December 1-je Románia nemzeti ünnepe. 1918. december 1-én Gyulafehérváron szentesítették Erdély egyesülését Romániával.
Az ezt a napot eltorzító nacionalistákat emlékeztetem arra, mit mondtak ki a gyulafehérvári kiáltványban:
„Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által.”
A nemzeti ünnep örömforrás kellene legyen az ország minden állampolgára számára. Etnikumtól, rassztól, vagy vallástól függetlenül. Romániában az idők folyamán változott a nemzeti ünnep napja. De bármelyik legyen is az, a szélsőségesek mindig találnak valamilyen ürügyet arra, hogy a gyűlöleten, diszkrimináción és sovinizmuson alapuló üres nacionalizmus és hamis hazafiság napjává változtassák.
A magukat értelmiséginek tartó „mérsékeltek” több ezer trikolórral akarnak a Székelyföldön élő, állításuk szerint, üldözött, román testvéreikkel együtt lenni, hogy azok ne érezzék egyedül magukat. Kampányuknak „Románok a románokért” a neve.
HIRDETÉS
Amiről „megfeledkeznek”: a román etnikumon kívül Romániában magyarok és más nemzetiségek is vannak.
Egy nemrég párttá alakult szélsőséges szervezet szintén szokásává tette, hogy a nemzeti ünnepen Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyre megy, ahol a románok kisebbségben vannak, mégpedig azért, hogy – állításuk szerint – a magyar többség által kiközösített románokkal legyenek együtt.
Bejönnek a városba, menetelnek az utcákon, gyalázkodva, fenyegetőzve világgá kürtölik frusztrációikat; és mindezt Románia zászlóját lobogtatva teszik. Ha semmirekellőként viselkedsz Románia zászlójával a kezedben, az a nemzeti jelképek megsértése. Nem tudom elfogadni a populizmusokat, a primitív nacionalizmust és nem érthetek egyet azzal, hogy szélsőséges pártok gyalázkodásra, vagy fenyegetőzésre, a más etnikumú román állampolgárokkal szembeni etnikai gyűlöletre uszításra használják fel a nemzeti ünnepet.
Sepsiszentgyörgyön a magyar etnikumúak vannak többségben. De toleráns emberek, minden évben eltűrik, hogy tiszteletlen és neveletlen emberek érkezzenek a városba, és a saját otthonukban, az utcáikon fenyegessék és gyalázzák őket. Nem azért, mert gyávák, nem azért, mert félnek, hanem mert bátrak. Nem harcolhatsz intoleranciával az intolerancia ellen, erőszakkal az erőszak ellen.
A szélsőségesség ellen a képzettség, az intelligencia a legerősebb fegyverek. Itt az ideje felnőnünk, abbahagynunk a zászlókkal hadakozást, hogy kié nagyobb, kinek van több. A nemzeti ünnepnek semmi köze nincs a zászlók mások orra előtti tüntető lobogtatásához.
Az idén már nem fogom a mellemre kitűzni a trikolórt, mint a korábbi években. Idén úgy döntöttem, december 1-én mégsem leszek román; magyar sem, szász sem és semmilyen más etnikum sem. Idén december 1-én egyszerű ember vagyok! Idén az vagyok, amit Sepsiszentgyörgy képvisel (és nemcsak Sepsiszentgyörgy, hanem Erdély sok más hasonló falva és városa, ahol évszázadok óta két, vagy több különböző etnikum él együtt): sokszínűség, egyetértés, tolerancia, mindenki tisztelete, etnikumtól függetlenül.
