A még Oroszországban is vegyes megítélésű bolsevik vezető születésnapjának közeledtével a Szovjetunió felbomlása óta évről évre felmerül Lenin testének eltemetése. Így van ez idén, a 147. évfordulón is, amikor 100 évvel a bolsevik puccs után még a duma is napirendre tűzi a kérdést. Ám hiába számolná fel a társadalom nagyobbik fele a mauzóleumot, a hatalom nem akarja magára szabadítani a Lenint tisztelők haragját.
Néhány nappal a mai születésnap előtt négy képviselő, köztük a kormányzó párt három tagja Vlagyimir Iljics Lenin eltemetését célzó törvényjavaslatot terjesztett be a dumába. Ennek értelmében a hozzátartozók hiányában egy bizottság rendelkezne a történelmi személyiségek újratemetéséről. Az Egységes Oroszország három képviselője a beterjesztés után fél órával visszavonta aláírását, s a társadalmi béke megőrzésére hivatkozva a párt vezetői is elhatárolódtak a javaslattól. Mint aláhúzták, képviselőtársaik a frakcióval nem egyeztették elképzelésüket.
A Vlagyimir Zsirinovszkij vezette LDPR frakciója azonban továbbra is úgy véli, a bolsevik vezető bebalzsamozott testét a keresztény hagyományoknak megfelelően kellene visszaadni a földnek. Mint a beterjesztő Ivan Szuharev fogalmazott, „nem az ókori Egyiptomban vagyunk, s abszurd, hogy Moszkva központjában egy múmia van közszemlére kitéve”. A honatya emlékeztetett arra is, hogy ez az Uljanov nevű ember maga is keresztény volt, s megesküdött Krupszkajával, aki a család többi tagjával egyetemben azt szerette volna, ha a bolsevik vezért Szentpéterváron anyja mellé temetik. Még életében maga Lenin is ezt szerette volna.
A kommunisták ezúttal is határozottan kiálltak a Szovjetunió alapítójának eltemetése ellen, de mint megjegyezték, nem kívánnak vitatkozni a sírásókkal. Arra azért felhívták a figyelmet, hogy a mauzóleum bezárása körül Borisz Jelcin elnöksége idején valahogy mindig a szociális helyzet romlásakor lángoltak fel a viták.
Egy friss felmérés szerint ugyan a megkérdezettek túlnyomó többsége inkább eltemetné Lenint, tény ugyanakkor az is, hogy az oroszok 44 százaléka még mindig pozitívan tekint rá. Mint arra elemzők felhívják a figyelmet, ez óvatosságra inti a hatalmat, amely tisztában van azzal, hogy a mauzóleum felszámolása sokak ellenérzését váltaná ki. Jellemző, hogy a pravoszláv egyháznak a forradalom után külföldön létrehozott szervezete ugyan ezúttal is felszólított mindenkit arra, hogy „tisztítsák meg a Vörös teret a 20. század e főbűnösének maradványaitól”, az Orosz Ortodox Egyház azonban visszafogottan nem tekinti az ügyet fontos kérdésnek.
Nem feszegeti e kérdést Vlagyimir Putyin sem. Annak ellenére, hogy korántsem vélekedik pozitívan Leninről. Mint az orosz elnök jó egy éve a Kurcsatov Atomkutató Intézet vezetőjének méltató szavaira élesen reagálva kifejtette, a szovjet államot megalapító Lenin eszméi vezettek a birodalom összeomlásához. „Lenin atombombát helyezett el az Oroszországnak nevezett épület alá, és ez a bomba aztán felrobbant” – vágott vissza bosszúsan Putyin, aki szerint nem volt szükség a néhai szovjet vezető által meghirdetett világforradalomra sem. Putyin bírálta Leninék túlzott brutalitását is, amiért kegyetlenül kivégezték az utolsó orosz cárt és családját. Kritizálta a bolsevikokat amiatt is, hogy hataloméhségükben az első világháború veszteseivé váltak, ráadásul a későbbi vesztes németek ellen buktak el területeket. „A vesztes féltől kaptunk ki, ez egyedülálló a történelemben” – mondta. Azt is elmesélte, hogy még KGB-s időszakában őszintén hitt a kommunizmusban, az igazságos társadalom ígérete a Bibliát juttatta eszébe, ám az ígéret nem vált valósággá.
Lenin testének valójában már csak 10 százaléka maradt meg, s ennek a konzerválása komoly költség. Tavaly például a kormány 13 millió rubelt költött az újrabalzsamozásra, amelyet egyébként másfél évenként meg kell ismételni, míg három évente új ruhába is öltöztetik Lenint. A kommunizmus nagy alakjai közül mauzóleumot emeltek Mao Ce-tungnak, Ho Shi Minhnek és Georgi Dimitrovnak is, a bolgár internacionalistát azonban a rendszer bukásával eltemették.
(MNO)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
