Putyin térdre kényszerítette, majd szövetségeseivé tette a csecseneket – akik kicsúszhatnak kezei közül.
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az utóbbi tizenöt évben sikerült térdre kényszeríteni és legszorosabb szövetségeseivé tenni a korábban a központi hatalom legádázabb ellenségeinek számító csecsen lázadókat, félő azonban, hogy a fegyveresek feletti irányítás kicsúszhat a kezéből – olvasható az amerikai Time magazin friss elemzésében.
Putyin elnökségének első évében még Csecsenföld volt Oroszország legproblémásabb tartománya, amelyet iszlamista hadurak irányítottak, akik csak azután adták fel a harcot a biztonsági erők ellen, hogy a hadsereg 2000-ben bombázni kezdte a térségbeli városokat. A légi hadjáratnak civilek tízezrei estek áldozatául, a csecsen fővárost, Groznijt pedig a Föld leginkább lerombolt városának nevezték egy ENSZ-jelentésben.
A kilencvenes évek elején tucatnyi állam függetlenedett sikerrel Moszkvától, az orosz vezetés azonban Csecsenföldnek nem engedett, attól tartva, hogy a terület elszakadása láncreakciót indítana el, amely végül a rendkívüli fontosságúnak tartott Észak-Kaukázus egészének elvesztéséhez vezetne.
Putyin választás elé állította Csecsenföld akkori vallási vezetőjét, egy mérsékelt muftit, Ahmad Kadirovot: vagy végignézi a népe lemészárlását, vagy átáll a másik oldalra és segít Moszkvának legyőzni a felkelés radikálisabb elemeit. Kadirov az utóbbi mellett döntött, s ez végzetesnek bizonyult számára, 2004-ben ugyanis iszlamista merénylők végeztek vele.
A meggyilkolt csecsen elnök helyét fia, Ramzan Kadirov vette át, aki első intézkedéseként megteremtette a hozzá hű haderőt. Az ifjabb Kadirov a Kreml támogatásával átállásra buzdította a szeparatista fegyvereseket, és a lázadók többsége néhány éven belül hűséget is fogadott neki. Putyinnak ezzel sikerült hű szolgálóivá tennie legádázabb ellenségeit – írta a cikk szerzője, Simon Shuster.
Ma Csecsenföld az egyetlen olyan hely Oroszországban, ahol Putyint nyíltan és nyilvánosan bálványozzák. Az orosz elnök portréja mindenütt jelen van: iskolák és lakóházak homlokzatán, villanyoszlopokon, az autópályák menti hirdetőtáblákon. A repülőtérre érkezők Putyin arcképével találják szemben magukat a terminál bejáratánál, aki úgy néz ki a fényképen, mintha egy napot sem öregedett volna az észak-kaukázusi tartomány „meghódítása” óta.
A bálványozás ékes példája, hogy Groznij fő sugárútja 2008 óta Vlagyimir Putyin nevét viseli, a biztonsági erők tagjai pedig esküjükben megfogadják, hogy engedelmeskednek az orosz elnök minden parancsának. „Az egész világ előtt kijelentjük, hogy mi vagyunk Vlagyimir Putyin gyalogsága. Bármilyen parancsát végrehajtjuk a világ bármely részén” – szögezte le a csecsen elnök nemrégiben.
A hűségeskü jól jelképezi, hogy az államfőnek alapjaiban sikerült átalakítania Csecsenföldet: nem pusztán leigázta a térségben tevékenykedő iszlamista felkelőket, de legelkötelezettebb híveivé is tette őket. A Time cikke szerint a csecsen harcosok rendkívül jó szolgálatot tettek a tavaly kirobbant kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban, ahol az oroszbarát szeparatistákat segítik.
A titokban külföldre vezényelhető csecsen harcosok rendkívül hasznosak Putyinnak: bevetésük lehetővé teszi annak a tagadását, hogy orosz katonák harcolnak Ukrajnában. Moszkva csak azt ismeri el, hogy orosz állampolgárságú „önkéntesek” vesznek részt a konfliktusban.
„Ez nem zavart engem. A parancsnak engedelmeskedni kell, bármibe is kerül” – mondta egy csecsen katona, aki nemrégiben tért haza Ukrajnából. A húszas éveiben járó fiatalember vakbuzgósága jól mutatja, hogy meglepően hatásosnak bizonyult az egyszerre a konzervatív iszlámra és a Putyin iránti hűségre építő propaganda.
A csecsen fiatalokat hűségre és önfeláldozásra nevelik. „A fegyelem a vérünkben van. Bármire képesek vagyunk, ha a vezetőnk megkívánja” – mondta egy csecsenföldi bokszklub vezetője. Ez a hozzáállás azonban komoly aggodalmat kelt Moszkvában, sokan egyre riadtabban figyelik Kadirov ténykedését és a csecsen vezető féken tartásáért lobbiznak Putyinnál, aki viszont úgy tűnik, gond nélkül hagyja, hogy Csecsenföld ura otthon és külföldön is lesújtson „Oroszország ellenségeire”. Egyesek szerint Putyin olyan erőre támaszkodik, amelyet nem tud teljesen kontrollálni.
Csecsenföld különleges státust élvez annak köszönhetően, hogy vezetőjének az orosz elnökkel kiváltságos a viszonya. Ez a státus azon múlik, hogy Kadirov továbbra is hasznosnak bizonyul-e Putyin számára. „Mindenki fél tőle. Bebizonyította, hogy otthon és külföldön is hajlandó erőt alkalmazni” – magyarázta Gleb Pavlovszkij neves orosz politológus, aki szerint a csecsen elnöknek kettős szerepe van: megfélemlíti a hazai ellenzéket, a külföldi országokban pedig azt találgathatják, hogy legközelebb hol bukkanhatnak fel jelzés nélküli egyenruhát viselő csecsen katonák.
Az Egyesült Államok elég súlyosnak ítélte a csecsen fegyveresek jelentette fenyegetést ahhoz, hogy szankciókat rendeljen el Kadirov és legfőbb emberei ellen. Az Európai Unió részben azzal indokolta a csecsen elnök ellen bevezetett szankciókat, hogy Kadirov 74 ezer katona Ukrajnába vezénylésével fenyegetett tavaly nyáron. Kadirov a büntetőintézkedésekre válaszul megtiltotta Barack Obama amerikai elnök és több uniós vezető számára a belépést Csecsenföldre.
Alekszandr Spunt orosz politikai elemző szerint Kadirov felvette Putyin bulldogjának a szerepét, de túl hosszú pórázon tartják. Eljöhet az a pillanat, amikor a csecsen erők többé nem fogják alávetni magukat a központi kormánynak, Putyin ugyanis olyan „szörnyet” teremtett, amelyet nem tud irányítani.
„Tény, hogy Putyin már nem tudná eltávolítani Kadirovot. Ahhoz egy nagyszabású katonai hadjáratra lenne szükség” – vélte Pavlovszkij, a Kreml egykori tanácsadója.
Forrás:szatmar.ro
Tovább a cikkre »
