalásnak pedig az előrehozott választásokról kellene szólnia
– utasította el Peter Pellegrini meghívását a Progresszív Szlovákia. Az SaS szintén a távolmaradás mellett döntött, mivel úgy vélik, az államfő csak trükközik.
Tartózkodó ellenzék
Még január elején arra kértük az elnököt, találkozzon az ellenzéki pártok képviselőivel. Egyértelműen fel szerettük volna szólítani az államfőt, hogy lépjen fel a kormány azon kijelentései ellen, amik megkérdőjelezik szilárd gyökereinket az EU-ban és a NATO-ban. Sajnos az elnök három hétig nem reagált a felhívásunkra
– szögezték le.
Az SaS azt állítja, hogy Peter Pellegrini még mindig részt vállal a Hlas irányításában, Robert Fico pedig nem hiteles tárgyalópartner. A KDH egyelőre nem reagált az államfő meghívására, az Igor Matovič vezette Szlovákia mozgalmat pedig egyáltalán nem várták az elnöki palotába.
Peter Pellegrini is reagált a PS és az SaS döntésével kapcsolatos bejelentésre. Az államfő szerencsétlennek és felelőtlennek tartja, hogy a távolmaradás mellett tették le a voksukat, azt azonban leszögezte, a meghívása a továbbiakban is érvényes, így örülne neki, ha átgondolnák a részvételt.
Hosszas hallgatás után a KDH elnöke, Milan Majerský jelezte, a többi ellenzéki párttól eltérően, ők elfogadják Pellegrini meghívását.
Felszólítjuk Pellegrini elnököt, hogy álljon a béke és az igazság oldalára, ahogy azt Michal Kováč is tette a múltban
– közölte Milan Majerský.
A kormánypártok jelen lesznek
Az Andrej Danko vezette SNS már közvetlenül Pellegrini meghívását követően igent mondott, mostanra pedig az államfő egykori pártjának jelenlegi elnöke, Matúš Šutaj Eštok is közölte, jelen lesznek. A Hlas élén álló Šutaj Eštok azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy az ellenzék félrevezeti és hecceli az embereket.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
