Raffay Ernő történész szerint a határmódosítás a megfelelő és helyes viszonyulás Trianonhoz

Raffay Ernő történész szerint a határmódosítás a megfelelő és helyes viszonyulás Trianonhoz

Raffay Ernő történész szerint nincs esély a Székelyföld területi autonómiájára, a magyar nemzetpolitikának új útra kell lépnie, ez pedig a területi revízió, a határmódosítás útja, mégpedig egy nagyhatalom támogatásával.
A szakértő a budapesti Magyar Idők napilapnak a trianoni békediktátum aláírásának 98. évfordulója alkalmából adott interjúban fejtette ki véleményét a témában. Raffay Ernő szerint a magyarok háromféleképpen viszonyulhatnak Trianonhoz. Az első: elfogadják véglegesnek a trianoni helyzetet, szerinte ezt szorgalmazza az akadémiai történészi világ is.

Hírdetés

A Trianonhoz történő második viszonyulás Raffay szerint az, hogy egyes országokban magyar etnikai-területi autonómiáért kell küzdeni. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a székely autonómiát eddig minden esetben elutasította a román parlament, legutóbb az elmúlt hetekben. Ebből a történész arra következtet, hogy mivel az EU-nak nincs autonómiák létrehozására vonatkozó törvénye, a román parlament pedig mindig elutasítja ezt, „el kell felejteni az autonómiáért való hősies, viszont mindig eredménytelen küzdelmet”.

„Szerintem új útra kell lépnie a nemzetpolitikának: s e harmadik út a területi revízió, a határmódosítás útja. 1938 és 1941 között négyszer módosították javunkra a határt, ami a korabeli nagyhatalmak segítségével történt” – jelentette ki a Magyar Időknek Raffay Ernő. A történész –  aki a rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő, az Antall-kormányban pedig a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt – most is az a feladat: megnyerni egyik vagy másik nagyhatalmat az ügy érdekében.

Raffay úgy véli, okos magyar diplomácia kell, amit erős hadsereg és összetartó nemzet támogat. „És nem vagyunk kilátástalan helyzetben: ha az országcsonkítás 98. évfordulóján erős magyar lélekkel mondjuk ki a nemzeti összetartozást, akkor nemzetünk mögött a véres, de csodálatos történelmünk, előttünk pedig a rejtélyes, ám megnyerhető jövő áll” – szögezte le a napilapnak adott interjúban a történész.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »