Ünnepi ülést tartott a parlament Románia Alkotmánya elfogadásának harmincadik évfordulója alkalmából. Az ülésen a kormányfő az állam megreformálásának, a szenátus elnöke az alkotmány reformjának szükségességéről beszélt, a képviselőház elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy tisztázni kell az államelnök hatáskörét, és bizalmatlansági indítványok konstruktív rendszerét kell bevezetni. Az RMDSZ képviselője az államformára, a törvényhozásra vonatkozó reformelképzelések mellett a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként történő meghatározásának szükségességéről beszélt az alkotmány kapcsán.
Az ülésen felszólaló Nicolae Ciucă miniszterelnök szerint a kommunizmus bukása után elfogadott alkotmány, Románia jelenlegi alaptörvénye demokratikus társadalmunk alapköve, amelyet az 1989. decemberi forradalom eszméi, az akkor életüket vesztett és megsebesült emberek áldozata inspirált és legitimált. Ciucă úgy vélekedett, hogy szükség van az állam és az állami közigazgatás megreformálására oly módon, hogy az állampolgárokat foglalkoztató kérdések kerüljenek előtérbe, nőjön a közszolgáltatások hatékonysága és minősége, és erősödjön a tisztségviselők felelősségtudata.
Az ünnepi ülésen Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke azt hangoztatta, hogy szükség van az államelnök feladatkörének tisztázására. Azoknak, akik az alkotmányreformon fognak dolgozni, el kell majd dönteniük, hogy még működhet-e Romániában ez a felemás rendszer, amelyben az államelnök valahova a francia elnök és egy spanyol uralkodó közé tehető. Az államelnök szerepe a konszenzusteremtés, de sajnos sokszor éppen ő volt a társadalmi feszültségek gerjesztője – fogalmazott. Ciolacu szerint nem egyszer fordult elő, hogy az államelnök túllépett közvetítői hatáskörén és durván beleszólt a többi hatalmi ág döntéseibe. A Szociáldemokrata Párt elnöke ugyanakkor a bizalmatlansági indítványokkal kapcsolatos eljárást is módosítaná, konstruktívvá tenné azt oly módon, hogy ha a bizalmatlansági indítványt megszavazza a parlament és a kormány megbukik, akkor az automatikusan egy új kormányfő kinevezését vonja maga után. Ha rendelkeztünk volna ezzel az alkotmányos eszközzel, nem telt volna el két hónapunk kormány nélkül – érvelt.
Florin Cîţu, a szenátus elnöke, volt kormányfő arról beszélt, hogy nem az ünnep pillanata volt a tegnapi, hanem az alkotmány és a román állam intézményes megszervezésének számbavétele. A reformok elkerülhetetlenek, mert ezt akarják az állampolgárok. Az alkotmányos normákat életünk realitásához kell igazítani.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint az alkotmányt úgy kellene módosítani, hogy Románia államformája parlamenti köztársaság legyen, és az alaptörvényben államalkotó tényezőkként kellene meghatározni a nemzeti kisebbségeket. A jogász-politikus emlékeztetett arra, hogy az 1991-es alkotmány szerint Románia félelnöki köztársaság, amelyben a miniszterelnök nem az államfő alárendeltje, ám a kormányfőt az államfő nevezi ki, és a végrehajtó hatalom két képviselője között számos konfliktus volt az elmúlt 15 évben. A politikus szerint az államforma módosítása mellett a parlament átalakítására is szükség lenne. Az RMDSZ megtartaná a kétkamarás parlamentet, de eltérő hatáskörökkel ruházná fel a képviselőházat és a szenátust. Csoma Botond felhívta a figyelmet arra, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács és más intézmények bizonyos dokumentumai a nemzetbiztonságot fenyegető kockázati tényezőknek tekintik a nemzeti kisebbségeket. „Azt hiszem, harminc év után eljött az ideje annak, hogy az állam megbízzon az ország területén élő nemzeti kisebbségekben” – jelentette ki a képviselő.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
