A repülőgépekkel versenyző, óránként hatszáz kilométeres utazósebességre képes, mágneses elven működő motorvonatot mutatott be a kínai CRRC vasútgyártó. Ha beválik, az új technológia új lendületet adhat a nagy sebességű vasúti közlekedés térnyerésének a kontinensen belüli repüléssel szemben.
Történelmi bejelentést tett a CRRC Csingtao (Qingdao) Sifang: hivatalosan bemutatta a világ első, óránként 600 kilométeres utazósebességre tervezett maglev szerelvényét – adta hírül a Railwaygazette.com.
A járművet a kínai állam által támogatott ötéves kutatási és fejlesztési program újabb fontos mérföldkövének minősítették a helyi sajtóban. A CRRC azt közölte, hogy befejezték a mágnesvasúti technológia integrálását a kínai vasúti rendszerbe és elvégezték a szükséges teszteket az ötkocsis szerelvénnyel. A prototípus fedélzeti rendszere képes az automatikus vonatüzemre. A 3,2 milliárd jüanos projekt részeként kutatóközpontot és egy öt kilométeres tesztpályát is kifejlesztettek a Sifang gyárkomplexum közelében. Ezen azonban a vonat csak viszonylag alacsony sebességgel tud közlekedni. Nagyobb sebességű futásra alkalmas, hosszabb pálya kialakítását a program következő szakaszában tervezik.
A német Transrapid, amelynek leszármazottja Sanghaj maglev vasútja. A kínaiak folytatták a fejlesztést Fotó:AFP/DPA/Ingo Wagner
A CRRC úgy vélekedik, hogy a nagy sebességű maglev technológia öt-tíz év alatt áll majd készen a kereskedelmi szolgáltatásra, a megfelelő pályák kiépítésétől függően. A kormány akár kilenc maglevvonal fejlesztését fontolgatja, hogy több mint ezer kilométeres hálózat alakuljon ki. Az első ütemben három szakaszt fejlesztenek: egy 164 kilométeres folyosót Sanghaj és Hangcsou között, egy 110 kilométeres vonalat, amely összeköti Kuangcsou és Sencsen között, valamint egy Csengdu–Csungking összeköttetést.
– A kínai nagy sebességű maglev vonatok életképes termékké válhatnak – közölte Sun Yongcai, a CRRC elnöke az Asia.Nikkei.com kérdésére. Az új vonat sebessége megközelíti a japán maglev által felállított, óránként 603 kilométeres világrekordot, de utazósebességben bőven megelőzi, és ezzel intenzív versenyt indít a nagy sebességű vonatok piacán a műszaki hegemónia megszerzése érdekében. A CRRC fejlesztői szerint az új mágnesvasút erőssége a kis tömege és a tartóssága.
A vonat becslés szerint három és fél óra alatt megteheti az utat Pekingből Sanghajba, a várakozási időket is beleértve. Ez körülbelül két órával kevesebb, mint amennyire egy hagyományos, sínpáron kerekekkel közlekedő nagy sebességű vonatnak van szüksége.
A vállalat még nem közölte, hogy mikor hozza a maglev járművet kereskedelmi forgalomba. A CRRC világszerte exportálja a vonatait, különösen azokba az országokba, amelyek aláírták az Egy öv – egy út kezdeményezést. A maglev bevezetése pedig növelheti a kínai technológiába vetett bizalmat.
Az óránként 600 kilométeres utazósebesség már nincs messze a keskeny törzsű repülőgépek 800 kilométer per órás utazósebességétől – hangsúlyozta a CRRC egyik vezető mérnöke a kínai állami televíziónak adott nyilatkozatában. (Az interkontinentális forgalomra fejlesztett széles törzsű gépek, mint a Boeing Dreamliner vagy az Airbus A380, 1000-1200 kilométert tesznek meg egy óra alatt.) Ez a nagyságrend már versenyképes ajánlat lehet a repülőjáratokkal szemben, különösen ha tudjuk, hogy a repülőterek megközelítése gyakran időigényes, miközben a pályaudvarok általában a városok belső részein vannak.
Az európai szakmai viták során az utóbbi időben gyakran felmerült, hogy a rövid távú – néhány száz kilométeres – repülőutakat állítsák le és helyettesítsék vasúti járatokkal. A Fit for 55 klímacsomag tartalmaz is intézkedést a kerozin égetésének a visszaszorítására. A kínai fejlesztés azt ígéri, hogy akár 1000-1500 kilométeres távon is versenyképes lehet a vasút a légi közlekedéssel.
A lebegő mágnesvasút olyan vasúti rendszer, amelynél a járművek pályán tartását és hajtását a hagyományos kerekek helyett mágneses mező végzi a mágneses levitáció segítségével, ezáltal csökkentik a súrlódást és magasabb sebességet tesznek lehetővé.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »