Rasszizmus megjelenítése miatt kerültek pellengérre Walt Disney klasszikus meséi. Generációk nőttek fel az olyan népszerű rajzfilmeken, mint a Dumbó, Pán Péter, a Dzsungel könyve, vagy Aladin. Ma azonban egyesek azt állítják róluk, hogy számos előítéleteket tartalmaznak.
Egyes rasszizmus ellen kampányoló csoportok szerint több klasszikus Disney rajzfilm is tartalmaz színesbőrűek elleni előítéleteket.
A modernkori cenzúra áldozatai lettek így olyan rajzfilmcsodák mint a Dumbó, a Pán Péter, Susi és Tekergő, a Dzsungel könyve, Macskarisztokraták, Aladin, vagy a Svájci Robinson család kalandfilm.
Hat rajzfilm és egy játékfilm esetében ezért a Walt Disney egy figyelmeztetést helyezett el az alkotásokban, miszerint az adott mese
Szinte hihetetlen, de akár egy olyan ártatlan történet is, mint
a Dumbó, amely egy repülő elefántról szó, egyes kritikusok szerint etnikai és rasszista előítéleteket tartalmaz.
Az újkori átértelmezés eddig csak a régebbi Disney-meséket érintette, ugyanakkor lehet hogy a jövőben más népszerű rajzfilmeket is alávetnek efféle cenzúrának.
Az érintett Disney-mesék esetében újonnan a következő szöveget olvashatjuk figyelmeztetésként a rajzfilm elején:
A Walt Disney társaság már tavaly novemberben elhelyezett egy figyelmeztetést alkotásaiban, miszerint az elavult kulturális képeket tartalmazhat. Az USA-ban ugyanakkor tovább folytatódnak a zavargások és a rasszizmus elleni tüntetések, ezért az aktivistákat már nem elégítette egy ilyen rövid nyilatkozat.
Az olyan szervezetek, mint az Afrikai-amerikai filmkritikusok szövetsége ezért azt tanácsolta a Walt Disney társaságnak, hogy klasszikus meséitől sokkal határozotabb módon határolódjon el.
Hemant Shah, a Wisconsini egyetem professzora szerint, nem szabad a filmekben lévő rasszista előítéleteket lebecsülni.
Egyes kritikusok azonban még így sem voltak elégedettek a Disney-mesékben olvasható figyelmeztetéssel, és a Warnes Bross stúdió álláspontját hozzák fel példaként, amely a következő szöveget helyezte el vitatott animációs filmjeinek elején:
Dumbo (1941). A varjak, amelyek a kis elefántot repülni tanítják, az afroamerikaiak tipikus beszédjét imitálják. Egyben vezetőjüket Jim Crownak hívják. A crow szó angolul varjút jelent, a Jim Crow pedig gúnyneve az afroamerikaiaknak, és utalás a Jim Crow féle törvényeknek, amely a 19. században elkülönítést (szegregációt) írt elő a feketék számára az élet minden területén.
Pán Péter (1953). A mesében az őslakosokat sértően „rézbőrűnek” nevezik, a főszereplők pedig gúnyolódnak kultúrájukon. A mesében egy dalnak a címét is megkellett változtatni, mivel szintén a rézbőrű szót használta, így rasszista tartalomnak minősítették.
Susi és Tekergő (Lady and Tramp, 1955). A történetében szereplő két sziámi macskát állítólag ázsiai sztereotípiákkal ábrázolták (ferde szemek, kivert fogak, ázsiai akcentus). A mesében egy olyan jelenet is feltűnik, amelyben a kutyák viccet űznek azokból az országokból, ahonnan az egyes kutyafajok származnak (pl. mexikói csivava, orosz agár).
A dzsungel könyve (1967). Louie, a majmok királya a kritikusok szerint egy afroamerikai karikatúrája. Lusta, nem tudja magát kifejezni, és jazz stílusban énekelt.
Macskarisztokraták (1970). A mesében szereplő sziámi macska a kínaiak karikatúrája lenne, mert ázsiai arca van és evőpálcikákkal játszik a zongorán.
Aladin (1992). A mesében azt kifogásolják, hogy rasszista viccek és megjegyzések hangzanak benne el az arabokkal kapcsolatban, és más etnikai előítéleteket is tartalmaz. Az arab karaktereknek görbe orra van, vastag szemöldöke és szája, eközben maga a főszereplő Aladin és Jászmin hercegnő fehér amerikaikra hasonlítanak.
A Dél dala (Song of the South, 1946) musicalt már 30 éve is vissza kellett vonni rasszizmus megjelenítése miatt. Állítólag idealizálja az amerikai Délen való életet a polgárháború után. A főszereplő egy idős bölcs fekete öregember, egykor rabszolga, aki boldog az ültetvényeken annak ellenére is, hogy reggeltől estig keményen dolgozik.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