HIRDETÉS SZÉKELY ZÁSZLÓ + SIC MATRICA INGYEN
Forrás: corbii albi via EuroCom — Romániai SajtófigyelőRăzvan Lupescu: Anul acesta am decis să nu mai fiu român de 1 Decembrie…
Ziua Naţională a României este 1 Decembrie. La 1 Decembrie 1918 s-a consfinţit la Alba Iulia unirea Transilvaniei cu România. Nationaliştilor care denaturează această zi, le reamintesc ce s-a spus în Rezoluţia de la Alba Iulia:
„Adunarea Națională proclamă următoarele: Deplină libertate națională pentru toate popoarele conlocuitoare. Fiecare popor se va instrui, ADMINISTRA şi judeca în limba sa proprie prin indivizi din sânul său și fiecare popor va primi drept de reprezentare în corpurile legiuitoare și la guvernarea țării în proporție cu numărul indivizilor ce-l alcătuiesc.”
Ziua Naţională ar trebui să fie motiv de bucurie pentru toţi. Indiferent de etnie, rasă sau religie. România a avut de-a lungul timpului diferite date ca zi naţională. În general mai toate ţările serbează ziua naţională de ziua independenţei. Oricare ar fi însă ziua naţională, extremiştii găsesc un motiv şi fac din această zi una a naţionalismului găunos, al falsului patriotism, bazat pe ură, pe discriminare şi şovinism.
„Moderaţii” care se vor intelectuali duc mii de steaguri tricolore, pentru, spun ei, a fi alături de fraţii lor români, napăstuiţi în Ţinutul Secuiesc, să nu se simtă singuri. Campania lor e numită „Români pentru români”.
Ce„uită” ei este că in România există pe lângă etnia românească şi maghiari precum şi alte naţionalităţi.
O organizaţie extremistă, care mai nou e şi partid politic, de asemenea şi-a făcut un obicei ca de ziua naţională să meargă în Ţinutul Secuiesc la Sfântu Gheorghe, acolo unde românii sunt minoritari pentru – spun ei –, a fi alături de românii ostracizaţi de majoritatea maghiară.
Ei vin într-un oraş, mărşăluiesc pe străzi şi îşi strigă frustrările, înjurând, ameninţând; toate astea făcându-le fluturând steagul României. Este o ofensă adusă simbolurilor naţionale, să te comporţi ca un golan având steagul României în mână. Nu pot accepta populismele, naţionalismul primitiv şi nu pot să fiu de acord atunci când partide extremiste se folosesc de Ziua Naţională ca pretext pentru a mai arunca o injurătură ori o ameninţare, a instiga la ură etnică la adresa altor cetăţeni români de alte etnii.
Sfântu Gheorghe este un oraş în care etnicii maghiari sunt majoritari. Sunt însă oameni toleranţi, lasă an de an în oraşul lor nişte oameni fără respect şi fără educaţie, să îi ameninţe şi să-i înjure la ei acasă, pe străzile lor. Nu pentru că ar fi laşi, nu pentru că le-ar fi frică, ci pentru că sunt curajoşi. Nu poţi lupta împotriva intoleranţei cu intoleranţa, împotriva violenţei cu violenţa.
Educaţia, inteligenţa, sunt cele mai tari arme împotriva extremismului. E vremea să ne maturizăm, să nu ne mai batem în steaguri, care-i mai mare, care are mai multe. Ziua Naţională, n-are de-a face cu etalarea drapelelor pe sub nasul altora în mod ostentativ.
Anul acesta nu am să mai port tricolorul în piept ca în alţi ani. Anul acesta am decis să nu mai fiu român de 1 Decembrie; nici maghiar, nici sas şi nici vreo altă etnie. Anul acesta de 1 Decembrie sunt simplu om! Anul acesta sunt ceea ce reprezintă oraşul Sfântu Gheorghe (şi nu doar Sfântu Gheorghe ci multe alte sate şi oraşe asemănătoare ale Transilvaniei în care există de sute de ani două sau trei etnii diferite): diversitate, bună înţelegere, toleranţă, respect pentru toţi, indiferent de etnie.
Sursa: http://corbiialbi.ro/
Forrás:erdelyimagyar.wordpress.com
Tovább a cikkre »
