Vlagyimir Putyin orosz elnök épp befejezné egy gondolatát a moszkvai Luzsnyiki stadionban tartott ünnepi beszédében („Tiszta véletlen egybeesés, hogy a speciális katonai műveletek kezdete egy napra esett a születésnapjával…”), amikor egészen bizarr módon hirtelen az éneklő tömegre vág az orosz állami TV közvetítése. Azt, hogy kinek a születésnapján indult meg Ukrajna Oroszország inváziója, tehát nem tudtuk meg – írja a Telex.
A Luzsnyiki parádé a Krím félsziget annektálásának nyolcadik évfordulóját ünneplő, az egész országot lefedő rendezvénysorozat része volt. Bár a stadionban rengetegen vonultak fel a háború mellett, helyi beszámolók szerint sok állami alkalmazottat buszokkal szállítottak a helyszínre.
Ezen a megmozduláson szólalt fel az orosz elnök, akinek több erős mondata is volt. Szerinte például
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Putyin „szerverhiba” miatt tűnt el a képernyőről.
— max seddon (@maxseddon) March 18, 2022
Éppen a Z betűs zászlók bukkantak fel a vágáskor a háttérben
A nemzetközi sajtóban megjelenő tudósítások több érdekes aspektusát is kiemelték az ünnepségnek. Egyrészt azt, hogy az orosz állami szervek dolgozóinak kötelezővé tették a részvételt, így viszonylag könnyen megtelt a Luzsnyiki Stadion. Vlagyimir Putyin beszédét hirtelen megvágta az állami televízió, amikor a háttérben azzal a bizonyos Z betűvel ellátott zászlók tűntek fel – írja az Index.
Fideszeseknek való kabátban feszített
Az internet népe Putyin kabátjára is felfigyelt, a közösségi oldalakon rögtön elindultak a találgatások. A kommentelők hamar megtalálták az orosz elnök által viselt darabot: az olasz Loro Piana kabátja volt rajta, ami másfél millió rubelbe kerül, azaz forintra átszámítva mintegy 5 millió forintba. Ez meghaladja egy átlagos orosz állampolgár éves fizetését…
— Anonymous Operations (@AnonOpsSE) March 18, 2022
Az MTI beszámolója kissé vérszegény lett:
Az orosz egységet méltatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Luzsnyiki stadionban pénteken a Krím Ukrajnától való elcsatolásának 8. évfordulóján megtartott beszédében, miközben az orosz fegyveres erők folytatták az Ukrajna elleni offenzívájukat.
"Régóta nem volt nálunk akkora egység, mint most" – hangoztatta Putyin a harcoló katonák példájára hivatkozva a stadionban, ahol a belügyminisztérium adatai szerint 95 ezres éljenző-zászlólengető tömeg gyűlt össze egy nagyszabású ünnepi koncertre, az aréna falain kívül pedig további 103 ezren figyelték kivetítőkön az eseményt.
A 69 éves vezető a soknemzetiségű orosz nép sorsközösségével kapcsolatban az orosz alkotmányra, a Moszkva által "különleges hadműveletként" emlegetett, Ukrajna elleni háborúban harcoló katonák önfeláldozásával kapcsolatban pedig a Bibliára hivatkozott. Arról beszélt, hogy "nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki a lelkét adja barátaiért". A háború elindításának célja Putyin szerint a Donyec-medencei civilek megmentése volt a "népirtástól" és a szenvedéstől.
A nyolc évvel ezelőtti eseményről szólva, amelyet az orosz hivatalos nyelvezet "újraegyesítésként" emleget, azt mondta, hogy a Krímet "megalázó" helyzetből kellett kiragadni – Ukrajna nevét nem ejtette ki – , amelyben csak a maradékelv alapján jutott neki a költségvetésből. Felsorolta a jelentősebbeket az ott 2014 óta végrehajtott orosz beruházások közül.
Az elnök beszédének közvetítése egyébként a Rosszija 24 televízió élő adásában megszakadt, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint műszaki okokból.
Putyin egy, a Krím és Szevasztopol fejlesztése ügyében csütörtökön megtartott tanácskozáson arra bátorította az orosz nagyvállalatokat, köztük a bankokat, hogy bekapcsolódjanak az ottani projektekbe, mert már "nincs mitől félni". Sok orosz cégek korábban, a nyugati szankcióktól tartva, nem képviseltette magát a félszigeten.
Az elnök azt hangoztatta, hogy a gazdasági büntetőintézkedések a nehézségek mellett új lehetőségeket is jelentenek.
A Krím elcsatolását pénteken országszerte megünnepelték Oroszországban.
Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem -, és a nyugati világ elítélte az annexiót.
Több nyugati politikus és jogi szakértő a genocídium emlegetésének jogosságát is kétségbe vonta a délkelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, amely 2022-es ukrajnai háború kirobbantása előtt nyolc éve kezdődött, és mintegy 14 ezer ember életét követelte.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
